A kosár üres!
Véget ért a nyár, kezdődik a szakmai konferenciák, tanfolyamok időszaka. Ilyenkor toplistás kérdés, hogy milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni, ha a cég saját költségére ilyen, iskolarendszeren kívüli képzést nyújtó rendezvényre küldi a munkatársait. Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Írásban kell bejelenteni azt, ha valaki legalább 10 ezer eurónak megfelelő készpénzzel lépi át az Európai Unió határát – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője. A bankjegyen és érmén kívül készpénznek minősül a bemutatóra szóló, átruházható értékpapír (például az utazási csekk, a váltó, fizetési megbízás, a kötvény vagy a részvény).
Nagy nap 2018. augusztus 6. a hazai iparjogvédelem történetében. Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta ugyanis a védjegytörvény módosítását is tartalmazó, már régóta várt előterjesztését, amely a 2015-ös európai uniós védjegyirányelvet figyelembe véve alapjaiban változtatja meg a hazai védjegyjogi szabályozás rendszerét. Az EU-s – és így a hazai – védjegyszabályozás átalakítása Brüsszel lassan már megszokottá váló jogi ráncfelvarrásainak egyike, a jogalkotó ugyanis az iparjogvédelem területén is reagálni próbál(t) az utóbbi években lezajlott hatalmas társadalmi, technológiai változásokra. Bár az irányelv és ennek alapján az előterjesztés minden újítása a fontossága miatt önálló elemzést érdemelne, ezek közül is kiemelkedik a védjegyoltalomban részesítés feltételeinek alapvető átalakítása.
A kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V. 25.) MÜK szabályzat 1.3. e) és f), valamint 1.4. c) és 1.6. db) pontjainak való megfelelés céljából a Budapesti Ügyvédi Kamara 2018. szeptember 4-én eltávolítja azok nevét a kirendelhető fővárosi ügyvédek listájáról, akiknek nincs megadott cégkapu elérhetősége vagy mobiltelefonszáma. A cégkapu elérhetőség vagy a mobiltelefonszám közlése feltétele a jegyzékben való szereplésnek. A kirendelő hatóságok részéről már több olyan visszajelzés érkezett, hogy a megadott vonalas számokon az ügyvédek nem elérhetőek, illetve hogy a kirendelő határozatot a cégkapu hiánya miatt nem tudják elektronikusan kézbesíteni. Az elérhetetlenség a közvetlen oka annak, hogy a Be. 49. §-a alapján a hatóság maga jelöl ki helyettes ügyvédet.
Új adategyeztetésre számíthat több százezer Vodafone-os kártyás előfizető, akiknek az adatait tavaly a mobilszolgáltató nem a törvényi előírásoknak megfelelően ellenőrizte, ami miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 40 millió forintra bírságolta a szolgáltatót, és ezt a határozatát augusztus végén a másodfokú hatóság is helybenhagyta - közölte az MNHH hétfőn. A közleményben kifejtették, hogy a Vodafone több százezer előfizetőjének adatát - az érintett előfizetői kör mintegy egyharmadánál - az ügyfelek friss adatközlése helyett a saját nyilvántartásában lévő adatokból kiindulva egyeztette, és a nem egyeztetett SIM-kártyákat is csak egy héttel a határidő után kapcsolta le.
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Mivel a családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, érdemes a legfontosabb tudnivalókat áttekinteni.
A magyar kormány újabb jogi csatára készülhet az Európai Bizottsággal – értesült a hvg.hu. A testület ugyanis vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal. A lapunknak megküldött állásfoglalás szerint az nem is kérdés, hogy a jogszabály célja számukra elfogadhatatlan.
Hatályba léptek a bevándorlási különadó rendelkezései, amelyeket a kormány Magyarország védelme érdekében hozott a határkerítés, a megerősített határvédelem és a jogi határzár mellett - közölte a Pénzügyminisztérium. A bevándorlási különadót a bevándorlást segítő tevékenység támogatása után kell fizetni. Az első - augusztusról szóló - bevallást szeptember 15-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni.
Gyorsabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé válhatnak a végrehajtási eljárások egy most készülő új törvénymódosítás nyomán, amelyről akár már ősszel tárgyalhat az Országgyűlés; zajlik a végrehajtói állomány megújítása is – írta csütörtöki számában a Magyar Idők. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta, hogy a jogszabályi változtatások leginkább technikai részleteket érinthetnek majd, az új paragrafusok ezzel együtt is fontosak lehetnek mind az adósoknak, mind a hitelezőknek. Megjegyezte, hogy a szakmai egyeztetés során a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar már elküldte javaslatait a szaktárcának.
A cégek társasági szerződései csak ügyvédi ellenjegyzéssel készíthetők el. Arról, hogy miért is szükséges ez és miben segít a cég alapításánál vagy módosításánál, arra Kocsis Ildikó, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszol a Kamaraonline.hu-n.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne?
A napokban belebotlottam egy, a Kúriát is megjárt ügybe, és hirtelen megörültem, hogy egy régi dilemmámra kapok választ. Sajnos nem így történt. Arra viszont rávilágít az ügy, hogy a bíróságok véleménye sem egységes a kérdésről. Nem mintha ez bárkit megnyugtatna.
A legtöbben, ha levél érkezik egy követeléskezelőtől¬, a szívükhöz kapnak. Pedig ekkor még nem nagy a baj, a szolgáltató ugyanis nem hatóság, korlátozottak a lehetőségei. Megkérdeztünk egy szakértőt a jogokról, a kötelezettségekről és a lehetőségekről, valamint a követeléskezelő és végrehajtó közötti alapvető különbségekről.
Volt már egy hasonló esete Borbély Zoltánnak ügyvédként, mint amilyen a frissen szabadult Eva Rezesova ügye. A közlekedési szakjogász meglepő dolgokra hívta fel a figyelmet: a sebességtúllépés nagyobb veszélyekkel jár, mint az elsőbbség meg nem adása, mégis erősebben büntetik az utóbbit. Eközben egy másik közlekedési szakjogász, Kovács Kázmér úgy véli: azért emelkedhet a gyorshajtások száma, mert „a bírság elszakadt attól a céltól, amelyre kitalálták”, vagyis a költségvetést gazdagítják a büntetések.
Milyen szabályokra kell figyelniük az adósoknak az adóvégrehajtás során? Mi történik a nem magánszemély tulajdonában lévő ingatlannal, ha végrehajtási eljárás alá kerül, elkerülhető-e a kényszerértékesítés? A januártól hatályos új adóhatósági végrehajtás szabályait tartalmazó törvény számos kedvező szabálya mozgásteret biztosít a végrehajtás alá került adózók számára. Mindezt úgy, hogy gazdasági tevékenységük fenntarthatósága, illetve az aránytalan károk elkerülése mellett a költségvetési érdekek se sérüljenek.
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása - mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában. Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, adott esetben kút is.
A megismételt eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a korábbi 9,5 milliárd forintról közel 5 milliárd forintra csökkentette a vezető kereskedelmi bankokra a devizahitelek végtörlesztésének 2011. végi - 2012. eleji korlátozásáért kirótt bírságot - közölte a GVH. A GVH még 2011-ben indította az eljárást tizenhárom kereskedelmi bankkal szemben a deviza alapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása miatt. A GVH 2013. november 19-i határozatában megállapította, hogy a bankok e lépése versenykorlátozó, összehangolt stratégia volt, amelyben üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.
A munkavállaló béréből parkolásidíj-tartozás miatt le kell tiltani bizonyos összeget a munkáltatónak. Ugyanezen munkavállaló szabálysértés is elkövetett, nem fizette meg a bírságot, így ezt az összeget is a munkabéréből kell visszatartani. A kettő összege viszont már meghaladja a nettó bére 50 százalékát, mi a teendő ilyen esetben?
Az európai elfogatóparancs végrehajtására hivatott igazságügyi hatóságnak mellőznie kell annak végrehajtását, amennyiben úgy értékeli, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő hiányosságok okán sérülne az érintett személy független bírósághoz forduláshoz való alapvető joga és ezáltal a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának lényeges tartalma - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. L. M., lengyel állampolgárral szemben tiltott kábítószer-kereskedelem miatt indított büntetőeljárás lefolytatása céljából a lengyel bíróságok három európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. A 2017. május 5-én Írországban letartóztatott terhelt nem egyezett bele a lengyel hatóságoknak történő átadásba, azon az alapon, hogy a lengyel igazságügyi rendszer reformját követően fennáll a veszélye annak, hogy Lengyelországban nem fog tisztességes eljárásban részesülni.
Az Adózóna olvasója arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kivás társas vállalkozónak (aki a jövedelme után nem fizet szochót) a társasági adó időszaka alatt keletkezett és előírt osztaléka után mennyi szochót kell fizetnie, illetve van-e bármilyen, a fizetendő szochót csökkentő tétel az ő esetében. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) a hatályba lépését (2019. január 1-je) követően megszerzett jövedelemre írja elő – egészségügyi hozzájárulás helyett is – a szociális hozzájárulási adót. Ennek megfelelően a kisvállalati adót alkalmazó vállalkozás magánszemély tagja által 2019-től felvett osztalék terhe 19,5 százalék.
