A csődbűncselekmény története, elmélete és gyakorlata

„A szerző e monográfiájáról is elmondható, hogy ez idáig nem jelent meg a témában ilyen széles körű, a csődbűncselekmény jogtörténetét, joggyakorlatát és az elméleti alapokat is bemutató, azt elemző és a ténylegesen felmerülő jogkérdésekre választ adó mű.

A könyv I. Fejezete a csődbűncselekmény hazai jogi szabályozásának teljes körű történeti leírását tartalmazza. Külön értéke ennek a résznek, hogy a korabeli esetjogot is feldolgozza, így a joggyakorlatot is bemutatja. Ez a jelenkori jogalkalmazás számára alapvető ismereteket közvetít. Ugyanakkor a történeti áttekintés a joghallgatók részére is felvázolja a jogfejlődés során megmutatkozó alapvető jogértelmezési problémákat.

A monográfia második tartalmi egysége (II–VII. Fejezet) a csődbűncselekmény jelenleg hatályos szabályozásának elemzését tartalmazza, és bemutatja a joggyakorlat során felmerülő kérdéseket. E részből külön ki kell emelni a bűncselekmény időbeli stádiumaira vonatkozó fejezetet, amelyben a szerző interdiszciplináris jelleggel vizsgálja a fizetésképtelenség egyes fázisai megállapításának feltételrendszerét. Ezzel megteremti a Btk. és a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályozás, valamint a jogi gondolkodás közötti összhangot. A fizetésképtelenség tekintetében körültekintő és részletes elemzését adja a gazdasági és a jogi értelemben vett fizetésképtelenség fogalmának. A monográfia a – korábbi és a jelenlegi – hazai bírói gyakorlat esetjogát feldolgozza. A szerző az eltérő tartalmú bírói döntéseket (is) bemutatja, majd részletes indokolással fejti ki e kérdéskörökben a jogi álláspontját. A megállapításai összhangban vannak a szakirodalommal. A VII. Fejezet a joggyakorlatban ténylegesen megmutatkozó kérdéseket veti fel és válaszolja meg, ami a jogalkalmazók számára nélkülözhetetlen ismeretanyag. 

A könyv harmadik része az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát mutatja be, ami a jelenkori jogi gondolkodás elengedhetetlen részét képezi.”