Alkotmányjog

Alkotmánybírósági Szemle

A folyóirat tudományos szaklapként az Alkotmánybíróság munkájához kötődő, illetve a magyar alkotmányjog aktuális kérdéseit taglaló, magas színvonalú írásoknak kíván mérvadó fórumává válni.

Közjogi Szemle

A folyóirat célja, hogy tájékoztasson a közjog – főleg az alkotmányjog, a közigazgatási jog és a nemzetközi közjog – tárgykörében született tudományos eredményekről.

Parlamenti Szemle

A Parlamenti Szemle interdiszciplináris megközelítésű tudományos folyóirat, amely bemutatja a parlament-kutatások legfontosabb hazai és külföldi eredményeit a jog-, a politika- és más társadalomtudományok területéről.

Documenta

I. Polgári jog, II. Alkotmányjog, III. Közélet

"E könyvtáblák között végérvényesen lezárt jogászi-közéleti pályám dokumentumai vannak, eredeti formájukban, változtatások és magyarázatok nélkül – tőlem immár független létben." - Sólyom László

Az alkotmánybírósági gyakorlat I-II.

Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020

Ez a határozatelemzés-gyűjtemény az Alkotmánybíróság elmúlt három évtizedes gyakorlatának retrospektív bemutatására és kritikai elemzésére vállalkozik.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja

A kötet az első magyar nyelvű kommentár az EJEE-hez, elsősorban a gyakorlati szakemberek számára szánt kézikönyv, amit bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök, büntetés-végrehajtási intézetek és civil szervezetek munkatársai napi munkájuk során használhatnak.

Emberi jogi enciklopédia

Az egyes emberi jogok kapcsán az írások a nemzetközi normákból indulnak ki, s foglalkoznak a hazai szabályozással, a nemzetközi bírói fórumok és különféle bizottságok, továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatával.

Útmutató az Alaptörvényhez

Az útmutató bemutatja a közhatalmi berendezkedést, a legfontosabb alapjogokat és alkotmányos elveket, azok összefüggéseit. Ezzel hozzá kíván járulni az állampolgári részvétel, a jogtudat és a demokratikus döntéshozatal erősödéséhez.

Alkotmányos tanok I-II.

Második, 2021. évi kiadás

A kötet bemutatja és értékeli a magyar alkotmányos rendszer alapvető elemeit és jogintézményeit. A jogászképzésben tankönyvként elsősorban a problémaorientált, az esetjogot előtérbe helyező oktatási modellben használható.

Alapjogi tanok I-II.

Második, 2021. évi kiadás

Az emberi jogi értékek mellett elkötelezett négy szerző által jegyzett tankönyv. Módszertanilag új: épít a hallgatói autonómiára, esélyt ad arra, hogy az ismeretek átadása, a készségek fejlesztése és az attitűdök átvitele is megvalósuljon.

Bevezetés az alkotmányjogba

Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei - Nyolcadik, átdolgozott kiadás (2021. őszi kiadás)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában.

A tisztességes bírósági eljárás

Audiatur et altera pars

A tisztességes eljáráshoz való jog az adott társadalom értékrendjét, értékítéletét tükörképként megjelenítő, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban megjelenő alapelvek összessége, egyben jogállami garancia, írott és íratlan szabályok együttese.

A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban

A Magyar Munkajogi Társaság 2021. június 23-i vitaülésén elhangzott előadások, hozzászólások

Korlátozható-e a politikai, közéleti vélemény kifejtése? Véleménynyilvánításnak minősül-e a lájkolás? Sértheti-e a másik fél érdekét az értékrendet kifejező véleménynyilvánítás? Korlátozott-e a munkáltató és a szakszervezet véleménynyilvánítási joga?

A szabadság alkotmánya

Bevezetés a jogi alkotmányosságba

Ez a könyv útmutatás diákoknak, jogászoknak, kutatóknak, újságíróknak és mindazoknak, akik a szabadságot az alkotmányosság jogi eszközeivel igyekeznek védelmezni a pillanatnyi politikai túlkapásokkal és az óhatatlan hatalmi önkénnyel szemben.

Az alkotmányjogi panasz kézikönyve

A kézikönyv legfontosabb célja, hogy segítsen eligazodni az alkotmányjogi panasz eljárási szabályai, valamint az indítványok formai és tartalmi követelményei között.