ORAC Kiadó

Hírfolyam


Csak kérni kell és teljesül - Változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Azok a követelések, amelyeket zálogjog biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjei is hamarabb nyernek majd kielégítést, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is). Fontos megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbségben részesüljenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultja (azaz általában a bank) bejegyzésre kerüljön a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba).

Érdemes-e perelni a magyar államot?

A Magyar Állam ellen indított perek – a közvélekedéssel ellentétben – nem eleve vesztes eljárások. Nagyban függ persze mindez attól is, hogy hazai vagy nemzetközi bíróságon nyújtják-e be a keresetet. Ugyanakkor számos eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok is objektíven ítélik meg a vitathatatlan tényeket. Így történt ez pénteken a budaörsi önkormányzat állam elleni perében. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos szabályozása megkülönbözteti a közigazgatási, a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett jelentős változást hozott a jogalkotással okozott kár megtérítése terén. Egyértelművé tette: közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős. Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság a felelős. Ügyészségi jogkörben a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani. Egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt a jogalkotó és a károsult között. Precedensértékű a mai budaörsi ítélet, mely ilyen formában először mondta ki – igaz, nem jogerősen -, hogy az országgyűlés által elfogadott, az államfő által kihirdetett, sőt, akár az Alkotmánybíróság által legitimált törvénnyel is lehet valós anyagi kárt okozni, és annak megtérítése érdekében legitim és eredményes lehet a peres út.

Tételek: 11601 - 11620 / 14521 (727 oldal)
Szakcikkadatbázis Szakcikkadatbázis