Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei

A kötet tartalmazza a szerzőnek a 2010/2011-es alkotmányozás kapcsán készített fontosabb írásait, valamint az új Alaptörvény minden egyes pontjának rövid elemzését, különös tekintettel arra, hogy a változásoknak milyen jogkövetkezményük lehet. A bírósági ítéletekkel szembeni ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a bírák, az ügyvédek és az ügyészek mindennapjaiban is megnő az alkotmányos követelmények jelentősége. A kötet ennek fényében nyújt a joggyakorlat számára is használható értelmezési útmutatót a jövőre nézve.

„Ez a könyv jellemző dokumentuma annak az erőfeszítésnek, amellyel a jogtudomány művelői a 2010-ben és 2011-ben lezajlott alkotmányozási folyamatot kísérték. Párhuzamosan haladt a két folyamat, de a látszat ellenére nincs okunk feltételezni, hogy csak a végtelenben fognak találkozni. Igaz persze a párhuzamosság annyiban, hogy a fontos kérdésekben az alkotmányjogi szakmának nincs is kimutatható hatása az alkotmányozásra. A helyzetet eleve meghatározta, hogy nem volt szöveg. Az utolsó pillanatig nem volt hivatalos alkotmánykoncepció vagy -tervezet, amellyel a jogtudomány és a jogászság érdemben foglalkozni tudott volna. Így hát a konkrét kritikai reflexió helyett a tudomány az alkotmányozás általános feltételeivel és kívánalmaival foglalkozott; megpróbálta őket az adott helyzetre alkalmazni, különös tekintettel a politikusok nyilatkozataira, a nyilvánosságban keringő elképzelésekre és a kiszivárgott hírekre. Ne becsüljük le ezt! Az alkotmányosság kultúrája szólalt meg az elvi alapok felsorakoztatásában, a technikai figyelmeztetésekben, a folyamatosság és továbbépítkezés melletti kiállásban; a tabu-listákban éppúgy, mint az időszerű lehetőségek és követelmények felmutatásában. Megmutatkozott a húszévnyi jogállami fejlődés eredménye: a közéletben szinte már elfeledett egyetértéssel jelentek meg az alkotmányosságnak a jogászi közgondolkodásban immár természetessé vált igényei. Az az alkotmányos kultúra szólalt meg tehát kellő általánosságban, amely az új alkotmány érvényesülésének is közege és éltetője lesz, s amely döntően formálni fogja az új norma értelmezését. Az alaptörvény jövője szempontjából ugyanis nem a hangos politikai csörték fognak számítani, sem Európában, sem itthon, hanem az európai alkotmányos hagyomány részét képező szakmai kultúránk és az új szöveg egymásra hatása.”

Sólyom László előszavából