Mindent vagy semmit? (E-könyv)
A világnézeti semlegesség alapjogi minimumkövetelményének koncepciója (ELTE Jogi Kari Tudomány 77.)
Szerző: Benkő Orsolya
Sorozatszerkesztők: Kajtár GáborSzabados Tamás
Alapító sorozatszerkesztő: Varga István
Szakmai lektor: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
DOI: https://doi.org/10.21862/ELTEJKT77
Az állam világnézeti semlegessége követelményének nemcsak a köznyelvben, hanem a jogirodalomban és a joggyakorlatban is többféle, egymásnak olykor ellentmondó jelentése él egyszerre. A világnézeti semlegesség követelményét látjuk megsértve akkor, ha a Szabadság-szobor talapzatára keresztet helyeznek, ha a köztársasági elnök templomban térdepel, de akkor is, ha egy gyermeket a szülők tudta nélkül áldozásra buzdítanak az állami iskolában.
A tanulmány kiindulópontja, hogy a semlegesség ezerarcúsága azt eredményezte, hogy egyaránt választható elvként tekintünk rá akkor, amikor a főtéren elhelyezett karácsonyfáról, és amikor az egyházi státuszokkal kapcsolatos szabályozásban megjelenő állami elfogultságról vitatkozunk. Az állam világnézeti semlegessége leértékelődött.
A könyv bírósági esetek elemzésén keresztül azonosítja a semlegesség követelményének azokat az elemeit, amelyek megsértése alapjogsérelmet idéz elő. Ilyen módon kirajzolódik a világnézeti semlegességnek az a tartalma, amely nem kulturális identitás, és nem is választás kérdése, hanem valódi követelmény. Ez a semlegesség alapjogi koncepciója.
ELTE Jogi kari tudományalkotmányjog
Szerző: Benkő Orsolya
Sorozatszerkesztők: Kajtár GáborSzabados Tamás
Alapító sorozatszerkesztő: Varga István
Szakmai lektor: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
DOI: https://doi.org/10.21862/ELTEJKT77
Az állam világnézeti semlegessége követelményének nemcsak a köznyelvben, hanem a jogirodalomban és a joggyakorlatban is többféle, egymásnak olykor ellentmondó jelentése él egyszerre. A világnézeti semlegesség követelményét látjuk megsértve akkor, ha a Szabadság-szobor talapzatára keresztet helyeznek, ha a köztársasági elnök templomban térdepel, de akkor is, ha egy gyermeket a szülők tudta nélkül áldozásra buzdítanak az állami iskolában.
A tanulmány kiindulópontja, hogy a semlegesség ezerarcúsága azt eredményezte, hogy egyaránt választható elvként tekintünk rá akkor, amikor a főtéren elhelyezett karácsonyfáról, és amikor az egyházi státuszokkal kapcsolatos szabályozásban megjelenő állami elfogultságról vitatkozunk. Az állam világnézeti semlegessége leértékelődött.
A könyv bírósági esetek elemzésén keresztül azonosítja a semlegesség követelményének azokat az elemeit, amelyek megsértése alapjogsérelmet idéz elő. Ilyen módon kirajzolódik a világnézeti semlegességnek az a tartalma, amely nem kulturális identitás, és nem is választás kérdése, hanem valódi követelmény. Ez a semlegesség alapjogi koncepciója.
ELTE Jogi kari tudományalkotmányjog






