ORAC Kiadó

December 9-én (pénteken) kiadónk zárva tart. Ezen a napon nem lesz lehetőség a rendelések személyes átvételére és ügyfélszolgálatunk sem lesz elérhető vezetékes telefonon és a központi e-mail-címen.

Büntetőeljárás jog I-II. - elektronikus kiadvány
elektronikus termék

Büntetőeljárás jog I-II. - elektronikus kiadvány

Kommentár a gyakorlat számára


Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefBelovics ErvinBeregszászi GizellaCsák ZsoltCzine ÁgnesGimesi ÁgnesHarangozó AttilaHornyák SzabolcsKónya IstvánLáng LászlóMárki ZoltánMészár RózaMolnár GáborSchmidt PéterSomogyi Gábor

Szerkesztő: Belegi József


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Kiadónk 2018 nyarán tette online elérhetővé a kommentár új kiadását, amely immár a 2017. évi büntetőeljárási törvényt (a 2017. évi XC. törvényt) dolgozza fel.

Kiadványunk megbízható segítséget nyújt a jogalkalmazók számára a büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések helyes és egységes értelmezéséhez. A kommentár fókuszában a büntetőeljárási jog bírói gyakorlata áll, különös tekintettel a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiumának iránymutató jelentőségű testületi döntéseire, kollégiumi véleményeire és lényeges eseti döntéseire. A szerzők a megfelelő helyeken utalnak a büntetőeljáráshoz kapcsolódó más jogszabályok rendelkezéseire is.

A kiadvány műfaja „bírói kommentár”, szerzői kúriai bírák, valamint néhány különös szakmai ismeretet igénylő témakör (például nyomozás, vádemelés) esetében pedig a Legfőbb Ügyészség két vezető ügyésze.

A kommentár 3. kiadásának 5. pótlása 2022. októbertől érhető el online. Alig telt el néhány hónap a Kommentár 4. aktualizálásának 2021. decemberi megjelenése után, amikor az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról rendelkező 2021. évi CXXXIV. törvény a Be. szabályait viszonylag nagy terjedelemben érintő módosító rendelkezései hatályba léptek. A Btk.-t módosító új rendelkezések több vonatkozásban szükségessé tették az eljárási szabályok változtatását, a törvénynek el kellett oszlatnia a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült néhány bizonytalanságot, emellett folytatódtak a törvényszöveg – a korábbi törvénymódosításokkal már megkezdett – fogalmi pontosításai és technikai jellegű változtatásai.

A büntetőhatalom nem mondhat le a folyamatos vagy tartós bűncselekmények belföldön megvalósított cselekményeivel, cselekményrészeivel kapcsolatban a büntetőjogi felelősség érvényesítésének lehetőségéről. Ez a körülmény változtatást igényelt a „ne bis in idem” elv alkalmazásának szabályozása körében az Európai Unió tagállami bíróságai által már elbírált, a magyar törvény szerint egy bűncselekménynek tekintendő több vagy tartós cselekménnyel kapcsolatban, ha az ítélet tényállása a Magyarországon megvalósult cselekményt, cselekményrészt nem tartalmazza. A jogalkotónak ki kellett küszöbölnie továbbá az Alkotmánybíróság 19/2021. (V. 27.) AB határozatával megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést a másodfokú felülbírálat terjedelmével kapcsolatban.

A teljesség igénye nélkül imént említett jogszabályváltozások magyarázatára vállalkozott a több társszerzőváltozással most közreadott 5. aktualizálás, amely figyelemmel volt az időközben közzétett, az ítélkezési gyakorlat alakítására hivatott kúriai döntésekre is. Az ebben a frissítésben közreműködő új szerzők kivétel nélkül a Kúria bírái, illetve a Legfőbb Ügyészség vezető munkatársai.

Az aktualizálás elkészülte előtt néhány nappal, október 3-án fogadta el az Országgyűlés a T/706. számú törvényjavaslatot az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról, amelyet aztán – a kormány kezdeményezésére normakontrollt kérve – az Országgyűlés elnöke az Alkotmánybíróságnak küldött meg. Az ebben foglalt rendelkezéseket a következő aktualizálásban dolgozzuk fel.




új Be.
  • Éves előfizetési díj: 42 000 Ft
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%

Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefBelovics ErvinBeregszászi GizellaCsák ZsoltCzine ÁgnesGimesi ÁgnesHarangozó AttilaHornyák SzabolcsKónya IstvánLáng LászlóMárki ZoltánMészár RózaMolnár GáborSchmidt PéterSomogyi Gábor

Szerkesztő: Belegi József


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

Kiadónk 2018 nyarán tette online elérhetővé a kommentár új kiadását, amely immár a 2017. évi büntetőeljárási törvényt (a 2017. évi XC. törvényt) dolgozza fel.

Kiadványunk megbízható segítséget nyújt a jogalkalmazók számára a büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések helyes és egységes értelmezéséhez. A kommentár fókuszában a büntetőeljárási jog bírói gyakorlata áll, különös tekintettel a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiumának iránymutató jelentőségű testületi döntéseire, kollégiumi véleményeire és lényeges eseti döntéseire. A szerzők a megfelelő helyeken utalnak a büntetőeljáráshoz kapcsolódó más jogszabályok rendelkezéseire is.

A kiadvány műfaja „bírói kommentár”, szerzői kúriai bírák, valamint néhány különös szakmai ismeretet igénylő témakör (például nyomozás, vádemelés) esetében pedig a Legfőbb Ügyészség két vezető ügyésze.

A kommentár 3. kiadásának 5. pótlása 2022. októbertől érhető el online. Alig telt el néhány hónap a Kommentár 4. aktualizálásának 2021. decemberi megjelenése után, amikor az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról rendelkező 2021. évi CXXXIV. törvény a Be. szabályait viszonylag nagy terjedelemben érintő módosító rendelkezései hatályba léptek. A Btk.-t módosító új rendelkezések több vonatkozásban szükségessé tették az eljárási szabályok változtatását, a törvénynek el kellett oszlatnia a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült néhány bizonytalanságot, emellett folytatódtak a törvényszöveg – a korábbi törvénymódosításokkal már megkezdett – fogalmi pontosításai és technikai jellegű változtatásai.

A büntetőhatalom nem mondhat le a folyamatos vagy tartós bűncselekmények belföldön megvalósított cselekményeivel, cselekményrészeivel kapcsolatban a büntetőjogi felelősség érvényesítésének lehetőségéről. Ez a körülmény változtatást igényelt a „ne bis in idem” elv alkalmazásának szabályozása körében az Európai Unió tagállami bíróságai által már elbírált, a magyar törvény szerint egy bűncselekménynek tekintendő több vagy tartós cselekménnyel kapcsolatban, ha az ítélet tényállása a Magyarországon megvalósult cselekményt, cselekményrészt nem tartalmazza. A jogalkotónak ki kellett küszöbölnie továbbá az Alkotmánybíróság 19/2021. (V. 27.) AB határozatával megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést a másodfokú felülbírálat terjedelmével kapcsolatban.

A teljesség igénye nélkül imént említett jogszabályváltozások magyarázatára vállalkozott a több társszerzőváltozással most közreadott 5. aktualizálás, amely figyelemmel volt az időközben közzétett, az ítélkezési gyakorlat alakítására hivatott kúriai döntésekre is. Az ebben a frissítésben közreműködő új szerzők kivétel nélkül a Kúria bírái, illetve a Legfőbb Ügyészség vezető munkatársai.

Az aktualizálás elkészülte előtt néhány nappal, október 3-án fogadta el az Országgyűlés a T/706. számú törvényjavaslatot az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról, amelyet aztán – a kormány kezdeményezésére normakontrollt kérve – az Országgyűlés elnöke az Alkotmánybíróságnak küldött meg. Az ebben foglalt rendelkezéseket a következő aktualizálásban dolgozzuk fel.




új Be.