A kosár üres!
A polgári jogi követelések idővel „elkopnak”: ha a jogosult meghatározott időn belül nem lép, az igénye bírósági úton már nem lesz érvényesíthető. Ezt nevezi a Polgári Törvénykönyv elévülésnek, amely főszabályként öt év, de jogszabály vagy a felek megállapodása egyes jogviszonyokban ettől eltérő – jellemzően rövidebb – időt is meghatározhat. A Pfv.VI.21.050/2024/7. számú kúriai döntés központi kérdése az volt, hogy a felek szerződéses megállapodása alapján elegendő-e egy fizetési felszólítás az elévülés megszakításához.
Több százezer devizakárosult figyel most várakozóan az Alkotmánybíróságra, ahol ma megkezdték két károsult alkotmányjogi panaszának tárgyalását. Egyelőre egyik ügyben sincs döntés, mindenesetre a panaszosok ügyvédje már jelezte, hogy elutasítás esetén a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
A kormány háborús veszélyhelyzeti rendelettel teremtette meg a lehetőséget a Samsung SDI-nak arra, hogy ne a szigorú törvények, hanem szívélyes megegyezések vonatkozzanak szennyező tevékenységére. Akár más veszélyes szennyezők is VIP-elbánást kaphatnak, mert a rendelet ma is él.
Megjelent a határozat a csütörtöki Magyar Közlönyben.
A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkoznia a NAV felé az adóévben megszerzett katás bevételéről. (Ha a kisadózói adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kellett megtenni.) Mi minősül bevételnek, mi nem számít annak? Mi a bevétel megszerzésének időpontja? Mikor kell különadót fizetni? Összeszedtük.
Az elsőrendű vádlottat 10 hónap börtönbüntetésre ítélték 2 évi próbaidőre felfüggesztve, miután fogorvosi képesítés nélkül végzett beavatkozást.
A MEASZ antifasiszta menetének résztvevői a Duna-parti cipők emlékművétől a budai Vár érintésével a Széll Kálmán térre vonultak volna.
A Kúria immár negyedik alkalommal szervezett munkareggelit a Magyarországra akkreditált nagykövetek számára, hogy első kézből adhasson tájékoztatást a legfelsőbb bírói fórumot érintő legfontosabb eseményekről és feladatokról. Az idei találkozóra, amelynek tematikája a 2026-os évben a magyar igazságszolgáltatás számára három különleges évfordulót jelentő esemény köré rendeződött, február 12-én került sor.
Több ponton sérti az uniós jogot, köztük az alapvető szabadságjogokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) az Orbán-kormány szuverenitásvédelmi törvénye, amely életre hívta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt is – mondta ki Julianne Kokott, Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka az ügyről szóló indítványában.
A transzferárazás hazai szabályozása 2026 elején szintet lépett. A 2025. december 23-án kihirdetett és 2026. január 23-án hatályba lépett 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet nem csupán a korábbi szabályokat frissítette, hanem érdemben új szintre emelte a transzferárazást Magyarországon. A jogalkotó célja kettős: közelebb kerülni az OECD transzferár elvekhez, miközben szigorúbban ellenőrzi, hogy a magyar adózók milyen minőségű és mennyire valósághű dokumentációval támasztják alá kapcsolt ügyleteiket.
Több sajtótermék (így a 24.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, 444.hu) ma megjelent cikkében tudatosan állított valótlanságot, amikor azt közölte, hogy a Kúria nem vette védelmébe a bírókat a Tisztelet és Szabadság Párthoz köthető, tavaly ősszel nyilvánosságra került adatbázis ügyében. Az adatbázisban szereplő kúriai bírót érintő közérdekű bejelentés kivizsgálását követően a Kúria elnöke hivatalból feljelentést tett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 219. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen személlyel szemben, aki egyik munkatársunk adatait jogosulatlanul rögzítette az adatbázisban.
A Pest Vármegyei Főügyészség fogyasztóvédelmi tevékenysége körében napelemrendszer kivitelezésével foglalkozó vállalkozás szerződési feltételeit ellenőrizte, mely során számos tisztességtelen feltételt talált. A napelemes rendszerek működtetése hozzájárul az áramköltségek csökkentéséhez, valamint megújuló energiaforrásként környezetbarátnak minősül. Az energia akkumulátorban történő tárolása optimalizálja az energiatermelés- és felhasználás hatékonyságát. Emiatt egyre több fogyasztó választja ezt a megoldást a háztartása igényeinek kielégítésére.
A növekvő vállalkozások működése során gyakran elérkezik az a pont, amikor az eredetileg egyszerű cégstruktúra már nem képes megfelelően kezelni a működésből fakadó kockázatokat, a felhalmozott vagyonelemeket és a tulajdonosi döntéshozatal összetettségét. Ilyen helyzetekben válik indokolttá a cégcsoport-szintű gondolkodás, valamint egy átlátható, funkcionálisan elkülönített holding struktúra kialakítása.
A polgári perben az alperesnek nem csupán lehetősége, hanem kifejezett kötelezettsége is, hogy a keresetlevélre határidőben és érdemben reagáljon. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mivel a bíróság ilyen esetben – hivatalból, tárgyaláson kívül – bírósági meghagyást bocsáthat ki, amely ítélet hatályú döntésként a felperes kereseti kérelmének megfelelően kötelezi az alperest.
2026. február 1-jén hatályba lépett a 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet, amely az éttermek versenyképességének javítását és a vendéglátási szektor élénkítését célozza. Az új szabályozás nemcsak a vendéglátóhelyek számára jelent könnyebbséget, hanem a vállalkozásoknak is érdemi adóelőnyöket biztosít, különösen az üzleti vendéglátás és a céges ajándékozás területén.
A bíróság szerint fennáll a szökés és a bizonyítás befolyásolásának veszélye. Egy hónapra rács mögé került a Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatója, akit csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsítanak.
A Kúria közleménye a Kfv.IV.37.844/2025. számú ügyben. A Kúria február 3-án meghozott, a felülvizsgálati eljárást lezáró végzésének rendelkező része aznap elérhető volt a felek számára az Ügyfél Irathozzáférési Rendszerben.
A Kúria helyt adott a Kormányhivatal felülvizsgálati kérelmének. A Kúria döntése értelmében a Samsung Zrt. egységes környezethasználati engedélye újra hatályossá válik, valamennyi módosítására kiterjedően – közölte a Pest Vármegyei Kormányhivatal az MTI-vel.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa 2026. február 10. napján tárgyalta a devizaszerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványokat a IV/2295/2025. és a IV/2613/2025. számú ügyekben. Döntés a mai napon ezekben az ügyekben nem született.
A magyar vállalkozók körében egyre gyakoribb a döntésképtelenség, pedig az információk könnyen hozzáférhetők – állítja Kasza Tamás lezárási specialista. A „tudás–cselekvés paradoxon” lényege, hogy a túl sok tudás bénítja a cselekvést, amit szerinte a szocialista múlt kockázatkerülő reflexei is erősítenek.
