ORAC Kiadó
Jó reggelt, elvtársak! Ébresztő fel!

Megjelenés éve: 2021

Formátum: A/4, keménytáblás

Terjedelem (oldalszám): 252

könyv

Jó reggelt, elvtársak! Ébresztő fel!

Előfelvételis katonák Kalocsán, anno


Szerzők: Cserba LajosHavasi JánosHermann SándorSzalay PéterVincze Ferenc


Mint ahogy rég volt szokásban, az írásműveket előhang vezeti be.

Tartsuk be mi ezt a hagyományt, de változtassunk is rajta, mert az előszó ajánlott tartalma szerint annak írója méltatja a szerzőket és szerzeményeiket, rámutat a mű egységes esztétikai szerkezetére, és okos gondolatokat fogalmaz meg, hogy rávegye az olvasót, hogy olvassa végig a könyvet.

Magam úgy vélem, hogy ezen írások műfaja széttagolt, hisz van benne szótár jellegű rész, van memoár-szerű fejezet, és humorosnak szánt – a helyenként az is – eposz. Tehát a szerkezet nem egységes, hanem eklektikus.

Stílusában is egyenetlen, néhol magas ívű, filozófiai mélységű, máshol naturalista. Mindenesetre tükrözi, görbetükrözi azt a világot, amely a halódó szocializmus leendő értelmiségi férfi tagjainak kényszerű utat adott.

A szereplők véltek, vagy valósak, a róluk szóló történetek hol meseszerűek, hol tényszerűek. Nem biztos, hogy a történések ott és azzal, valamint úgy estek meg, mint ahogy a szerzők leírják, de azt el kell ismernem, hogy hangulatfestőként bennem is visszaidézik azt a kort és azt a hadsereget, amelyben – ha rövid ideig is – szolgálnom kellett.

Leszögezhetjük, hogy a mű nem a pacifizmusról szól, sokkal inkább arról, hogy megszállt ország sorkatonái nem jól érezték magukat bőrükben az „angyalbőrben”, mégis ma már az öreg kor felé közeledve szívesen idézik vissza egykori önmagukat és azt a környezetet, illetve hangulatot, amelybe a dédelgetett szülői környezetből kerültek. 

Ma már más a hadsereg, más Kalocsa, másak az előljárók, más a Világ.

Ennél fogva a múltba révedező tekintet néha mégis elhomályosul, mert hogy Gáspárdy László professzort idézzem: „Ha szerző és a szereplők nem szeretik önmagukat, nem várhatják el mástól, hogy jobban szeressék őket”.

Mindenesetre a kötet írói önbecsülésükön túl, későbbi életútjukat ismerve sikeresnek mondhatják magukat, így a mű hitelességét mindez erősíti.

Ajánlom tehát olvasásra azoknak, akik aktív szereplői voltak egykor a műveli szituációnak, valamint azoknak, akik e hadfiak leszerelése utáni sztorijait hallgatni, többször meghallgatni kényszerültek.

Ám ez a kötet szórakoztatni tudja azokat is, akik ma fiatalok és számukra a katonaság legfeljebb számítógépes játékokból és filmekből ismert, és ahogy már akkor, ők pedig ma nem tudják elképzelni, hogy hogyan lettünk volna képesek Csepel teherautókon Ausztria legyőzése után átkelni az Alpokon, majd Udinénél egyesülve a szovjet tengerészgyalogosokkal elhozzuk a szocialista jólétet Julius Caesar földjére. 

Nem mese ez gyermek.

Bogdán Tibor



  • Teljes ár: 6 000 Ft

Szerzők: Cserba LajosHavasi JánosHermann SándorSzalay PéterVincze Ferenc


Mint ahogy rég volt szokásban, az írásműveket előhang vezeti be.

Tartsuk be mi ezt a hagyományt, de változtassunk is rajta, mert az előszó ajánlott tartalma szerint annak írója méltatja a szerzőket és szerzeményeiket, rámutat a mű egységes esztétikai szerkezetére, és okos gondolatokat fogalmaz meg, hogy rávegye az olvasót, hogy olvassa végig a könyvet.

Magam úgy vélem, hogy ezen írások műfaja széttagolt, hisz van benne szótár jellegű rész, van memoár-szerű fejezet, és humorosnak szánt – a helyenként az is – eposz. Tehát a szerkezet nem egységes, hanem eklektikus.

Stílusában is egyenetlen, néhol magas ívű, filozófiai mélységű, máshol naturalista. Mindenesetre tükrözi, görbetükrözi azt a világot, amely a halódó szocializmus leendő értelmiségi férfi tagjainak kényszerű utat adott.

A szereplők véltek, vagy valósak, a róluk szóló történetek hol meseszerűek, hol tényszerűek. Nem biztos, hogy a történések ott és azzal, valamint úgy estek meg, mint ahogy a szerzők leírják, de azt el kell ismernem, hogy hangulatfestőként bennem is visszaidézik azt a kort és azt a hadsereget, amelyben – ha rövid ideig is – szolgálnom kellett.

Leszögezhetjük, hogy a mű nem a pacifizmusról szól, sokkal inkább arról, hogy megszállt ország sorkatonái nem jól érezték magukat bőrükben az „angyalbőrben”, mégis ma már az öreg kor felé közeledve szívesen idézik vissza egykori önmagukat és azt a környezetet, illetve hangulatot, amelybe a dédelgetett szülői környezetből kerültek. 

Ma már más a hadsereg, más Kalocsa, másak az előljárók, más a Világ.

Ennél fogva a múltba révedező tekintet néha mégis elhomályosul, mert hogy Gáspárdy László professzort idézzem: „Ha szerző és a szereplők nem szeretik önmagukat, nem várhatják el mástól, hogy jobban szeressék őket”.

Mindenesetre a kötet írói önbecsülésükön túl, későbbi életútjukat ismerve sikeresnek mondhatják magukat, így a mű hitelességét mindez erősíti.

Ajánlom tehát olvasásra azoknak, akik aktív szereplői voltak egykor a műveli szituációnak, valamint azoknak, akik e hadfiak leszerelése utáni sztorijait hallgatni, többször meghallgatni kényszerültek.

Ám ez a kötet szórakoztatni tudja azokat is, akik ma fiatalok és számukra a katonaság legfeljebb számítógépes játékokból és filmekből ismert, és ahogy már akkor, ők pedig ma nem tudják elképzelni, hogy hogyan lettünk volna képesek Csepel teherautókon Ausztria legyőzése után átkelni az Alpokon, majd Udinénél egyesülve a szovjet tengerészgyalogosokkal elhozzuk a szocialista jólétet Julius Caesar földjére. 

Nem mese ez gyermek.

Bogdán Tibor