ORAC Kiadó
A közigazgatási eljárás szabályai I-II. - elektronikus kiadvány
elektronikus termék

A közigazgatási eljárás szabályai I-II. - elektronikus kiadvány

Kommentár a gyakorlat számára


Szerzők: Bartha IldikóHajas BarnabásHorváth E. ÍriszHuszárné Oláh ÉvaKalas TiborKárpáti MagdolnaKiss ÁrpádKurucz KrisztinaLapsánszky AndrásMarosi IldikóMárton GizellaMudráné Láng ErzsébetOrbán SzabolcsPetrik FerencPollák KittiRothermel ErikaStefancsik Márta AnnaSugár TamásSzupera PéterTóth Kincső

Szerkesztő: Petrik Ferenc

Lektorok: Dán JuditNaszladi GeorginaOrbán Szabolcs, Szupera Péter


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A kommentár új, negyedik kiadása elektronikus formában 2017 szeptemberétől érhető el. 

A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). 

A kommentár 4. kiadásának 3. aktualizálása (elérhető: 2021. júniustól) bemutatja a 2020. április 1-je és 2021. január 1-je közötti időintervallumban az Ákr.-t és a Kp.-t érintő módosításokat, a két eljárási kódexet közvetetten érintő más jogszabályok változásait, valamint a bírósági joggyakorlat alakulását.

Az Ákr. és a Kp. tartalmi, jelentős módosításai nem voltak napirenden az elmúlt időszakban, ehelyett a jogalkotásra a jogalkalmazói visszajelzésekre történő reagálás volt a jellemző. A cél az volt, hogy az eljárási jogintézmények tartalma megszilárdulhasson, és – ellentétben a korábban hatályos eljárási törvény módosításainál tapasztaltakkal – a jogalkotás csakis abban az esetben avatkozzon bele a jogalkalmazásba, amikor az valóban szükséges.

E módosításokat a következő törvények tartalmazták:

  • az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény [az Alkotmánybíróság 8/2017. (IV. 18.) AB határozatának való megfelelés érdekében a közigazgatási és büntetőjogi kettős szankcionálás megszüntetése],
  • az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény (a bürokráciacsökkentés „zászlóshajójának” tekinthető függő hatályú döntés kivezetése a jogrendszerből),
  • az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvény (a felfüggesztés eseteinek kibővítése),
  • az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvény (a jogállási törvény miatt az elővezetés szabályainak pontosítása),
  • az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény (a jogegységi panaszra vonatkozó szabályozás módosítása a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben),
  • a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény (a közigazgatási szankciók alkalmazhatóságával összefüggő, kisebb jelentőségű pontosítások).

Az aktualizálás továbbá ismerteti az időközben megjelent alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatot, amely jelentős mértékben befolyásolja a jogalkalmazást, elősegíti az egységes jogérvényesítést. 




Ákr.Kp.
  • Teljes ár: 38 000 Ft
  • Bankkártyás kedvezmény: 5%
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%

Szerzők: Bartha IldikóHajas BarnabásHorváth E. ÍriszHuszárné Oláh ÉvaKalas TiborKárpáti MagdolnaKiss ÁrpádKurucz KrisztinaLapsánszky AndrásMarosi IldikóMárton GizellaMudráné Láng ErzsébetOrbán SzabolcsPetrik FerencPollák KittiRothermel ErikaStefancsik Márta AnnaSugár TamásSzupera PéterTóth Kincső

Szerkesztő: Petrik Ferenc

Lektorok: Dán JuditNaszladi GeorginaOrbán Szabolcs, Szupera Péter


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A kommentár új, negyedik kiadása elektronikus formában 2017 szeptemberétől érhető el. 

A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). 

A kommentár 4. kiadásának 3. aktualizálása (elérhető: 2021. júniustól) bemutatja a 2020. április 1-je és 2021. január 1-je közötti időintervallumban az Ákr.-t és a Kp.-t érintő módosításokat, a két eljárási kódexet közvetetten érintő más jogszabályok változásait, valamint a bírósági joggyakorlat alakulását.

Az Ákr. és a Kp. tartalmi, jelentős módosításai nem voltak napirenden az elmúlt időszakban, ehelyett a jogalkotásra a jogalkalmazói visszajelzésekre történő reagálás volt a jellemző. A cél az volt, hogy az eljárási jogintézmények tartalma megszilárdulhasson, és – ellentétben a korábban hatályos eljárási törvény módosításainál tapasztaltakkal – a jogalkotás csakis abban az esetben avatkozzon bele a jogalkalmazásba, amikor az valóban szükséges.

E módosításokat a következő törvények tartalmazták:

  • az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény [az Alkotmánybíróság 8/2017. (IV. 18.) AB határozatának való megfelelés érdekében a közigazgatási és büntetőjogi kettős szankcionálás megszüntetése],
  • az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény (a bürokráciacsökkentés „zászlóshajójának” tekinthető függő hatályú döntés kivezetése a jogrendszerből),
  • az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvény (a felfüggesztés eseteinek kibővítése),
  • az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvény (a jogállási törvény miatt az elővezetés szabályainak pontosítása),
  • az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény (a jogegységi panaszra vonatkozó szabályozás módosítása a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben),
  • a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény (a közigazgatási szankciók alkalmazhatóságával összefüggő, kisebb jelentőségű pontosítások).

Az aktualizálás továbbá ismerteti az időközben megjelent alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatot, amely jelentős mértékben befolyásolja a jogalkalmazást, elősegíti az egységes jogérvényesítést. 




Ákr.Kp.