Európai kihívások a magyar munkajog előtt

A Magyar Munkajogi Társaság több alkalommal rendezett közös konferenciát hazai jogi karok valamelyikével. 2024 májusában a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke volt a szervező partner, s a közös rendezvénynek az egyetem a budapesti Károlyi–Csekonics-palotában biztosított exkluzív helyszínt. A konferencia mind a négy szekciójának tematikája közvetve vagy közvetlenül érintette az európai munkajogot, valamint annak aktuális hatásait a magyar munkajogi jogalkotásra és jogalkalmazásra. Az első szekció (részben közgazdaság-tudományi) előadásai az EU minimálbér-irányelvének átvételét és az ehhez kapcsolódó, elsősorban kollektív munkajogi kérdéseket tárgyalta. A közvetlen európai munkajogi problematikától talán a legtávolabb a magyar közszféra és az ún. szabályozott ágazatok (egészségügy, köznevelés, felsőoktatás) munkajogi kérdéseit tárgyaló szekció előadásai álltak. A munkaidő megszervezésével kapcsolatos előadások aktualitását az Európai Unió Bíróságának az ún. MÁVSTART-ügyben hozott ítélete adta, s e körben figyelemre méltó álláspontok fogalmazódtak meg az ítélet gyakorlati és jogalkotási következményeiről is. A konferencia negyedik szekciójának kettős apropója volt: egyrészt az, hogy a közelmúltban született meg a Kúria első (és mindeddig egyetlen) döntése az ún. platformmunkavégzésről, másrészt az, hogy ismertté vált az EU irányelvtervezete a platformmunkavégzés munkafeltételeinek javításáról. (Az irányelvet – a tervezethez képest jelentős változtatásokkal – a konferenciát követően elfogadták.) A konferenciát a hazai munkajogász szakmai közönség jelentős érdeklődése kísérte, a rendezvény mintegy száz résztvevővel zajlott. Kötetünk a konferencia előadásaiból nyújt válogatást az olvasónak.