Hírfolyam

Elérhető az Egységes Szabadalmi Bíróság eljárási szabályzata

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) Előkészítő Bizottsága október 19-én véglegesítette az előreláthatólag 2017. január 1-jétől működésbe lépő, európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták eldöntésére felhatalmazott nemzetközi bíróság eljárási szabályzatának szövegét.

A pártfogó felügyelők a hazai bűnmegelőzés kulcsszereplői

A pártfogó felügyelők nem csupán a jog, hanem emberségük eszközeivel is segítenek rehabilitálni, reintegrálni a bűnelkövetőt, ez a leghatékonyabb bűnmegelőzés, a bűnmegelőzés pedig a leghatékonyabb igazságszolgáltatás – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián 2015. október 30-án. Trócsányi László elismerően szólt a pártfogó felügyelői szolgálatról, amely tavaly több mint százezer üggyel foglalkozott, tehermentesíti a bíróságokat és a büntetés-végrehajtás intézményeit, és ezzel a költségvetést. Kiemelte a közvetítői eljárásokat lefolytató mediátor pártfogó felügyelők szerepét, akik – mint mondta – kimagasló eredményességgel 2007 óta végzik munkájukat a büntetőügyi közvetítés területén, tavaly január 1-jétől pedig feladataik a szabálysértési ügyekben lefolytatott közvetítői eljárással bővültek.

Munkajogi változások - Elkészült az Mt. módosításának tervezete

Szigorodó felmondás, erősödő munkavédelem, konkretizált pihenőidő, pontosított kártérítési szabályok. Átfogó módosítás előtt a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás. A munka törvénykönyve a jövőben sem lesz munkavállaló barát. A www.kormany.hu oldalon a kormányzat közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az európai uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.

Gergényi megrovást kapott, Benét felmentették

Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével. A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az 9 év elteltével már elévült, nem büntethető. A súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány viszont a legtöbb esetben már nem állapítható meg.

Kivételez a kormány

Még hatályba sem lépett az új közbeszerzési törvény, a jogalkotók máris hozzányúlnának az egyik kritikus szabályhoz, amely komoly szakmai össztűz alatt állt az elmúlt időszakban. Az eredeti elképzelések szerint november 1-jétől minden olyan fejlesztés, beruházás, amely 25 millió forintnál nagyobb európai uniós vagy állami támogatást tartalmaz, automatikusan közbeszerzés-kötelessé válik. Ez azonban vélhetően mégsem teljesen ebben a formában valósul meg, ugyanis a kormányzat benyújtott egy olyan jogszabály-módosítási javaslatot az Országgyűlésnek, amely számos fejlesztést kivenne ebből a körből.

A magyar szabályozás ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével - Egy magyar ügy az Európai Unió Bírósága előtt

A kölcsönkapott külföldi gépjármű használóját a kölcsönadás jogalapját képező dokumentumok közúti ellenőrzés során történő bemutatásának elmulasztása miatt a jogellenesen külföldi rendszámú járművet vezetőkre alkalmazandó szankciókkal sújtó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal.

A kormány kicsinálja az illetéket: mostantól szinte minden ingyen lesz!

Ingyenes lesz az erkölcsi bizonyítvány, a cégkivonat, a beszámolók közzététele, a személyi és az ellopott igazolványok pótlása is, ahogyan az első jogosítvány is. A kormány benyújtotta a bürokráciacsökkentési program talán legnépszerűbb intézkedéseit tartalmazó törvényjavaslatát. A 160 négyzetméter alatti hasznos alapterületű egylakásos lakóépület bontási, építési, módosított építés és használatbavételi engedélyezési eljárásáért sem kellene fizetni. Öröklés esetén a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és a haszonélvezeti jog bejegyzése is illetékmentes lehet a törvény hatálybalépése után.

Bűnszervezetben követték el? A védők vitatják

Súlyosabb büntetést kért az időseket kirabló banda tagjaira az ügyész a másodfokú bíróságon. A vádhatóság ragaszkodik ahhoz, hogy a bűncselekmény-sorozatot bűnszervezetben követték el, amit a védők vitattak. Bűnszövetség létrehozásához két ember elég, míg a maffiaszerűen működő bűnszervezethez legalább három kell. A bűnszervezet tagjaira a törvény szerint súlyosabban büntetés vár, esetükben a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, ha bűnösnek találják őket.

Nem lesz népszavazás a férfiak korábbi nyugdíjazásáról

A Kúria kedden helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben a testület megtagadta a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott országos népszavazási aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését - derül ki a Kúria honlapjáról. A Kúriának azt követően kellett megváltoztatnia korábbi hitelesítő határozatát, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani.

Tagadták bűnösségüket a megvádolt rendőri vezetők

Tagadták bűnösségüket a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében az utolsó szó jogán meghallgatott vádlottak kedden a Fővárosi Törvényszéken. A bíró csütörtökre tűzte ki az ítélethirdetést.

Jogerősen öt évre ítélték a kislányát hátba szúró mezőtúri asszonyt

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla kedden azt a mezőtúri asszonyt, aki 2013 telén egy késsel hátba szúrta saját kislányát, életveszélyes sérüléseket okozva a gyereknek. A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 32 esztendős nőt, és megszüntette a vádlott szülői felügyeleti jogát mind az öt gyermeke esetében.

Gazdasági tevékenység bejelentése csekély bevételnél is - Egy magyar ügy az Európai Unió Bírósága előtt

2015. szeptember 30-án meghozott, de csak most publikált végzésében a Bíróság megállapította, hogy a jelen ügyben érintett magánszemély gazdasági tevékenységet folytatott, és így a héa-irányelv értelmében adóalanynak minősül. Ezen irányelv főszabály szerint minden adóalannyal szemben előírja a tevékenysége bejelentését. Következésképpen nem ellentétes az irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely abban az esetben is előírja az adóalanyok számára valamely gazdasági tevékenység megkezdésének bejelentését, ha az e tevékenységből származó bevétel nem lépi túl az adómentesség tekintetében megállapított felső határt, és az adóalany nem kíván adóköteles tevékenységet folytatni.

Egyre több a feljelentés családon belüli erőszak miatt

Érzékelhetően több áldozat fordul a hatóságokhoz a családon belüli erőszak önálló tényállássá válása óta - nyilatkozta a Magyar Hírlap hétfői számában Galajda Ágnes, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, a Bírónők Egyesületének elnöke. Galajda Ágnes szerint a változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy több családon belüli erőszakos bűncselekmény történne, mint korábban, hanem inkább azt mutatja, hogy "a látenciából több eset kerül a felszínre." Mint mondta, Magyarországon 2002 óta foglalkoznak a családon belüli erőszak témájával, azóta az elnök szerint a társadalom érzékenyebbé vált, ami a bíróságokon is érzékelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor az úgynevezett érzékenyítő programokon, képzéseken résztvevő bírák nincsenek könnyű helyzetben, mivel az ilyen jellegű bűncselekményeket nehéz bizonyítani.

Az új közbeszerzési törvény újabb végrehajtási rendeletei

Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél. Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. Egyebek mellett ezeket tartalmazza a november első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.

Brüsszel igazat adott a Molnak

Az Európai Bíróság július eleji jogerős ítéletével összhangban hétfőn az Európai Bizottság is kimondta: nem tartalmaz állami támogatást az állam és a Mol 2005-ös megállapodása a bányajáradék rögzítéséről.

Darák Péter kiemelné a nagy ügyeket a futószalagról

A nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Kulcsár-ügy megismételt büntetőperében az eljárás megindulása után tizenkét és fél évvel várható elsőfokú ítélet. Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról - tette hozzá. Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén. Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.

Ügyvédje szerint semmilyen eljárás nem indulhat Hernádi Zsolt ellen vesztegetés ügyében

Ha egyszer egy ügyet, egy tényállás alapján, egy hatóság elbírált, ugyanazon tényállás alapján - így például Hernádi Zsolt nemzetközi vesztegetési ügyében - nem lehet eljárást indítani - mondta a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyvédje az MTI-nek. Zamecsnik Péter kifejtette: a Fővárosi Törvényszék első fokon csalás és hűtlen kezelés alól felmentette Hernádi Zsoltot, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette. Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.

Itt a folytatás három magyar kötelezettségszegési eljárásban is

Három magyar kötelezettségszegési ügyben döntött az Európai Bizottság a korábban indított eljárások új szakaszba léptetéséről, az energiahatékonysági irányelv végrehajtása, az illegális fakitermelés és az elektronikus útdíj terén lát hiányosságokat a brüsszeli testület. Mindhárom területen úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre a bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

Európai Unió Bírósága: a „bitcoin” virtuális deviza pénznek minősül

A törvényes fizetőeszközökhöz hasonlóan a bitcoin virtuális devizaegységekre vonatkozó ügyleteknek is mentesülniük kell a hozzáadottérték-adó befizetésétől – állapította meg csütörtöki ítéletében az EU Bírósága. Ezzel először lett kimondva az, hogy a virtuális fizetőeszköz adózási szempontból pénznek minősül.

Parlament: jönnek az új adótörvények

A Kúria, a bíróságok, valamint az ügyészség tavalyi beszámolói után a parlamentben ma megkezdődik az új adócsomag tárgyalása. Ma előbb a Kúria, majd az Országos Bírósági Hivatal, végül az ügyészség 2014-es évéről szóló jelentést tárgyalják meg - mindhárom szervezet elnökét meghívták, hogy saját maga mutassa be, mire jutottak tavaly. Darák Péter, a Kúria elnöke úgy mutatta be a 2014-es beszámolót: az önkormányzati normakontroll, valamint a jogegységi eljárások jelentették a legfontosabb feladatokat. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt mondta saját szervezetéről: összesen 1,46 millió ügy érkezett hozzájuk tavaly, ami 24 százalékos növekedés 2011-hez képest, miközben a bírák száma csak 0,8 százalékkal emelkedett. Polt Péter legfőbb ügyész is arról beszélt: a nyomozások száma csökkent, de a tárgyalások száma megnőtt annyival, hogy ezt kiegyenlítette.

Tételek: 14821 - 14840 / 15597 (780 oldal)