Hírfolyam

Kiadónk május 17-én (szombaton) zárva tart.

Hírfolyam

Nem válhat el itthon a Bora-Bora foglya

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Törvényszék jogerős döntését: Nyíri-Kovács Patríciának Bora Borán kell elválnia koreai származású francia férjétől, aki ellen az ügyészség Magyarországon vádat emelt - írja a Népszabadság. "Bedőlt a bíróság egy korrupt rendszer bizonyítottan hamis , hivatalosnak látszó iratainak" - nyilatkozta a nő Magyarországon élő családja. A bíróság szerint a válópert azért Bora Borán kell lefolytatni, mert a nő és koreai származású férje életvitelszerűen tartózkodnak a polinéz szigeten. Nyíri-Kovács Patrícia magyar állampolgár, férje Soo Il Lee francia állampolgár, Franciaországban kötöttek házasságot 2008-ban, majd ezt követően Japánban telepedtek le. Gyermekük, Noah-Kazuli Lee magyar-francia kettős állampolgár, 2009-ben született. A család 2011 márciusában tért haza Japánból, ezt követően Patrícia és Noah már itthon rendezkedtek be. A férj - aki gyakran bántalmazta feleségét - egy Budapesten elkövetett bűncselekmény miatt 2011 májusa után nem mert Magyarországra jönni. 2011 októberében Francia Polinéziába utazott a család, mert a férfi azt ígérte, megváltozik. A kiutazást követően azonban felesége is gyereke hivatalos papírjait ott elvette, így ők azóta Bora Bora foglyai.

Új nemzetközi magánjogi kódex készül - A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos akadémikus

Új nemzetközi magánjogi kódex megalkotásáról döntött a kormány, a törvény koncepcióját ez év novemberre, a normaszöveg tervezetét jövő novemberre kell megalkotnia az Igazságügyi Minisztériumnak - olvasható a Magyar Közlöny szerdai számában. A kormányhatározat elrendeli a nemzetközi magánjogról szóló 1979-es törvényerejű rendelet átfogó korszerűsítését. Ennek érdekében létrejön a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság, november 30-ig kidolgozzák az új szabályozás koncepcióját, 2016. január 31-ig lefolytatják a koncepcióról a szakmai, társadalmi vitát, majd pedig a koncepció alapján 2016. november 30-ig megalkotják az új nemzetközi magánjogi szabályozás normaszövegének tervezetét.

Banki elszámolás - Első fokon pert vesztett a Cetelem Bank

Helyt adott a Fővárosi Törvényszék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közérdekű keresetének, így a Magyar Cetelem Bank Zrt. 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. A bíróság honlapján olvasható indoklás szerint a vizsgált kikötések a törvényben rögzített elvek közül az átláthatóság, továbbá az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütköznek, így azok tisztességtelenek.

35 évet kapott az idős szomszédját megölő nő

Jogerősen 35 év fegyházbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla azt a nőt, aki 2013 decemberében Pécsett különös kegyetlenséggel megölte idős szomszédasszonyát. A másodfokon eljáró tanács az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, de a vádlott által fizetendő bűnügyi költséget jelentősen csökkentette. Álláspontjuk szerint az ilyen büntetőjogilag egyértelmű ügyben felesleges elrendelni a költséges hemogenetikai vizsgálatot.

41 milliós kárt okozott ügyfeleinek egy budapesti ügyvéd - Sikkasztás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt vádat emeltek ellene

A Budapesti Nyomozó Ügyészség jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, valamint ügyvédi visszaélés bűntette miatt vádat emelt egy volt budapesti ügyvéddel szemben, aki a vád szerint 2010-2011. évben ügyvédi kötelezettségét megszegve két külföldi ügyfelének összesen csaknem 41 millió forint kárt okozott. A vádirat lényege szerint, B. P. vádlott - aki az elkövetés idején ügyvédként dolgozott -, 2010-2011. évben két ír állampolgárságú ügyfelétől is megbízást kapott arra, hogy a tulajdonukat képező budapesti ingatlanok adásvétele során a nevükben és képviseletükben eljárjon, adásvételi szerződést kössön, az ehhez fűződő jognyilatkozatokat megtegye, valamint a vételárat és hivatalos okiratokat átvegye. Az ügyvéd az ingatlanokat ennek megfelelően eladta, az adásvételi szerződés szerinti vételárat a vevőktől átvette, az összeget azonban ügyvédi kötelezettségét megszegve, nem utalta tovább a sértettek részére, hanem azzal sajátjaként rendelkezett.

Csaknem egymilliárdot csalt ki ismerőseitől

Vádat emeltek üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt egy amerikai-magyar kettős állampolgárságú budapesti férfi ellen, aki a Szegedi Járási Ügyészség szerint húsz év alatt összesen csaknem egymilliárd forintot csalt ki ismerőseitől. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője közölte: a vádirat szerint a férfi már az Egyesült Államokban abból élt, hogy kölcsönöket kért. Azt állította, hogy az amerikai kormánynak egy büntetőügyben segítséget nyújtott, így több milliárd dolláros sikerdíjra jogosult. Bár a vádlott nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem közölt részleteket az ügyről, több külföldi állampolgár adott neki - esetenként akár dollárban is milliós nagyságrendű - kölcsönt.

IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan. A történet ott kezdődik, hogy egy szabadalmi bejelentésnél (melynek iratai a benyújtástól számított 18 hónapig a fejlesztő érdekei miatt titkosak) a bejelentés egy egyedi URL-t kapott, amelynek legvége az ügyszám volt, pl.: www.sztnh.gov.hu/…badalomp1234. Ezt a számot átírva mondjuk 1238-ra, bárki megtekinthette egy másik bejelentő még titkos iratait. Erről például az Index számolt be. Az Alapvető Jogok Biztosa az eset kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy az SZTNH 2012 óta "elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" és ezért"az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek". A közérdekű bejelentő „jutalma” az lett, hogy kizárták a kamarából.

Az ombudsman szerint rendben van a forintosítás

Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható - tájékoztatott a biztos hivatala szerdán. A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait Székely László ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azzal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi a devizahitelek forintosítását.

Feltérképezik a korrupciós szempontból kockázatos munkaköröket

A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét - derül ki a Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozatból. A kormány az irányítása alá tartozó szerveknek a meghatározott célok érvényesítését írta elő, a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket pedig a közreműködésre kérte fel. A kormányhatározat rögzíti: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat.

Vádlott kihallgatása tanúként - A helyes nyomozási gyakorlat érdekében az ügyészség iránymutatást ad ki

A Legfőbb Ügyészség eseti vizsgálatának megállapítása szerint a vádlottak 18%-át hallgatták ki a nyomozó hatóságok a nyomozás során előzőleg tanúként. Az ilyen tanúkihallgatások többsége ugyanakkor nem volt törvénysértő, mivel a nyomozás ezen időszakában még nem volt adat arra, hogy a tanú bűncselekményt követett el. A helyes nyomozási gyakorlat érdekében az ügyészség iránymutatást ad ki. Egy a médiában gyakran nyilatkozó ügyvéd – a legfőbb ügyész március 30-ai parlamenti kijelentése kapcsán, azt hazugságnak nevezve – azt állította, hogy a nyomozások legalább 50 százalékában van arra példa, hogy a gyanúsítottat korábban tanúként hallgatták ki. Más ügyvéd 60-70 százalékra tette ennek arányát. A Legfőbb Ügyészség a 2015. április 1-jei sajtóközleményében mindezt szakmailag visszautasította. A Legfőbb Ügyészség rámutatott, hogy – a büntetőeljárásra vonatkozó szabályokból következően –aki potenciális gyanúsított, azt nem lehet tanúként kihallgatni. Potenciális gyanúsítottról akkor beszélhetünk, amennyiben van személyre szabott gyanú, de az még nem megalapozott.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot. A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel.

Börtönbe mennek az illegális cigarettakereskedők

Börtönbüntetésre ítélt 738 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék négy illegális cigarettakereskedőt, az ítélet nem jogerős. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt az elsőrendű vádlottra 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Társai, a másod- és harmadrendű vádlottak büntetése 5 év 10 hónap letöltendő börtön, a negyedrendű vádlott 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Vígh Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe a büntetés kiszabásakor, hogy elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények.

Bíróság előtt a férfi, aki halálra kínozta cellatársát

Négy napon át ütötte-verte, alázta, gyakorlatilag halálra kínozta zárkatársát egy fogvatartott a Gyulán található Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Az ütésekhez speciális „bokszkesztyűt” készített, a rúgásokhoz felvette sportcipőjét, füstölővel megégette. A szűk két évvel ezelőtt történtek miatt indított büntetőügy tárgyalása szerdán reggel kezdődött meg a Gyulai Törvényszéken. A vádirat ismertetése után dr. Mázor Róbert bíró erkölcsi okokból zárt tárgyalást rendelt el.

Folytatódik a „tízezres” pereskedés

Továbbra is bírósági vitatéma a lakszövös pótbefizetés kivetésének szükségessége és jogszerűsége. Megfellebbezte a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletét a Debreceni Ítélőtáblán a felpereseket képviselő dr. Bacsa Judit ügyvéd. Mint ismeretes, Takács Imre és társa a Nyíregyházi Lakásszövetkezet 10 ezer forintos pótbefizetés elrendelését (is) tartalmazó, 2013-ban született küldöttgyűlési határozatának felülvizsgálata miatt indított keresetet a Lakszöv ellen.

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságok - A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletéről

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságokon. Erről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a devizahiteles ügyek elbírálása a múlt évben kihívást jelentett a számukra. A törvényszék gazdasági kollégiuma 74 ügyet bírált el, emellett mintegy 7500 eljárást függesztettek fel. Azt mondta, számítanak a devizahiteles ügyek újabb rohamára, 16 közérdekű kereset érkezett hozzájuk, emellett a pénzügyi békéltető testület eljárása nyomán érkező nemperes ügyek száma elérheti a 30 ezret is, és az elszámolási perekre is készülnek. Handó Tünde, az OBH elnöke szerint egyes ügytípusok áradatként érik el a bíróságokat, amelyeknek tudniuk kell kezelni ezeket a helyzeteket. Példaként említette a Fővárosi Törvényszék esetében a brókerügyeket, a felszámolási eljárásokat, az egyik ilyen ügyben több mint 39 ezer hitelező érintett, ami munkaszervezési kihívást is jelent a bíróság számára.

Súlyosbították az érdi ikerpárt elgázoló nő büntetését

Három év hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék kedden azt a nőt, aki 2012 nyarán Érden az autójával elsodort egy ikerbabakocsit, és ezzel két kisgyermek halálát okozta – közölte a törvényszék szóvivője. Koszta János tájékoztatása szerint a 65 éves nőt tavaly októberben halálos közúti baleset gondatlan okozásában mondta ki bűnösnek a Budaörsi Járásbíróság, és ezért első fokon 2 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a járművezetéstől. A kiszabott büntetési tétel második felének végrehajtását három évre felfüggesztették. A megfellebbezett ítéletet súlyosbították most 3 év 6 hónap fogházra úgy, hogy ezt az időtartamot teljes egészében le kell töltenie a gázolónak, míg a közúti járművezetéstől való eltiltás hossza 4 évről 6 évre nőtt.

Több százezer forintért nem-értékesített üdülési jog - Félrevezetett fogyasztók, bosszúság, nem teljesített ígéretek

A Budapesti Békéltető Testülethez több olyan vállalkozással szemben nyújtottak be fogyasztók kérelmet, akik szóban azt az ígéretet kapták, hogy az üdülési jogukra találnak vevőt. Azonban a felek által aláírt megbízási szerződésben már az értékesítésről, a közvetítésről egy szó sem esett, a fogyasztók pedig el sem olvasták a szerződést. A megbízási szerződések tárgya minden esetben az volt, hogy a vállalkozás az értékesítés megvalósításához kapcsolódó adminisztratív teendőket, a piacelemzést, a potenciális vevők felkutatását és ezzel kapcsolatos marketing feladatok ellátását vállalja. A megbízási díjat pedig sokszor fordítási díjként jelölik meg ezen szerződések úgy, hogy a vállalkozások egy fordító irodától megrendelik az üdülési jogról szóló szerződések lefordítását angol nyelvre a külföldi vevők jelentkezése miatt. A szerződések legfontosabb eleme, hogy a fogyasztók a kifizetett megbízási díjat csak akkor kaphatják vissza, ha a vállalkozás a szerződésben vállalt feladatait maradéktalanul nem látná el. Ráadásul további feltétele a megbízási díj visszafizetésének, hogy a felek közötti határozott - általában néhány hónapra kötött - szerződés megszűnjön.

Olcsóbban ússzák meg az adócsalók

Már egy év után olcsóbban juthat az adóamnesztia keretén belül Magyarországra utalt jövedelméhez az a magánszemély, aki stabilitási megtakarítási számlát (SMSZ) nyit. Csupán 10 százalékot kell adóznia a hazahozott összeg után, ami nagy könnyebbséget jelent a bűnbánó adócsalóknak. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szerepel ez a változtatás, és minden 2015. július 1. után nyitott számlára érvényes lesz.

Aki nem tudott időben szabadulni, annak csak a mostani folyamat hozhat megoldást devizahitel-ügyben?

A G7-ben megszólaló szakember szerint igen, nem volt más megoldás, a csalódottság azonban érthető. Arról, hogy érdemes-e az elszámoló levelek kézhezvétele után egyénileg perelni, megoszlanak a vélemények - derült ki az összeállításból. Most úgy tűnik, sok adós gondolja azt, hogy megérheti az önálló igényérvényesítés, azaz bírósági úton küzdeni a bankkal eredményesebb lehet, mint amit a jogalkotó, az állam kínál – mondja Jakubász, aki szerint azonban minden érintett számára kell jogszabályokkal olyan helyzetet teremteni, amely a legfontosabb kérdéseket tisztázza, a devizaügy egészének rendezése egyéni perléssel nem lehetséges.

Autóhitelekkel kapcsolatban reklamálnak a legtöbben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint - mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője és Szabó József is hangsúlyozta, hogy még az elszámolási folyamat elején tartanak. A szóvivő elmondta: április közepéig már közel 500 ezer fogyasztói szerződést érintően kapták meg az értesítőket, és ha még feltételezzük is, hogy mindenki a határidő utolsó napján él jogorvoslattal, "már azért a nagyobb számú ügyfélmegkeresés ideért volna".

Tételek: 16281 - 16300 / 16615 (831 oldal)