Bevezetés az alkotmányjogba

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában. E közös jegyzet új kiadását tartja kezében az olvasó.

2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények. Célunk ugyanakkor nem csupán a hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább az, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott elveket, értékeket rögzít. Így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, olvasóinkat arra biztatjuk, hogy a tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszervezeti anyagát – felöleli.

A tankönyv kilencedik kiadását egyfelől az indokolta, hogy az alkotmányjog gyorsan változó tudományág: a különleges jogrend, a választójog vagy a bíráskodás rendszerének átalakulása szükségessé tette a tananyag frissítését. Másfelől pedig a szerzők folyamatosan hasznosítják az oktatói és vizsgatapasztalatokat, és ha ezek alapján az derül ki, hogy egyes részek a hallgatók számára „nehezen emészthetők”, akkor azokat az új kiadásban újraírják.