A Novissima jogi-gazdasági könyvesbolt március 28-án és április 4-én zárva tart.

ISBN: 978 963 258 648 9
ISSN: 2060 9361
Megjelenés éve: 2025
Formátum: B/5, keménytáblás
Terjedelem (oldalszám): 368
Damoklész kardja, avagy az éghajlatvédelmi perek közigazgatási jogi vonatkozásai
ELTE Jogi Kari Tudomány 71.
Szerző: Bögös Fruzsina
Sorozatszerkesztők: Kajtár GáborSzabados Tamás
Alapító sorozatszerkesztő: Varga István
Megjelenés: 2025. április 10.
Az elmúlt év – és ezt az utóbbi időszakban szinte minden évben elmondhatnánk – közvetlenül is érzékelhetővé tette a globális éghajlatváltozás jelenségét. Eközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzeti és nemzetközi kormányzati intézkedések nem elégségesek, nem kellően hatékonyak, és hiányzik a hosszú távú stratégiai megközelítés is. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy a nemzeti és nemzetközi bíróságoktól reméljenek olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a rövid távú érdekeken. Az ún. klímaperek napjainkban egyre inkább terjedőben vannak nemzetközi bírósági szinten, alkotmánybíróságok, rendes bíróságok, közigazgatási felülvizsgálati fórumok előtt magánszemélyek, NGO-k, eseti összefogások kezdeményezésére. 2024-ben már az Emberi Jogok Európai Bírósága is megszólalt, ítéletében pedig konkrét feladatokat határozott meg a kormányzatok számára.
Az utóbbi évek eme jogvitás forradalma óhatatlanul felkeltette a kutatók figyelmét is, arra ösztönözve őket, hogy feltárják e robbanásszerű fejlődés alapjait és lehetséges következményeit. Számos izgalmas kérdésre kell választ találni: miként viszonyul ez a bírói aktivizmus a hatalmi ágak szerepeihez; a bíróságok mennyiben jelennek meg jogfejlesztő, jogalakító szerepben; egyáltalában megfelelő-e ez az átalakulási irány; és ha igen, vajon melyek a megvalósítás szükséges feltételei? Bárhogyan is vélekedjünk e pereskedésekről és a bíróságok szerepéről – legyen szó lelkes támogatásról vagy éppen elutasításról –, a folyamat visszafordítása aligha lehetséges, hiszen a látványos valóság mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált.
Jelen helyzetben a kutatónak ideális terep kínálkozik, hiszen nem mindennapos esemény egy ilyen jogi ‘boom’, amelyet talán legjobban az elővigyázatosság harminc évvel korábbi, hasonlóan kihívásos megjelenéséhez tudok hasonlítani. Ebben az időszakban az első kutatók között lenni nagy előny, itthon pedig az ilyen összefogott, mondhatni teljes képet adó – a történeti alapokat és a lehetséges további lépéseket egyképpen feltáró – munka egyedülálló és előzmény nélküli vállalkozás.
A kötetben a nemzetközi összehasonlító tudományos elemzés mellé társul a hazai út lehetséges irányainak vizsgálata is, tehát az eddigi tapasztalatok alapján a lehetséges megoldások és forgatókönyvek bemutatása. A kötet szerzője esetében különösen szerencsés egybeesés, hogy kétségtelenül meglévő tudományos vénája mellett a gyakorlatot is belülről ismeri.
ELTE Jogi kari tudományKörnyezetvédelem
- Teljes ár: 8 000 Ft
- ORAC törzsvásárlóknak: 10%
- Diákkedvezmény: 15%

A kiadvány e-könyv formátumban is rendelhető
Ára: 8 000 Ft
Szerző: Bögös Fruzsina
Sorozatszerkesztők: Kajtár GáborSzabados Tamás
Alapító sorozatszerkesztő: Varga István
Megjelenés: 2025. április 10.
Az elmúlt év – és ezt az utóbbi időszakban szinte minden évben elmondhatnánk – közvetlenül is érzékelhetővé tette a globális éghajlatváltozás jelenségét. Eközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzeti és nemzetközi kormányzati intézkedések nem elégségesek, nem kellően hatékonyak, és hiányzik a hosszú távú stratégiai megközelítés is. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy a nemzeti és nemzetközi bíróságoktól reméljenek olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a rövid távú érdekeken. Az ún. klímaperek napjainkban egyre inkább terjedőben vannak nemzetközi bírósági szinten, alkotmánybíróságok, rendes bíróságok, közigazgatási felülvizsgálati fórumok előtt magánszemélyek, NGO-k, eseti összefogások kezdeményezésére. 2024-ben már az Emberi Jogok Európai Bírósága is megszólalt, ítéletében pedig konkrét feladatokat határozott meg a kormányzatok számára.
Az utóbbi évek eme jogvitás forradalma óhatatlanul felkeltette a kutatók figyelmét is, arra ösztönözve őket, hogy feltárják e robbanásszerű fejlődés alapjait és lehetséges következményeit. Számos izgalmas kérdésre kell választ találni: miként viszonyul ez a bírói aktivizmus a hatalmi ágak szerepeihez; a bíróságok mennyiben jelennek meg jogfejlesztő, jogalakító szerepben; egyáltalában megfelelő-e ez az átalakulási irány; és ha igen, vajon melyek a megvalósítás szükséges feltételei? Bárhogyan is vélekedjünk e pereskedésekről és a bíróságok szerepéről – legyen szó lelkes támogatásról vagy éppen elutasításról –, a folyamat visszafordítása aligha lehetséges, hiszen a látványos valóság mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált.
Jelen helyzetben a kutatónak ideális terep kínálkozik, hiszen nem mindennapos esemény egy ilyen jogi ‘boom’, amelyet talán legjobban az elővigyázatosság harminc évvel korábbi, hasonlóan kihívásos megjelenéséhez tudok hasonlítani. Ebben az időszakban az első kutatók között lenni nagy előny, itthon pedig az ilyen összefogott, mondhatni teljes képet adó – a történeti alapokat és a lehetséges további lépéseket egyképpen feltáró – munka egyedülálló és előzmény nélküli vállalkozás.
A kötetben a nemzetközi összehasonlító tudományos elemzés mellé társul a hazai út lehetséges irányainak vizsgálata is, tehát az eddigi tapasztalatok alapján a lehetséges megoldások és forgatókönyvek bemutatása. A kötet szerzője esetében különösen szerencsés egybeesés, hogy kétségtelenül meglévő tudományos vénája mellett a gyakorlatot is belülről ismeri.
ELTE Jogi kari tudományKörnyezetvédelem