Hírfolyam

Segítség lehetne az elsétálási jog

A korábbi évekre jellemző, átlagosan fél¬millió végrehajtás helyett idén 350 ezer eljárás indulhat el. A csökkenés oka egyrészt a lakosság anyagi helyzetének javulásában, másrészt a devizahitelek lassú kifutásában kereshető. Az utóbbiak esetében gyakori igazságtalan helyzetek kivédésére az elsétálási jog bevezetése is megoldást jelenthetne. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg fennmaradó tartozása alól. A hazai elsétálási jog például csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése. Adódik emellett még egy lényeges szempont: az elsétálási jog jelentette előnyös lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben igyekeztek törleszteni és azon kívül minden más kötelezettségüket időben és pontosan teljesítették vagy teljesítik az elsétálás jogintézményének bevezetéséig.

Nyilvánosak a tao-pénzek – a Kúria szerint is

Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. A Kúria szóbeli indoklása szerint az alaptörvény és több alkotmánybírósági határozat is kimondta: a közpénzek felhasználásának átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik. Közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. A bíróságok pedig mérlegelhetik, és gyakran mérlegelik is az egyes ügyekben, hogy az egymással versengő jogok közül melyiknek adnak elsőbbséget. Így történt ez ebben az ügyben is, amikor a bíróságok kimondták, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága előbbre való, mint az adótitok védelme. Az adótitok nem lehet abszolút akadálya a közérdekű adatok nyilvánosságának – fejtette ki a Kúria.

Kész, vége, a munkaadók nem csinálnak több adóbevallást

A Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott, számos törvényt módosító csomag az adóbevallások eddigi rendjét is felülírja. A következő évtől például megszűnik a munkáltatói adóbevallás intézménye, vagyis az adózók vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kooperálnak, vagy saját maguk állítják elő a bevallásukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy a NAV tervezetét fogadjuk el - ha szükséges, javítjuk, kiegészítjük - vagy ha nem vagyunk másra jogosultak, akkor magunk töltjük ki az 53-as bevallást.

Módosított földhaszonbérleti díjak - Bírói indítványokat utasított el az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a már megkötött földhaszonbérleti szerződések esetében a haszonbérleti díj bizonyos időközönkénti felülvizsgálatát lehetővé tevő részletszabályok az Alaptörvény rendelkezései alapján nem minősülnek sarkalatos törvényi szabályozásra tartozó kérdéseknek. A vizsgált szabályozás alapján - legalább tíz éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében - a szerződéskötést követő öt év elteltével a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a haszonbérleti díjnak a mindenkori, helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékéhez történő igazítását. Mindez nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába.

Közüzemi szolgáltatások igénybevétele tudatosan - Amit a fogyasztóknak feltétlenül tudni érdemes! - Békéltetői jótanácsok

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a fogyasztók sokszor nem tanúsítják a közüzemi szolgáltatásoknál azt a tudatosságot, amit az adott szolgáltatás jellege – és maga a jogszabály is - megkíván. A Testület mindezek miatt összeállította ajánlását, amely a közüzemi szolgáltatások igénybevétele során követendő tudatos fogyasztói magatartásról szól. Az alábbiakban ízelítőt adunk a villamos energia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jó tanácsokról, magában az ajánlásban pedig kitérünk még többek között a távhő-szolgáltatásra és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra is.

Külön termék lesz az autóáram

A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az év végéig elkészül az elektromobilitást szabályozó átfogó törvény tervezete, amely tartalmazza majd azt is, hogy amint áthalad az áram az e-töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik - ismerteti szerdai számában a Világgazdaság.

Döntöttek: Ebben a kérdésben lehetne népszavazást tartani

A Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely azt célozta, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal - derül ki a bíróság internetes oldalán közzétett végzésből. A Kúria ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, a hitelesítést megtagadó határozatát.

Új törvényben lesznek az uniós vámjog végrehajtási szabályai

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A határozat indoklása szerint a vámigazgatási eljárás során jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe.

Gigászi törvénycsomag a parlament előtt

Összesen 114 törvényt módosítana a kormány az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló javaslatban, amelyet ma terjesztett a parlament elé a nemzetgazdasági miniszter. A javaslat indoklása szerint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2018. január 1-jei hatálybalépésével hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), mely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályok tekintetében háttérjogszabályként alkalmazandó.

Egy kint felejtett tábla miatt is perelhetünk már jövőre

Jövőre pert lehet indítani egy kint felejtett KRESZ-tábla, a hiányos közvilágítás, vagy akár az iskolai házirend miatt is. Januárban ugyanis hatályba lép az új közigazgatási eljárási törvény, ami ilyen ügyekben is lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálatát. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint ezzel minden korábbinál szélesebb jogvédelmet kapnak az emberek.

Itt az új Art. és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat

Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatokat. A szaktárca szerint, ha az Országgyűlés megszavazza az új törvényeket, egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás. A kormány 2016. április 4-ei ülésén tárgyalt és elfogadott Art.-koncepció szerint az újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből – áll az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat indoklásában.

40 millióra bírságolta a NAIH a szcientológiai egyházat - Jogellenes és tisztességtelen adatkezelés miatt büntetett a hatóság

Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - jelentette be a hatóság elnöke a szervezet vizsgálatának eredményét ismertető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Péterfalvi Attila elmondta: megállapították, hogy az egyház és központi szervezete megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét, a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét, valamint az adatbiztonság követelményeit is.

Transzferárak: többeknek több papírmunkája lesz

A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük. A 32/2017 (X. 17.) NGM rendelet talán legfontosabb változása, hogy nyilvántartást a jelenleginél sokkal részletesebb információkat feltüntetve kell elkészíteni, továbbá tartalmaz a Rendelet más – kisebb nagyobb – módosításokat is.

Áder visszadobta a kéménytörvényt, több baja is van vele

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek pénteken Áder János köztársasági elnök azt a kedden elfogadott törvényt, amely megszüntette a családi házak kötelező kéményseprőipari ellenőrzését. Lázár János miniszter egy nappal korábban még bőszen védte a törvényt - a háztulajdonosok majd el fogják tudni dönteni, kell-e nekik az ingyenes kéményseprés. Az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprőipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti – írta a parlament honlapján elérhető levelében az államfő.

Adósságot örököltem! Ki kell fizetnem?

Magyarországon egyre több hagyaték terhelt valamekkora mértékű adóssággal, a közjegyzők tapasztalata szerint egyes régiókban az örökösök 80 százaléka hitelt is örököl. De mi a teendő, ha elhunyt hozzátartozónk után jelentős adósság, hiteltartozás is maradt? Vissza lehet-e utasítani az örökséget, és mekkora összegig vagyunk kötelesek felelősséget vállalni az elhunyt tartozása után? Mutatjuk a szabályokat. Aki örökös, az vagyont és adósságot egyaránt örököl. Nem ritka például, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlant jelentős banki tartozás terheli, amelynek összege néha több, mint az ingatlan piaci értéke.

Jogi játékapplikáció gyerekeknek

Jövő héttől ingyenesen letölthető az első gyerekeknek szóló applikáció, amely a hazai igazságszolgáltatás rendszerét mutatja be. Hazánkban évente körülbelül 6000 gyermek lesz valamilyen bűncselekmény áldozata, miközben több tízezer fiatal van a büntetés-végrehajtás intézményrendszerében. A StoryLab elnevezésű projekt - amely egy telefonon, számítógépen működő online játék – fejlesztése során a cél az volt, hogy játékos módon segítsék elő a gyerekek jogtudatosságának fejlődését. Az applikációnak köszönhetően a fiatalok megismerhetik hazánk igazságszolgáltatási rendszerét, és ami még ennél is fontosabb: saját jogaikat.

Az egyoldalúan kivetett adó a vámmal azonos pénzügyi tehernek minősül - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

A magyar gépjárműadó nem összeegyeztethető az Európai Unió és Törökország között létrejött társulási megállapodással, az adó ugyanis vámmal azonos hatású díjnak minősül, amelynek kivetését tiltja a megállapodás - ismertette döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Itt az iskolai szigorítás a veronai buszbaleset után

Megjelent a miniszteri rendelet az iskolai buszos kirándulások új szabályairól. Balog Zoltán – a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – január elsejétől a közlekedésbiztonság növelése érdekében úgy döntött, hogy külföldre autóbuszos iskolai kirándulás csak úgy szervezhető, ha a tanulókat, gyermekeket szállító busz nemzetközi forgalomban 23 és 4 óra között nem közlekedik.

Pórul járhat a határokon, ha adótartozása van

Meglepő gyakorlattal lép fel újabban az adóhivatal. Mind a Liszt Ferenc Repülőtéren, mind Röszkénél volt olyan eset, amikor egy véletlenszerűen kiválasztott határátlépő csak adótartozásai kifizetése után folytathatta útját, illetve tarthatta meg a nála levő ingóságokat. Mivel az adótartozás akár másnap végrehajtható, jogszerű, ugyanakkor eddig szokatlan és igencsak esetleges ez a gyakorlat. Ahogyan az sem tűnik kellően szabályozottnak, hogy az utasnál levő ingóságokról hogyan tudja a NAV munkatársa eldönteni, hogy az lefoglalható-e, vagy szükséges-e az alapvető életviteléhez.

Bűnelkövetővé válhat ön is bármikor - hihetetlenül kell vigyázni

A mindennapok komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Nem telik el úgy nap, hogy a híradásoknak ne lenne témája egy-egy közlekedési baleset vagy haláleset. E jelenség indokolta a Fővárosi Törvényszék tájékoztatóját a közlekedési bűncselekmények bírói gyakorlatáról. Ha gyalogos vagy utas közlekedési magatartása miatt sérül vagy hal meg valaki, akkor a gyalogos vagy utas nem közlekedési bűncselekmény miatt, hanem a bekövetkezett eredménytől függően testi sértés vagy emberölés miatt vonható felelősségre. A közlekedési bűncselekmények elkövetési helyszínei is nagyon változatosak: e körben vasút, légtér, folyó és tó, illetve közút egyaránt szóba jöhet. Lényeges szempont, hogy a közúti közlekedés szabályait mindig kiterjesztően kell értelmezni: közút például a közforgalom elől el nem zárt magánút is. A közlekedési szabályok megszegésével okozott sérüléses balesetek még akkor is közúti balesetnek számítanak, ha nem a szó hétköznapi értelmében vett közúton történtek: ha valaki szántóterületen vagy elzárt területen okoz sérülést, akkor annak körülményeit is a közlekedési szabályok szerint kell vizsgálni.

Tételek: 11281 - 11300 / 14643 (733 oldal)