ORAC Kiadó
A közigazgatási eljárás szabályai I-II. - elektronikus kiadvány
elektronikus termék

A közigazgatási eljárás szabályai I-II. - elektronikus kiadvány

Kommentár a gyakorlat számára


Szerzők: Hajas BarnabásHorváth E. ÍriszHuszárné Oláh ÉvaKalas TiborKárpáti MagdolnaKiss ÁrpádKurucz KrisztinaLapsánszky AndrásMarosi IldikóMárton GizellaMudráné Láng ErzsébetOrbán SzabolcsPetrik FerencPollák KittiRothermel ErikaStefancsik Márta AnnaSugár TamásSzívós AlexanderSzupera PéterTóth Kincső

Szerkesztő: Petrik Ferenc

Lektorok: Dán JuditNaszladi GeorginaOrbán SzabolcsSzupera Péter


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A kommentár új, negyedik kiadása elektronikus formában 2017 szeptemberétől érhető el. 

A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). 

A kommentár 4. kiadásának 4. aktualizálása (elérhető: 2023. február 8-tól) a 2023. január 1. napja szerinti időállapotnak megfelelően ismerteti a Kp., az Ákr., illetve a kapcsolódó jogszabályok – a kézirat lezárásának időpontjában, 2022. november 15-én már ismert – tartalmát, változásait.

A legutóbbi frissítés (kéziratlezárás: 2021. március 10.) óta újfent módosult a közigazgatási bíróságok szervezete, 2022. március 1-jével a Fővárosi Ítélőtábla is bekapcsolódott a közigazgatási perek elbírálásába. A háromfokú bíráskodás visszaállítása szükségszerűen a hatásköri, az illetékességi és a perorvoslati szabályokat érintette leginkább, de közvetetten más jogintézmények is módosításra szorultak a Kp.-ban. Az Ákr.-t illetően a legjelentősebb tartalmi változások az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatosak. A törvényi módosítás az összehangolt védelmi tevékenység idejére biztosítja a Kormánynak a megfelelő felhatalmazást az Ákr. meghatározott részeitől való eltérésre, továbbá az egészségügyi válsághelyzet és a rendkívüli jogrendben történő jogalkotás tapasztalatait becsatornázta az Ákr.-be.

Az elmúlt időszakban történt néhány kisebb pontosítás, kiegészítés is. A jogalkotó a joggyakorlatban fellépő igények alapján kismértékben módosított a közszolgálati jogvita illetékességére, a hiánypótlásra, a jogsérelem orvoslására vagy a marasztalási perek szünetelésére vonatkozó szabályozáson. A közigazgatási perrendtartástól független, jogrendszeri változások tették szükségessé a perindítási jogosultak körébe az újonnan megjelenő Integritás Hatóság beillesztését. A védelmi biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény hatálybalépése terminológiai változásokat indukált. Az Ákr. kapcsán kiemelendő továbbá, hogy az automatikus döntéshozatal szabályait kiegészítették az automatikus adatátvétel lehetőségével, az önálló jogorvoslattal támadható döntések körét kiterjesztették a végrehajtást elrendelő végzéssel, pontosították a zár alá vétel és a lefoglalás, valamint az illetékesség szabályait, illetve egyértelműsítették a lakóhely és a lakcím fogalomhasználatot. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összhangban, a megye elnevezés mindkét kódexben vármegyére változott.

A kommentár frissítésének legizgalmasabb része talán az elmúlt szűk két év joggyakorlatának bemutatása kúriai és alkotmánybírósági döntéseken keresztül. A közigazgatási bíróságok és az Alkotmánybíróság joggyakorlata és jogértelmezése bontja ki teljességében a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás szabályozási rendszerét, amelyet minden felkészült jogalkalmazónak szükséges ismernie a magas szintű szakmai munkához. E körben még külön érdemes kiemelni a jogegységi panaszt és az ahhoz kapcsolódó kúriai joggyakorlatot. A kommentár előző frissítése idején még csak éppen megkezdte működését a magyar jogrendszertől alapvetően idegen korlátozott precedensrendszer. A kommentárban ismertetett jelentősebb joggyakorlat alapján már be lehet mutatni a Kúria jogegységesítő szerepét. 




Ákr.Kp.
  • Éves előfizetési díj: 38 000 Ft
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%

Szerzők: Hajas BarnabásHorváth E. ÍriszHuszárné Oláh ÉvaKalas TiborKárpáti MagdolnaKiss ÁrpádKurucz KrisztinaLapsánszky AndrásMarosi IldikóMárton GizellaMudráné Láng ErzsébetOrbán SzabolcsPetrik FerencPollák KittiRothermel ErikaStefancsik Márta AnnaSugár TamásSzívós AlexanderSzupera PéterTóth Kincső

Szerkesztő: Petrik Ferenc

Lektorok: Dán JuditNaszladi GeorginaOrbán SzabolcsSzupera Péter


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A kommentár új, negyedik kiadása elektronikus formában 2017 szeptemberétől érhető el. 

A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). 

A kommentár 4. kiadásának 4. aktualizálása (elérhető: 2023. február 8-tól) a 2023. január 1. napja szerinti időállapotnak megfelelően ismerteti a Kp., az Ákr., illetve a kapcsolódó jogszabályok – a kézirat lezárásának időpontjában, 2022. november 15-én már ismert – tartalmát, változásait.

A legutóbbi frissítés (kéziratlezárás: 2021. március 10.) óta újfent módosult a közigazgatási bíróságok szervezete, 2022. március 1-jével a Fővárosi Ítélőtábla is bekapcsolódott a közigazgatási perek elbírálásába. A háromfokú bíráskodás visszaállítása szükségszerűen a hatásköri, az illetékességi és a perorvoslati szabályokat érintette leginkább, de közvetetten más jogintézmények is módosításra szorultak a Kp.-ban. Az Ákr.-t illetően a legjelentősebb tartalmi változások az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatosak. A törvényi módosítás az összehangolt védelmi tevékenység idejére biztosítja a Kormánynak a megfelelő felhatalmazást az Ákr. meghatározott részeitől való eltérésre, továbbá az egészségügyi válsághelyzet és a rendkívüli jogrendben történő jogalkotás tapasztalatait becsatornázta az Ákr.-be.

Az elmúlt időszakban történt néhány kisebb pontosítás, kiegészítés is. A jogalkotó a joggyakorlatban fellépő igények alapján kismértékben módosított a közszolgálati jogvita illetékességére, a hiánypótlásra, a jogsérelem orvoslására vagy a marasztalási perek szünetelésére vonatkozó szabályozáson. A közigazgatási perrendtartástól független, jogrendszeri változások tették szükségessé a perindítási jogosultak körébe az újonnan megjelenő Integritás Hatóság beillesztését. A védelmi biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény hatálybalépése terminológiai változásokat indukált. Az Ákr. kapcsán kiemelendő továbbá, hogy az automatikus döntéshozatal szabályait kiegészítették az automatikus adatátvétel lehetőségével, az önálló jogorvoslattal támadható döntések körét kiterjesztették a végrehajtást elrendelő végzéssel, pontosították a zár alá vétel és a lefoglalás, valamint az illetékesség szabályait, illetve egyértelműsítették a lakóhely és a lakcím fogalomhasználatot. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összhangban, a megye elnevezés mindkét kódexben vármegyére változott.

A kommentár frissítésének legizgalmasabb része talán az elmúlt szűk két év joggyakorlatának bemutatása kúriai és alkotmánybírósági döntéseken keresztül. A közigazgatási bíróságok és az Alkotmánybíróság joggyakorlata és jogértelmezése bontja ki teljességében a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás szabályozási rendszerét, amelyet minden felkészült jogalkalmazónak szükséges ismernie a magas szintű szakmai munkához. E körben még külön érdemes kiemelni a jogegységi panaszt és az ahhoz kapcsolódó kúriai joggyakorlatot. A kommentár előző frissítése idején még csak éppen megkezdte működését a magyar jogrendszertől alapvetően idegen korlátozott precedensrendszer. A kommentárban ismertetett jelentősebb joggyakorlat alapján már be lehet mutatni a Kúria jogegységesítő szerepét. 




Ákr.Kp.