A Kúria és elnökei I.

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai munkásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek.

A Kúria – az ország legmagasabb szintű ítélkezési fóruma – szervezetében, hatáskörében és elnevezésében is számtalan változáson ment keresztül az elmúlt évszázadok folyamán. A bíráskodási hagyományok, a jó bíróról alkotott kép és a vele szemben támasztott követelmények azonban mind a mai napig végigkísérik a Kúria törvénykezési tevékenységét.

A kúriai elnökökről szóló kötet egyfelől emléket kíván állítani e jeles bíráknak, másfelől pedig, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet története iránt érdeklődő olvasóval ismerteti meg a XVIII–XX. századi felsőbírósági tradíciókat.

Tartalom:

- Előszó (Darák Péter, a Kúria elnöke)
- Tuza Csilla: Galánthai Fekete György pályafutása (1711–1788)
- Kulcsár Krisztina: Idegenként a Hétszemélyes Tábla élén. Albert szász-tescheni herceg elnöksége (1766–1781)
- Bódiné Beliznai Kinga: „Római fő Justitia székében” Székhelyi (ifj.) Majláth György pályája (1818–1883)
- Bódiné Beliznai Kinga: Perczel Béla (1819–1888)
- Bódiné Beliznai Kinga: Szabó Miklós életútja (1821–1907)
- Zinner Tibor: A nyilaskeresztesek kúriai elnöke, dr. Szemák Jenő (1887–1971)
- Katona Klára: A Kúria működése a második világháború után a Legfelsőbb Bíróság létrejöttéig (1945–1959)
- Zinner Tibor: Debreceni bíróból kúriai elnök. Adalékok dr. Kerekess István életútjához (1878–1958)
-Gaálné Barcs Eszter: A Legfelsőbb Bíróság 1950 után