Magyar büntetőjog I-IV. - elektronikus kiadvány
Kommentár a gyakorlat számára
Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefCsák ZsoltKatona SándorKónya IstvánMárki ZoltánMészár RózaMolnár FerencnéMolnár Gábor MiklósSomogyi Gábor
Szerkesztő: Kónya István
A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.
A Kúria bíráinak kommentárja a gyakorlat számára
Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.
Kiadónk a Kúria tapasztalt büntetőbíráinak szerzőségével, a Kúria Büntető Kollégiuma vezetőjének szerkesztésében 2013 szeptemberében jelentette meg a Kommentár új, harmadik kiadását. Az új törvény rendelkezéseinek elemzése mellett a bírák áttekintették az egyes jogintézmények, törvényi tényállások alkalmazásához kapcsolódó korábbi joggyakorlatot. A szerzők elvégezték a törvény változásának fényében szükséges szelekciót is: a magyarázatok között csak azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket és testületi határozatokat ismertetik, amelyeket a gyakorlat számára továbbra is iránymutatónak tartanak.
A kommentár 4. kiadásának 2. aktualizálása 2024. augusztustól érhető el. Ez a frissítés a 2023. március 2-től 2024. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változtatásokat magyarázza. A tárgyidőszak büntetőjogi újdonságai és módosulásai a társadalmi élet büntetőjogi beavatkozást kívánó jelenségeire adnak korszerű, EU-konform, de a hatályos büntetőkódex tradicionális szabályozási alapjait is tiszteletben tartó büntetőjogi rendelkezéseket, új tényállásokat és az Általános Részt bővítő rendelkezéseket.
A leglényegesebbek a következők:
- A 2023. évi XXX. törvény a rágalmazás és a becsületsértés tényállásaiban a közügyek szabad megvitatása körében a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésének eseteire hajtott végre dekriminalizációt.
- Az igazságügyi tárgyú törvényeket módosító 2023. évi XXXI. törvény módosította a hivatalos személy fogalmát és érintette a gyógyszerhamisítás törvényi tényállását, ezzel összefüggően három pontban érintette a 459. § értelmező rendelkezéseit. A szóban levő tényállást ugyanebben az időszakban a 2023. évi XCVII. törvény is módosította.
- A Btk. szankciórendszerében hajtott végre szigorítást a 2023. évi LIII. törvény, amikor 2023. szeptember 1-jei hatállyal módosította (felemelte) a pénzbüntetés napi tételeinek minimum- és maximumösszegét. Ugyanígy járt el a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések tekintetében is.
- A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény egy új (5) bekezdés beiktatásával az 52. §-ba kiszélesítette a foglalkozástól eltiltás alkalmazhatósági körét a választói akarat tiltott befolyásolásának elkövetőivel szemben, és új tényállást is kodifikált a 350/A. §-ban. Az új tényállás megértését és alkalmazhatóságát két értelmező rendelkezés is segítette a 459. § felsorolásában, megadva a "tiltott külföldi támogatás" és a "felelős személy" fogalmát.
- A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 2024. január 1-jei hatállyal módosította a kiutasítás szabályozását, valamint két új tényállást alkotott a 209. §-ban és a 356. §-ban. A jogalkotói szándékot megismertető indokolásból és a magyarázatból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy e módosításokat az országot egyre jobban fenyegető migrációs hullám indokolta. A különös részi törvényhelyek módosulásait ez esetben is az értelmező rész fogalommeghatározásai egészítik ki a 459. §-ban, a "harmadik országbeli állampolgár" és a "munkavégzés céljából kiadott engedély" fogalmának meghatározásával.
- A 2023. évi XCVII. törvény - a már említetteken kívül - szabályozza a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt a szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztésének esetére, és új esettel egészíti ki a pártfogó felügyeletre előírható magatartások körét az interneten végezhető valamely tevékenység korlátozásának lehetővé tételével.
A könyvet a Jogkódex Prémium (és a JogTudor program keretében szolgáltatott Jogkódex) is tartalmazza.
új Btk.
- Éves előfizetési díj: 46 000 Ft
- ORAC törzsvásárlóknak: 10%
- Diákkedvezmény: 15%
Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefCsák ZsoltKatona SándorKónya IstvánMárki ZoltánMészár RózaMolnár FerencnéMolnár Gábor MiklósSomogyi Gábor
Szerkesztő: Kónya István
A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.
A Kúria bíráinak kommentárja a gyakorlat számára
Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.
Kiadónk a Kúria tapasztalt büntetőbíráinak szerzőségével, a Kúria Büntető Kollégiuma vezetőjének szerkesztésében 2013 szeptemberében jelentette meg a Kommentár új, harmadik kiadását. Az új törvény rendelkezéseinek elemzése mellett a bírák áttekintették az egyes jogintézmények, törvényi tényállások alkalmazásához kapcsolódó korábbi joggyakorlatot. A szerzők elvégezték a törvény változásának fényében szükséges szelekciót is: a magyarázatok között csak azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket és testületi határozatokat ismertetik, amelyeket a gyakorlat számára továbbra is iránymutatónak tartanak.
A kommentár 4. kiadásának 2. aktualizálása 2024. augusztustól érhető el. Ez a frissítés a 2023. március 2-től 2024. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változtatásokat magyarázza. A tárgyidőszak büntetőjogi újdonságai és módosulásai a társadalmi élet büntetőjogi beavatkozást kívánó jelenségeire adnak korszerű, EU-konform, de a hatályos büntetőkódex tradicionális szabályozási alapjait is tiszteletben tartó büntetőjogi rendelkezéseket, új tényállásokat és az Általános Részt bővítő rendelkezéseket.
A leglényegesebbek a következők:
- A 2023. évi XXX. törvény a rágalmazás és a becsületsértés tényállásaiban a közügyek szabad megvitatása körében a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésének eseteire hajtott végre dekriminalizációt.
- Az igazságügyi tárgyú törvényeket módosító 2023. évi XXXI. törvény módosította a hivatalos személy fogalmát és érintette a gyógyszerhamisítás törvényi tényállását, ezzel összefüggően három pontban érintette a 459. § értelmező rendelkezéseit. A szóban levő tényállást ugyanebben az időszakban a 2023. évi XCVII. törvény is módosította.
- A Btk. szankciórendszerében hajtott végre szigorítást a 2023. évi LIII. törvény, amikor 2023. szeptember 1-jei hatállyal módosította (felemelte) a pénzbüntetés napi tételeinek minimum- és maximumösszegét. Ugyanígy járt el a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések tekintetében is.
- A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény egy új (5) bekezdés beiktatásával az 52. §-ba kiszélesítette a foglalkozástól eltiltás alkalmazhatósági körét a választói akarat tiltott befolyásolásának elkövetőivel szemben, és új tényállást is kodifikált a 350/A. §-ban. Az új tényállás megértését és alkalmazhatóságát két értelmező rendelkezés is segítette a 459. § felsorolásában, megadva a "tiltott külföldi támogatás" és a "felelős személy" fogalmát.
- A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 2024. január 1-jei hatállyal módosította a kiutasítás szabályozását, valamint két új tényállást alkotott a 209. §-ban és a 356. §-ban. A jogalkotói szándékot megismertető indokolásból és a magyarázatból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy e módosításokat az országot egyre jobban fenyegető migrációs hullám indokolta. A különös részi törvényhelyek módosulásait ez esetben is az értelmező rész fogalommeghatározásai egészítik ki a 459. §-ban, a "harmadik országbeli állampolgár" és a "munkavégzés céljából kiadott engedély" fogalmának meghatározásával.
- A 2023. évi XCVII. törvény - a már említetteken kívül - szabályozza a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt a szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztésének esetére, és új esettel egészíti ki a pártfogó felügyeletre előírható magatartások körét az interneten végezhető valamely tevékenység korlátozásának lehetővé tételével.
A könyvet a Jogkódex Prémium (és a JogTudor program keretében szolgáltatott Jogkódex) is tartalmazza.
új Btk.
