Hírfolyam

Bukom-e a foglalót, ha nem ad hitelt a bank?

Gyakran találkozunk a foglalófogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban?

A devizahitelesek tovább pereskednek

Messze nem zárult még le idehaza a devizahitelek miatti pereskedés időszaka. Amellett, hogy már így is több ezer ügy van folyamatban a hazai ítélkező fórumok előtt, az elmúlt hetekben az Európai Bíróságra is érkeztek újabb magyar akták. A végrehajtóknál sok ezer devizatartozás lehet, ám az érintett adósokon leginkább az elsétálási jog bevezetése segítene. Ez a lehetőség jövő tavasszal kerülhet napirendre kormányzati szinten.

Jogsértően működött a Népszabadságot bezáró Mediaworks

A TASZ által indított eljárásban Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kimondta, hogy jogsértő volt a Népszabadságot bezáró Mediaworks Hungary Zrt. működése, mivel a társaság nem biztosította a munkavállalók képviseletét a társaság felügyelőbizottságában. A felügyelőbizottság volt az a szerv, amelyik a Népszabadság bezárásáról döntött.

Túlfeszültség vágta haza a háztartási gépeket – kártérítés nincs

Túlfeszültség miatt háztartási gépek és technikai eszközök mentek tönkre a Bács-Kiskun megyei Solton és környékén. A lakók hiába követelnek kártérítést az illetékes áramszolgáltatótól, a Démász nem fizet. Arra hivatkozik, hogy a túlfeszültséget okozó berendezés nem az övé.

Törvénytelenül járhat el a posta, amikor korlátozza a csomagküldést

Az állami cég több esetben is jogi hibát vétett, például akkor, amikor nem tette közzé az általános szerződési feltételek módosítását a bevezetést megelőző 15. naptól kezdődően internetes felületein.

Számlaküldés: elég-e csak e-mailben vagy postázni is kell?

A hatályos jogszabályok szerint belföldi vevők részére el kell-e küldeni a számlát postai úton vagy elegendő e-mailben, és majd az ügyfél kinyomtatja a számlát? A számla másolati példányait ki kell-e nyomtatni megőrzésre? – kérdezte olvasónk. Az olvasó kérdése a mai napig megosztja még a szakmabelieket is – mutatott rá válasza elején szakértőnk.

Rendes perorvoslatok a közigazgatási perrendtartásban - Figyelemmel a régi és az új polgári perrendtartásra

2018. január 1-jén lép hatályba az új közigazgatási perrendtartás. A jelenlegi közigazgatási perorvoslati rendszerhez képest az új rendszer némileg eltérő. Széles körben biztosítja a közigazgatási határozat elleni fellebbezés lehetőségét, mint jogorvoslatot, így nem indokolt, hogy a bírósági felülvizsgálat is kétfokú legyen. Továbbra is lesz bizonyos ügyekben fellebbezésre lehetőség, a felülvizsgálatnál pedig bevezetésre kerül – a polgári perrendtartásból ismert – a befogadási eljárás.

A gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről - Gyakorlatorientált, interaktív, hiánypótló képzések ügyvédeknek

A Maastricht University koordinációja alatt került megvalósításra az Európai Unió által támogatott „Gyakorlatorientált ügyvédképzések a gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről” című projekt, melyben a Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt. A projekt ügyvédek interaktív, gyakorlatorientált képzését célozta négy államban (Belgium, Hollandia, Írország, Magyarország) az őrizetbe vett terheltek – uniós irányelveken alapuló – jogai és az azok érvényesítését elősegítő ügyvédi gyakorlat témájában. A projekt 2015. október 1-jén kezdődött, és 2017. szeptember 30-án zárult.

A raboknak sem jó, hogy kitiltották a civileket a börtönökből

Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője. A civil szervezetek jelenlétét csak részben képes pótolni az ombudsmani hivatalnak az a két főosztálya, amelyek a börtönállapotokkal foglalkoznak. A hatósági főosztály ugyanis a fogvatartottak egyéni beadványait kezeli, a megelőző mechanizmus főosztály pedig emberi jogi szempontok szerint monitorozza a fogva tartási helyeket.

Alapjaiban megváltozott a magyar jogrendszer

Trócsányi László a magyar ügyvédek napja alkalmából rendezett szombati ünnepségen a mostani kormányzati ciklus jogalkotási tevékenységéről tartott előadásában arról beszélt, a nagyobb horderejű törvények komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat, és kérdés, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása milyen tapasztalatokat eredményez a jogalkotónál és a jogalkalmazónál.

Huszonnégy javaslatról szavaz a parlament

Az Országgyűlés négynapos ülést tart a következő két hétben. A képviselők kedden 24 előterjesztésről szavazhatnak. Döntés várható az adózás rendjéről, az adóigazgatási rendtartásról, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló új törvényekről is. A szavazások után tizenegy előterjesztés, köztük az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját bonyolítják le. Szerdán a tervek szerint hat, egyebek mellett energetikával, közlekedéssel és oktatással foglalkozó indítvány kerül terítékre, míg csütörtökön további kilenc előterjesztésről, például a kormány aktuális egészségügyi törvénymódosító csomagjáról mondhatják el a véleményüket a képviselők.

Szétválasztható a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjoga - Egy új lehetőség az új Ptk. alapján

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését. Vitára adhat okot, hogy a jövőben a felépítmény tulajdonosa mennyire lesz képes önállóan, a földtulajdonos hozzájárulása nélkül értékesíteni az épületet. A Ptk. szerint ugyanis a felek előírhatják, hogy az épület eladásához a földtulajdonos hozzájárulása is kell, amelynek megadását az épület tulajdonosa akkor követelheti, ha az átruházás nem veszélyezteti az épülettulajdonos kötelezettségének teljesítését vagy az épület létesítésének célját. Ez a követelmény viszont túl általánosan lett megfogalmazva, amely számos vita melegágyaként szolgálhat.

Mit tehet az építkező, ha korlátozták építési jogait?

Az építkezni kívánó tulajdonosok közül sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy amit korábban megálmodtak, épület, vagy épületbővítés nem engedélyezhető vagy kivitelezhető, mert a helyi építési szabályok időközben megváltoztak. Milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok korábban még lehetővé tették a megálmodott épület engedélyezését vagy kivitelezését, de az újabb szabályok már nem? Ezt a helyzetet rendezi az ún. korlátozási kártalanítás intézménye. Az építési jogok korlátozásának esetére főszabályként kártalanítás jár, ha az ingatlanra vonatkozó építési szabályokat a helyi építési szabályzat utóbb másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak (haszonélvezőnek) kára származik.

Változnak a jogosulatlan úthasználat szabályai

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vasárnaptól a büntetés megállapításánál figyelembe veszik a jogosulatlan úthasználat óta eltelt időt - adta hírül a szolgáltató. A NÚSZ a honlapján olvasható tájékoztatás szerint a 8 órán belüli jogosulatlan úthasználatra mérsékelt, azon túl normál, további szabályszegések esetén pedig emelt bírságot állapít meg. Az úthasználók tehát kevesebb bírságot fizetnek, ha időben korrigálnak – írták.

Így rendelkezik a magyar jog a szexuális zaklatásról

Öt év alatt elévülnek a szexuális kényszerítéssel kapcsolatos ügyek a Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint, kiskorú sérelmére elkövetett esetben ez maximum tíz év lehet – összegezte a vonatkozó jogszabályokat az InfoRádiónak Zamecsnik Péter ügyvéd. A szexuális zaklatás kifejezést a Büntető Törvénykönyv nem ismeri – hangsúlyozta az ügyvéd. A helyes terminológia szerint szexuális kényszerítést követ el az, aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít. Ennek különböző büntetési tételei vannak. Ezekben a tényállásokban közösülésről nincs szó, hiszen azt szexuális erőszaknak hívja a magyar jog.

Feketemunka szülési szabadság alatt

A munkaerő-piacon számos olyan jogellenes konstrukció alakul ki, mely első ránézésre mindkét fél érdeke. A legújabb gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap - vagy legalább is ezt reméli.

Alkotmánybírósági döntés a drogmennyiségre vonatkozó Btk.-rendelkezésekről

Nem alkotmányellenesek a büntető törvénykönyv (Btk.) kábítószerek mennyiségére vonatkozó, általános jellegű rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában. Az alkotmánybírósági eljárást egyes, szintetikus cannabinoidokkal kapcsolatos büntetőperekben eljáró bírák kezdeményezték. Szerintük sértik a jogbiztonságot a Btk.-nak azok a rendelkezései melyek e kábítószerek "csekély", "jelentős", illetve "különösen jelentős" mennyiségének megállapítására vonatkoznak.

A közfoglalkoztatásnak nem lehet feltétele az életvitel - Ab-döntés a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció ellen

A testület megállapította: az alapvető jogok biztosa által támadott egyik törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen - a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő - feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

A foglalkoztatás és a nyugdíj

A nyugdíjasokra vagy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalókra különleges munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Esetükben az átlagos munkavállalóktól eltérőek lehetnek a felmondási feltételek, de alkalmazni is másképp lehet őket. E szabályokat tekintjük át cikkünkben.

Cégbírósághoz fordultak az újpesti drukkerek az új címer miatt

A cégbírósághoz fordultak az Újpest FC labdarúgócsapatának szurkolói, akik továbbra is a címer megváltoztatását kifogásolják – írja az MTI. A drukkerek szerint a futballcsapatot működtető gazdasági társaság önállóan döntött a címer megváltoztatásáról, holott ehhez a társasági szerződésben foglaltak alapján csak az anyaegyesülettel, az UTE-val közösen – százszázalékos szavazati aránnyal – lett volna lehetősége.

Tételek: 11241 - 11260 / 14680 (734 oldal)