Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? - Perstratégiák a jövő nemzedékek környezeti és klímapereiben (E-könyv)

DOI: https://doi.org/10.21862/ELTEJKT72

Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? Azaz van-e jogunk pazarló módon a jelennek élni, korlátlanul felhasználni a természeti erőforrásokat, köztük a fosszilis energiahordozókat, és nem törődni döntéseink távlati következményeivel? Végtére is – mondhatnánk –, a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a személyek szabad mozgásához való jog, az autonómiánk védelme vagy az államok természeti erőforrásaik feletti szuverenitása – megfelelő jogértelmezéssel – mind felhasználhatók arra is, hogy körülbástyázzuk nemzedékünk fenntarthatatlan életmódját. A nemzetközi és a hazai környezetjognak a nemzedékek közötti méltányosság ugyan régóta az egyik alapelve, de a kezdeti jogértelmezés szerint ez csak egy jogi kötőerővel nem bíró, morális elvárás, amelyből nem származik az államokra nézve bíróság előtt kikényszeríthető kötelezettség.

Mindez azonban változóban van. E könyv ezt a jogfejlődést mutatja be a hazai, néhány külföldi, valamint a nemzetközi bíróságok környezeti és klímaperes gyakorlatának tükrében a már kézzelfogható hatásokkal járó környezeti és klímaválság idején. Fókuszában az egyre sokasodó, jövő nemzedékek érdekeivel kapcsolatos bírósági eljárások állnak, amelyekben különféle felperesek a jövő nemzedékek hosszú távú környezeti, illetve éghajlati érdekeinek védelmét kívánják nemzeti és nemzetközi bíróságok előtt kikényszeríteni – immár egyre többször sikerrel. A könyv bemutatja, hogy bár e jövő nemzedékeket érintő perekben a felperesek perstratégiái igen sokfélék, hiszen számos jogalapot és eljárási utat használnak fel, a bíróságok ítéleteikben a jövő nemzedékek védelme kapcsán mégis hasonló eredményre jutnak. Nevezetesen, egyre többször korlátokat állítanak a jelen döntéshozói számára arra nézve, hogy a közép- és hosszú távú veszélyekkel és károkkal nem törődve, önkényesen leronthassák az utókor biztonságos és élhető jövőhöz fűződő jogát és érdekét.

A könyv fejezetei számba veszik a nemzedékek közötti méltányosság alapelvével kapcsolatos nemzetközi és nemzeti bírósági gyakorlatot, tárgyalva többek között az Alkotmánybíróság környezetvédelmi döntéseit, valamint más nemzeti bíróságok klímaperben hozott ítéleteit, amelyekben mind központi szerepet játszik a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége. A könyv továbbá vizsgálja e kérdés megjelenését az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb éghajlatvédelmi gyakorlatában, valamint bemutatja, hogy a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége az Európai Unió jogából is számos ponton kiolvasható.

A könyvet az előttünk álló környezeti és éghajlati problémák megoldási lehetőségei iránt érdeklődő jogász és nem jogász végzettségű olvasóknak egyaránt ajánljuk.