Hírfolyam

Kísérletek az OpenAI chat API-val ügyvédi irodai felhasználásra

Milyen módon használhatja egy ügyvédi iroda a ChatGTP-ben rejlő lehetőségeket? Pontos ez a megfogalmazás egyáltalán? Hogyan épül fel az AI-ként emlegetett chatbot, és mi az, amit jogászként ebből tudni érdemes? Homoki Péter járja körbe a kérdéseket.

Nagyot változik a világ: minimum 5 éves jótállás jöhet a hűtőkre, mosógépekre, telefonokra

Jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni. Éppen ezért a tartós fogyasztási cikkek, elsősorban háztartási berendezések valóban tartós használatát célozza az az Európai Bizottság által nemrég előterjesztett direktíva-tervezet, mely többek között kötelezné a gyártókat arra, hogy az eladástól számított legalább 5, maximum 10 évig tartó időszakban az adott termék javíthatóságát biztosítsák.

Hamis ruhák és zárjegy nélküli cigaretta: jelentős jövedéki bírságra számíthat a csaló

Sokba kerülnek a csomagjai egy bolgár férfinak, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai nem engedtek tovább Hegyeshalomnál. Az autósnak nagy összegű jövedéki bírságot kell majd fizetnie, és költségvetési csalásért is felelnie kell, olvasható a NAV honlapján.

Ez a cégvezetők legújabb rémálma

Új jelenség ütötte fel a fejét a munka világában, amely a vállalatok pénztárcájára is hatással van, ez pedig a nehezen észrevehető és még nehezebben kezelhető, ám annál károsabb "rozsdásodás", azaz a mókuskerékszerű munkavégzés – derül ki az egyik legnagyobb, hazai alapítású tréningcég, a Comline Budapest összefoglalójából.

Helyiadó-fizetési kötelezettség ingatlan vásárlása esetén

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó törvény) felhatalmazása alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ingatlanokkal kapcsolatosan két adótípus merülhet fel: az építményadó és a telekadó.

Bevallási és befizetési határidő az iparűzésiadó-alap tételes megállapítása esetén

Olvasónkban felmerült a kérdés – mivel szerinte az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 64. § fogalmazása elég zavarosra sikeredett –, hogy ha a 2022. évi hipabevallásban a tételes hipafizetést választja, akkor a befizetésnek mikor kell eleget tennie.

Mit mond a számviteli törvény az anyavállalat konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettségéről?

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha egy vállalkozás több mint 50 százalék tulajdonrésszel rendelkezik három másik vállalkozásban, akkor a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a tulajdonolt vállalatok, és milyen feltételek esetén szükséges konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?

Elítélték a bulinegyedben megerőszakolt svéd turista támadóját

A Fővárosi Törvényszék 4 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, aki 2019 októberében Budapest belvárosában megerőszakolt egy svéd turistát.

Átalányadózás 2023

Hamarosan itt a határidő, idén először április 12-ig kell adó- és járulékbevallást beadni és a közterheket megfizetni az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, közte sok korábbi katásnak. Változott az adómentes keretösszeg is a minimálbér emelkedése miatt. Bevezették az egyszerűsített iparűzési adómegállapítást. Bemutatjuk, mikor, milyen bevallásokat kell benyújtani és milyen közterheket kell befizetni az átalányadózó egyéni vállalkozóknak.

Mit tehet a megszűnt magánnyugdíjpénztár volt tagja, ha még mindig tagként tartják nyilván?

Megszűnt magánnyugdíjpénztár volt tagja nyilatkozat hiányában átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, de a megszűnt magánnyugdíjpénztár még mindig tagként tartja nyilván. Mit tehet a magánnyugdíjpénztár tagja annak érdekében, hogy állami nyugdíja 100 százalékban kerüljön megállapításra?

Létesítő okirat módosítása a tagok aláírása nélkül?

Aki kapcsolatba került már gazdasági társaság működtetésével összefüggő adminisztrációval, az jól tudja, hogy a társaság működése során a legfőbb szerv és az ügyvezetés határozatai képezik az alapját a különböző hatósági és cégbírósági eljárásoknak. Akár egy egyszerű székhelymódosítás is komoly dokumentációs kötelezettséggel jár. Az eljárások egyszerűsítése céljából időről időre felmerül az érintetteknél az az alapkérdés, hogy mindig minden tagnak mindent alá kell-e írnia, vagy léteznek olyan esetek, amikor például az elkészült létesítőokirat-módosítást nem szükséges aláírnia a tagoknak, ezzel csökkentve az adminisztrációs kötelezettségeket. Jelen cikkünkben ezen kérdést kívánjuk körbejárni, ám elsőként tekintsük át a létesítő okirat módosításának körülményeit.

Üzemi baleseti táppénz kalkulátor: a baleseti táppénz mikor jár, mennyi, ki fizeti?

A magyar munkavállalók jelentős hányada dolgozik olyan környezetben, ahol sajnos előfordulhatnak kisebb-nagyobb balesetek, akár a munkáltató hibájából, akár a dolgozók figyelmetlenségéből eredendően. Mikor jár üzemi baleseti táppénz a sérült dolgozónak és mikor nem jár baleseti táppénz? Mi a helyzet az úti baleseti táppénz esetével? Az üzemi baleseti táppénz kalkulátor szerint mennyi baleseti táppénz jár a sérült dolgozóknak ilyen esetekben?

A nap kérdése: végkielégítésnél a táppénz ideje munkában töltött időszaknak számít-e?

A végkielégítésnél a táppénzes időszak munkában töltött időszaknak számít-e? A 30 napos megszakításban, amit a végkielégítésnél figyelni kell, a 30 napon túli táppénzes időszak beszámít-e a munkában töltött időbe, vagy sem, vagy nem lehet figyelembe venni a végkielégítés-jogosultság szempontjából?

Vodafone vs. GVH: hat és fél év, több bírósági ítélet és 932 millió forintos végső bírság

Mintegy 6 és fél év és több bírósági ítélet – kúriai döntés és alkotmánybírósági határozat – után, végleg lezárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban indított eljárása a Vodafone Magyarország Zrt.-vel szemben. A GVH 2019-ben szabott ki közel 1,2 milliárd forintos bírságot a cégre, mert 2015–2016-ban valótlan állításokkal népszerűsítette a szolgáltatásait. A Vodafone bíróságra vitte az ügyet, amely kimondta, hogy a telekommunikációs vállalat valóban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, a bírság összegét ugyanakkor a versenyhatóságnak újra kellett számolnia. Az erre irányuló megismételt eljárásban a Vodafone lemondott a jogorvoslatról, elfogadta a GVH Versenytanácsának értékelését, amely így 932,4 millió forintban állapította meg a bírság végső összegét, olvasható a GVH oldalán.

Te tudod, mit nevezünk tanyának Magyarországon? Már nem azt, amit eddig

2023. március 30. napján fog életbe lépni az a kormányrendelet, amely eléggé megváltoztatja a tanya fogalmát. A jogszabálymódosítás a tanya beépíthetőségének mértékét érinti, meghatározza, hány méretű lakóépület helyezhető el egy tanyán, illetve ezek beépítési magasságát.

Még a választások előtt belenyúlna a Fidesz a kampányfinanszírozási szabályokba

Hamarosan egyéni képviselői indítvánnyal módosíthatja a Fidesz a választási törvényeket, árulta el Kósa Lajos a Mandinernek. A párt alelnöke szerint májusig szigorodnának a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozására vonatkozó szabályok. Ennek lényege, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon jelöltet állító bármilyen egyesületnek, pártnak vagy egyéb szervezetnek is meg kell felelniük a pártokra vonatkozó szabályozásnak, vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhatnak el anyagi vagy egyéb támogatást.

Konferenciafelhívás: az ember a legújabb technológiák között

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete 2023 tavaszán ismét megrendezi éves konferenciáját a technológiai fejlődésnek az egyénre, a társadalomra, az államra és a jogra gyakorolt hatásával összefüggő témák megvitatására. A konferencia időpontja 2023. május 31., helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központja (Budapest VIII., Üllői út 82.). A szervezők 2023. április 20-ig várják az előadók jelentkezését a jog- és államtudomány, a politikatudomány, a gazdaságtan vagy a bölcsészettudományok területéről.

A bírói függetlenség intézményes garanciái. A Kúria Werbőczy Intézetének összehasonlító jogtörténeti konferenciája

A magyar bírói szervezet a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as esztendőkben olyan kiemelt történelmi évfordulókra emlékezik, mint az Országbírói Értekezlet (1861), a II. András király által kiadott Aranybulla (1222), illetve a Magyar Királyi Curia mint állandóan működő legfelsőbb bíróság felállítása (1723). A konferenciát a Kúria elnöke nyitotta meg. Dr. Varga Zs. András professzor rövid történeti áttekintést adott a bírák ítélkezési és igazgatási függetlenségének alapját biztosító hazai és európai jogszabályok keletkezéséről és a jogdogmatikai gondolkodás századokon átívelő fejlődéséről. Beszédében hangsúlyozta: Magyarországon a bírói függetlenség az Alaptörvényen alapul, hiszen ez kapcsolta vissza a magyar jogállamot történeti alkotmányunk vívmányainak megszakadt sorába. Kiemelte: „..a függetlenség nem a bíróságokért önmagukért van, hanem a törvényhozó hatalom által hozott törvények érvényesítése (objektív oldal) és a törvényekben biztosított alanyi jogok megvédése (szubjektív oldal) érdekében. A függetlenség tehát alkotmányos célhoz kapcsolódik, nemcsak valamitől, hanem valami érdekében független az igazságszolgáltatás.”

Elfelejtett jelszó: az e-mail-cím megfelelő azonosító adat adatkezelési szempontból?

Eleget tesz-e a webshop a GDPR követelményeinek, ha vásárlójának egy egyszerű „elfelejtett jelszó" gombra kattintására válaszul minden más azonosító kérése és ellenőrzése nélkül küldi el az átmeneti jelszót, amellyel a vásárló saját fiókját eléri, és ott új jelszót tud létrehozni? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Alapelvek az új ingatlan-nyilvántartási törvényben: a nyilvánosság elve

A 2024. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényt (új Inytv.) elemző, dr. Zalavári György ügyvéd által készített blogcikksorozatunk ezen eljárás során alkalmazott, a törvényben meghatározott alapelveket is sorra veszi. Az alapelvek nem ismeretlen fogalmak; ezek az anyagi és eljárásjogi természetű általános rendelkezések a korábbi szabályozásban is jelen voltak. A Ptk. Negyedik rész X. címe ezeket már tartalmazza. Fontos, hogy az új Inytv. hatálybalépésekor a Ptk. ezen rendelkezései módosulni fognak, az új Inytv. tartalmazza majd a részletesebb előírásokat.

Tételek: 2301 - 2320 / 14825 (742 oldal)