Megjelenés éve: 2023
Formátum: B/5
Birtokvédelmi kézikönyv
Szerzők: Gaál JánosKajó Cecília
Lektor: Menyhárd Attila
Megjelenés: 2023. június
„Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. (…) A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel.
A Kézikönyv tartalmát tekintve elméleti és gyakorlati ismeretekre is egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást. Mint minden más szakterületen, így a jegyzői birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy a joggyakorlat színes, országszerte eltérő.”
Részletek az előszóból
„A kézikönyv szemléletmódja a szűkített birtokvédelem-fogalom.
Ezt abban az értelemben használjuk, hogy a jegyzői birtokvédelem funkciójaként azt gondoljuk, hogy az nem más, mint a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás sérelmére szolgáló orvosság. A további részjogosítványokkal kapcsolatban más eszköztárat tartunk a legalkalmasabbnak, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben nem lehet szigorúan elhatárolni egy ingó vagy egy ingatlan dolog felett a birtoklás és a használat (vagy más részjogosítvány) jogát, úgy használati sérelmekre is orvosságként szolgálhat a jegyzői birtokvédelem.
Ezekre a későbbiekben részletes összehasonlító elemzéseket is hozunk bőséges döntvénytári hivatkozásokkal és jogesetekkel, illetve annyit fontos megjegyezni, hogy önmagában tekintve és értékelve nincs „jó” és „rossz” jegyzői döntés. Egyrészt a birtokvédelmi generálklauzula a Ptk-ban a maga általánosságában szükségszerűen további elemzésre és értékelésre szorul, és a jogi fogalmakat szakmai tartalommal mindig is az aktuális jogalkalmazó fogja kitölteni, azt pedig megállapítani, hogy a döntés jó vagy rossz volt-e, végső soron egy jogerőssé váló bírósági ítélet feladata.
A birtokvédelmi generálklauzula tehát tipikusan egy olyan alkalmazandó szakasz, amelyben van mozgástér, és ha nem is egymásnak gyökeresen ellentmondó végkövetkeztetéseket, de egymástól azért részben eltérő döntéseket is hozhat különböző jogalkalmazó ugyanazon ügyben.
Egyes esetekben például nehéz, vagy nem is lehet elhatárolni a birtoklást például a használattól. Utóbbira egyébként – ha elhatárolható – szemléletünk alapján a jegyzőnek nincs hatásköre eljárni, arra a szomszédjogi per a legalkalmasabb orvoslási forma.”
Részlet „A kézikönyv szemlélete” című részből
Dr. Kajó Cecília LL.M. igazgatásszervező, jogász 27 éve dolgozik a közigazgatásban, 12 éve vesz részt birtokvédelmi, illetve az azzal párhuzamosan végzett állatvédelmi hatósági munkában. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkáraként a Kúria birtokvédelmi joggyakorlat-elemző munkacsoportjának külsős tagja volt. Jelenleg a Magyar Birtokvédelmi Szövetség tanácsadója. Birtokvédelmi tárgyú szakmai konferenciák, továbbképzések rendszeres előadója. A birtokvédelem mellett a másik szakterülete az állatvédelem.
Gaál János igazgatásszervező 16 éve dolgozik a közigazgatásban, 10 éve tevékenykedik birtokvédelmi ügyekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Birtokvédelmi kisokos” e-learning képzése kidolgozásának külsős szakértője volt. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség tanácsadója. Birtokvédelmi tárgyú szakmai konferenciák, továbbképzések rendszeres előadója.
- Teljes ár: 12 000 Ft
- ORAC törzsvásárlóknak: 10%
- Diákkedvezmény: 15%
- JogTudor program kedvezmény: 25%
Nem webshopunkon keresztül szeretné megrendelni?
Szerzők: Gaál JánosKajó Cecília
Lektor: Menyhárd Attila
Megjelenés: 2023. június
„Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. (…) A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel.
A Kézikönyv tartalmát tekintve elméleti és gyakorlati ismeretekre is egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást. Mint minden más szakterületen, így a jegyzői birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy a joggyakorlat színes, országszerte eltérő.”
Részletek az előszóból
„A kézikönyv szemléletmódja a szűkített birtokvédelem-fogalom.
Ezt abban az értelemben használjuk, hogy a jegyzői birtokvédelem funkciójaként azt gondoljuk, hogy az nem más, mint a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás sérelmére szolgáló orvosság. A további részjogosítványokkal kapcsolatban más eszköztárat tartunk a legalkalmasabbnak, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben nem lehet szigorúan elhatárolni egy ingó vagy egy ingatlan dolog felett a birtoklás és a használat (vagy más részjogosítvány) jogát, úgy használati sérelmekre is orvosságként szolgálhat a jegyzői birtokvédelem.
Ezekre a későbbiekben részletes összehasonlító elemzéseket is hozunk bőséges döntvénytári hivatkozásokkal és jogesetekkel, illetve annyit fontos megjegyezni, hogy önmagában tekintve és értékelve nincs „jó” és „rossz” jegyzői döntés. Egyrészt a birtokvédelmi generálklauzula a Ptk-ban a maga általánosságában szükségszerűen további elemzésre és értékelésre szorul, és a jogi fogalmakat szakmai tartalommal mindig is az aktuális jogalkalmazó fogja kitölteni, azt pedig megállapítani, hogy a döntés jó vagy rossz volt-e, végső soron egy jogerőssé váló bírósági ítélet feladata.
A birtokvédelmi generálklauzula tehát tipikusan egy olyan alkalmazandó szakasz, amelyben van mozgástér, és ha nem is egymásnak gyökeresen ellentmondó végkövetkeztetéseket, de egymástól azért részben eltérő döntéseket is hozhat különböző jogalkalmazó ugyanazon ügyben.
Egyes esetekben például nehéz, vagy nem is lehet elhatárolni a birtoklást például a használattól. Utóbbira egyébként – ha elhatárolható – szemléletünk alapján a jegyzőnek nincs hatásköre eljárni, arra a szomszédjogi per a legalkalmasabb orvoslási forma.”
Részlet „A kézikönyv szemlélete” című részből
Dr. Kajó Cecília LL.M. igazgatásszervező, jogász 27 éve dolgozik a közigazgatásban, 12 éve vesz részt birtokvédelmi, illetve az azzal párhuzamosan végzett állatvédelmi hatósági munkában. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkáraként a Kúria birtokvédelmi joggyakorlat-elemző munkacsoportjának külsős tagja volt. Jelenleg a Magyar Birtokvédelmi Szövetség tanácsadója. Birtokvédelmi tárgyú szakmai konferenciák, továbbképzések rendszeres előadója. A birtokvédelem mellett a másik szakterülete az állatvédelem.
Gaál János igazgatásszervező 16 éve dolgozik a közigazgatásban, 10 éve tevékenykedik birtokvédelmi ügyekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Birtokvédelmi kisokos” e-learning képzése kidolgozásának külsős szakértője volt. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség tanácsadója. Birtokvédelmi tárgyú szakmai konferenciák, továbbképzések rendszeres előadója.
