Választottbírósági szerződések

A választottbírósági szerződésről, s általában a választottbíráskodásról, ezek lényegéről, természetéről és jellegzetességeiről régóta folyik diskurzus. A jelen munka – a maga korlátozott keretei között – ehhez a diskurzushoz a különös szintjén kíván hozzájárulni: nem törekszik a választottbírósági szerződés lényegének általános megragadására, sem a választottbírósági szerződésekkel kapcsolatos jelenségek teljes körű, átfogó bemutatására és elemzésére. Ehelyett csupán annyit tűz célul, hogy megvizsgálja: miként viselkednek bizonyos, a szerződési jog, valamint a nemzetközi magánjog körében egyébként jól ismert jogintézmények, jogi jelenségek akkor, a mikor a választottbíráskodással, közelebbről a választottbírósági szerződésekkel kerülnek kapcsolatba? Mikor, miért és miként módosulnak egyes szerződési jogi, illetve kollíziós jogi „általános igazságok” (ha tetszik: dogmák) akkor, ha azokat a választottbírósági szerződésre vetítve vizsgáljuk?

A választottbírósági szerződésekhez – mint hatáskör-alapító megállapodásokhoz – kapcsolódó (pozitív és negatív) eljárásjogi következmények már önmagukban is alkalmasak arra, hogy a szerződési jogból, illetve a nemzetközi magánjogból esetenként sajátos immunreakciót váltsanak ki. A választottbíróság hatáskörének megalapítása és az állami bíróság eljárási jogosultságának elvonása ugyanis olyan speciális jogkövetkezmények, amelyek sokszor visszahatnak a szerződéses kötőerővel, illetve az alkalmazandó jog meghatározásával kapcsolatos egyes részkérdésekre. E részkérdések közül a jelen kötet elsősorban a szerződések relatív szerkezetének bomlása és a választottbírósági szerződés harmadik személyekre történő kiterjeszthetősége közötti összefüggéseknek, az egyensúlytalan helyzetben kötött választottbírósági szerződéseknek, valamint a választottbírósági szerződésre alkalmazandó jog meghatározásának szentel kiemelt figyelmet.