A magyar sport jogi szabályozása

Az olvasó az első magyar sportjogi egyetemi tankönyvet tartja a kezében, amely elsősorban a Testnevelési Egyetemen mind az alap-, mind a mesterszakos hallgatók számára tananyagként szolgál. A kötet szerzői azonban arra törekedtek, hogy az egész sporttársadalom – elsősorban a sportvezetők, a sportszakemberek – számára megfelelő jogi ismereteket nyújtsanak. A magyar sportvilágban is érik az a felismerés, hogy jogi ismeretek a sportvezetésben, a sportszakmai tevékenységben, sőt bizonyos mértékben a versenyszerűen sportolók számára is elengedhetetlenek. A könyv egyes fejezeteiben ezért tudatosan törekedtünk a közérthetőségre, a felesleges elméleti jogi fejtegetések mellőzésére, ugyanakkor a könyv természetesen olyan általános jogi ismereteket is tartalmaz, amelyek a sportjog elsajátításához feltétlenül szükségesek.

Magyarországon a sportjog az elmúlt huszonöt évben kialakult, sőt megszilárdult, amit az azóta elfogadott eddigi három sporttörvény is jelez. Emellett több sportjogi monográfia, számos sportjogi tanulmány is megjelent. A tankönyv igyekezett ezeket az ismereteket minél jobban hasznosítani és ezáltal a jogászképzésben folyó sportjogi oktatás számára is felhasználhatóvá válni.

A magyar tételes sportjogot dolgozzuk fel, minimális kitekintéssel a még embrionális állapotban lévő nemzetközi sportjogra, amely utóbbi egyelőre néhány nemzetközi egyezményből, precedens jellegű bírói döntésekből és főleg a nemzetközi szövetségek soft-jogát, lex sportivát képező (tehát nem valódi jogi jellegű) szabályzataiból áll. A könyv ennek megfelelően alapvetően a magyar sporttörvény, a 2004. évi I. törvény szerkezetéhez igazodik.

A Szerkesztő