ORAC Kiadó

Kiadónkat hatalmas veszteség érte. Elhunyt Petrik Ferenc jogtudós, akivel kiadónk alapítása, 1992 óta együtt dolgoztunk, jó néhány könyvünk szerzője és kommentárunk szerkesztője volt. Polihisztor jogtudósként igen különböző területeken írt szakkönyveket, mindegyiket kimagasló színvonalon.

Petrik Ferenc az Igazságügyi Minisztérium volt miniszter-helyettese, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese, nyugdíjazásáig a Közigazgatási kollégium vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézet alapítója és vezetője (professor emeritusa), a Magyar Ügyvédi Kamara által jogászi életművéért kitüntetettje volt.



Ez a fotó 2012 őszén készült a kiadó korábbi, Radnóti utcai szerkesztőségében, amikor kollégáinkkal közösen tervezte az új Ptk.-val kapcsolatos kiadványainkat. Az asztalon az Általa szerkesztett (régi) Ptk.-kommentár.

Nyugodj békében, Petrik Úr!


Lentebb közreadjuk Petrik Ferenc életútját, amelyet a családtól kaptunk.


Petrik Ferenc †

(1933- 2020)


Petrik Ferenc 1933. november 20-án született Újpesten. 

Gimnáziumi évei alatt újságírónak, szerkesztőnek készült, belső munkatársa volt a Cserkészfiúk című lapnak.

1952–56 között végezte el a jogi egyetemet, ahol – olyan neves tanárai, mint Marton Géza, Beck Salamon, Nizsalovszky Endre, Világhy Miklós kristálytiszta polgári jogi dogmatikus gondolkodása hatására - egy életre elkötelezte magát a civilisztika mellett. 

Az egyetem után fogalmazó lett az újpesti járásbíróságon. 1959-ben tette le a bírói vizsgát, de 1962-ben berendelték az Igazságügyi Minisztériumba. Ott először a Titkárságon a panaszleveleket intézett, majd 1964-ben átkerült a jogi szakma presztízságazatának tekintendő Törvény-előkészítő Főosztályra, ahol az akkor jogászi szakma elitjével dolgozott együtt. Kezdetben a családjoggal foglalkozott, majd a 1970-es évek elején a gazdasági joggal. 1974-ben a Gazdasági Kodifikációs Osztály vezetője lett, nevéhez fűződik az 1977-es Polgári Törvénykönyv reformja, amely a Ptk.-ból kiiktatta a tervszerződéseket, megszüntette a szerződési alapfeltételeket és a szocialista szervezet kategóriáját, bevezette a nem vagyoni kártérítés intézményét és többe között az alapítvány jogintézményét. 

A hatvanas évektől kezdve számtalan törvény szerzője vagy szerzőtársa, így például a szabadalmi oltalomról, a szerzői jogról szóló törvényeknek, a hetvenes években a bíróságokról szóló törvénynek, az egységes társadalombiztosítási kódexnek, a környezetvédelmi törvénynek, továbbá a tisztességtelen gazdasági tevékenységről, a gazdasági társulásokról szóló törvényerejű rendeleteknek. A nyolcvanas évek második felében a felszámolásról, az adókról, a versenytárgyalásokról, a cégbírósági eljárásról szóló jogszabályok, továbbá olyan a rendszerváltást elősegítő törvények kidolgozója, mint az egyesülési törvényé, gyülekezési jogról szóló törvényé. 

1970-től feltalálója és műsorvezetője a Magyar Televízió Jogi esetek című műsorának, amely abban az időben a televízió egyik legnézettebb műsora volt, mely a nem jogász végzettségű nézők körében végzett jogi ismeretterjesztést, felvilágosítást, a hiányzó fogyasztóvédelmi, ombudsmai szerepet pótolta. 1970–1978 között ő volt a Magyar Televízió legfoglalkoztatottabb forgatókönyvírója, havonta 30-40 percnyi forgatókönyvet írt.

1978-ban igazságügyi miniszterhelyettesként a teljes magyar jogalkotás irányítója lett.

1988 nyarától Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseként megszervezte a Közigazgatási Kollégiumot, amellyel újra teremtette a közigazgatási bíráskodást. A Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetőjeként vonult nyugdíjba. 

A nyolcvanas évek végén létrehozta és vezette a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiát, amely 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi továbbképző intézetévé vált.

Hosszú évekig szerkesztője a Bírósági Határozatoknak és a Közigazgatási Döntvénytárnak. 

Negyedszáznál több jogi szakmai mű szerzője, így többek között a Százegy jogi eset, a Perben a joggal, A törvénybe zárt szerelem, A törvényszerkesztő dilemmái, Az elvarázsolt tulajdon című köteteké. Számos kódex kommentárjának szerkesztője és szerzője, így a Polgári Törvénykönyvé, a Polgári Perrendtartásé, Az ingatlan-nyilvántartásé, a Közigazgatási eljárás szabályaié, és más törvényeké, száznál több tanulmány, cikk szerzője.