2016. 04. 25. 08:30
Hotel Benczúr, 1068 Budapest, Benczúr u. 35.
Megjelenítés térképen08:30 Regisztráció
09:30 Köszöntő – Tóth János, JOSZ elnök
09:40 Birtokvédelem régen és ma a jegyző asztalán
ELŐADÓ Dr. Kiss Pál |
10:20 Birtokvédelmi rendelet 2015 contra birtokvédelmi rendelet 2009
ELŐADÓ Dr. Bisztriczki László |
11:00 Posszesszórius birtokvédelem: egyszerűbbé vagy szükségtelenné
vált az eljárás?
ELŐADÓ Dr. Mezey Nándor Lajos |
11:40 Kávészünet
12:00 Dilemmák a gyakorlatban – kérdések, amelyek megválaszolatlanul
maradtak
ELŐADÓ Dr. Csányi Imre |
12:40 Kerekasztal-beszélgetés: kérdések, válaszok
A Jegyző és Közigazgatás című szakmai folyóiratban az idei évben az új jogszabályra való tekintettel igen sokat foglalkoztunk a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárással. A 2015. március 1-jén hatályba lépő új eljárási rendelet iránti érdeklődés nyilvánvalóan nem volt véletlen, hiszen már a kezdet kezdetén, még a rendelet hatályba lépése előtt kérdéseket vetett fel a szakmában a végrehajtási jogszabály alkalmazhatósága. Több mint egy év jogalkalmazási gyakorlat ismeretében pedig már olyan gyakorlati problémákkal szembesülhettünk, amelyekről beszélni nem csupán fontos, hanem a joggyakorlat oldaláról szinte kötelesség is.
A birtokháborítás lényegét igen röviden, de lényegre törően határozza meg a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az 5:5. § (1) bekezdése:. „A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják.” Noha a Ptk. a birtokvédelem három eszközét nevesíti, nevezetesen az önhatalom alkalmazását, a közigazgatási úton történő jogvédelem igénybevételét, s végül a bírói utat, az utóbbi időben főként a közigazgatási úton igénybe vehető védelem, klasszikus nevén a posszesszórius birtokvédelem került leginkább kereszttűzbe. A szeminárium előadói az e témában a Jegyző és Közigazgatásban publikáló szerzők közül kerültek ki, akik azonban nem csupán a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelettel foglalkoznak majd a szeminárium során, hanem jóval mélyebbre, egészen a gyökerekig kívánnak leásni annak érdekében, hogy hasznos támpontokat adjanak a mindennapi munkához.
A szeminárium során megismerkedhetnek a kezdeti szabályozással, hogy a jogalkotás során honnan hova jutottunk és az milyen hatással volt a joggyakorlatra. Az előadók összevetik a régi és új jogrendet és kifejezetten a joggyakorlat oldaláról elemzik az új jogi szabályozást, hiszen szakmai kompetenciájuk nem csupán a jogalkotási folyamat figyelemmel kísérésén, véleményezésén, hanem a mindennapi munka során szerzett tapasztalatain alapul. Mindez biztosítékot jelent arra, hogy a szeminárium résztvevői hiteles, a gyakorlatban jól alkalmazható, elméleti és gyakorlati segítséget egyaránt kapjanak.
A szeminárium végén lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők kérdéseket intézzenek az előadókhoz és diszkusszió keretében, közösen értékeljék az eddigi joggyakorlat eredményességét. Reményeink szerint a szeminárium tapasztalatai a jogalkotó számára is komoly visszajelzést jelentenek majd és a jogi szabályozás újragondolására inspirálnak.
A feltüntetett ár az étel- és italfogyasztás költségeit is magában foglalja. Ezen természetbeni juttatás után fizetendő közterheket a HVG-ORAC Kiadó nem vállalja át. A részvételi díj a parkolás díját nem tartalmazza!
Lemondási határidő: a szemináriumot megelőző 7. munkanap. Ezen időponton túli lemondást nem áll módunkban elfogadni, és a részvételi díj teljes összegét kiszámlázzuk.08:30 Regisztráció
09:30 Köszöntő – Tóth János, JOSZ elnök
09:40 Birtokvédelem régen és ma a jegyző asztalán
ELŐADÓ Dr. Kiss Pál |
10:20 Birtokvédelmi rendelet 2015 contra birtokvédelmi rendelet 2009
ELŐADÓ Dr. Bisztriczki László |
11:00 Posszesszórius birtokvédelem: egyszerűbbé vagy szükségtelenné
vált az eljárás?
ELŐADÓ Dr. Mezey Nándor Lajos |
11:40 Kávészünet
12:00 Dilemmák a gyakorlatban – kérdések, amelyek megválaszolatlanul
maradtak
ELŐADÓ Dr. Csányi Imre |
12:40 Kerekasztal-beszélgetés: kérdések, válaszok
A Jegyző és Közigazgatás című szakmai folyóiratban az idei évben az új jogszabályra való tekintettel igen sokat foglalkoztunk a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárással. A 2015. március 1-jén hatályba lépő új eljárási rendelet iránti érdeklődés nyilvánvalóan nem volt véletlen, hiszen már a kezdet kezdetén, még a rendelet hatályba lépése előtt kérdéseket vetett fel a szakmában a végrehajtási jogszabály alkalmazhatósága. Több mint egy év jogalkalmazási gyakorlat ismeretében pedig már olyan gyakorlati problémákkal szembesülhettünk, amelyekről beszélni nem csupán fontos, hanem a joggyakorlat oldaláról szinte kötelesség is.
A birtokháborítás lényegét igen röviden, de lényegre törően határozza meg a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az 5:5. § (1) bekezdése:. „A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják.” Noha a Ptk. a birtokvédelem három eszközét nevesíti, nevezetesen az önhatalom alkalmazását, a közigazgatási úton történő jogvédelem igénybevételét, s végül a bírói utat, az utóbbi időben főként a közigazgatási úton igénybe vehető védelem, klasszikus nevén a posszesszórius birtokvédelem került leginkább kereszttűzbe. A szeminárium előadói az e témában a Jegyző és Közigazgatásban publikáló szerzők közül kerültek ki, akik azonban nem csupán a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelettel foglalkoznak majd a szeminárium során, hanem jóval mélyebbre, egészen a gyökerekig kívánnak leásni annak érdekében, hogy hasznos támpontokat adjanak a mindennapi munkához.
A szeminárium során megismerkedhetnek a kezdeti szabályozással, hogy a jogalkotás során honnan hova jutottunk és az milyen hatással volt a joggyakorlatra. Az előadók összevetik a régi és új jogrendet és kifejezetten a joggyakorlat oldaláról elemzik az új jogi szabályozást, hiszen szakmai kompetenciájuk nem csupán a jogalkotási folyamat figyelemmel kísérésén, véleményezésén, hanem a mindennapi munka során szerzett tapasztalatain alapul. Mindez biztosítékot jelent arra, hogy a szeminárium résztvevői hiteles, a gyakorlatban jól alkalmazható, elméleti és gyakorlati segítséget egyaránt kapjanak.
A szeminárium végén lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők kérdéseket intézzenek az előadókhoz és diszkusszió keretében, közösen értékeljék az eddigi joggyakorlat eredményességét. Reményeink szerint a szeminárium tapasztalatai a jogalkotó számára is komoly visszajelzést jelentenek majd és a jogi szabályozás újragondolására inspirálnak.
A feltüntetett ár az étel- és italfogyasztás költségeit is magában foglalja. Ezen természetbeni juttatás után fizetendő közterheket a HVG-ORAC Kiadó nem vállalja át. A részvételi díj a parkolás díját nem tartalmazza!
Lemondási határidő: a szemináriumot megelőző 7. munkanap. Ezen időponton túli lemondást nem áll módunkban elfogadni, és a részvételi díj teljes összegét kiszámlázzuk.