Hírfolyam

A Novissima jogi-gazdasági könyvesbolt március 14-én (pénteken) zárva tart.

Hírfolyam

Durva cafeteria-változások, annyi a BKV-bérletnek

Megszűnik az Erzsébet-utalvány, közel 50 százalékkal nő a BKV-bérlet, az önkéntes pénztári juttatások és az iskolakezdési támogatás adója, de jön havi 8 333 forint kedvezményes készpénzes fizetés – itt vannak a cafeteria-változások részletei. Az új, 2017-től érvényes cafeteria szabályok alapvetően a bejelentettnek megfelelően alakulnak, bár vannak sokkoló részletek. A közszférában 200 ezer forintban, másutt 450 ezer forintban maximálják a kedvezményes adózású – vagyis 34,51 százalékos teherrel ellátott – cafeteria-juttatásokat éves szinten, amelyeknek két formája lehet csak 2017-től: a készpénz és a SZÉP kártya. Készpénzben évi százezer – vagyis havi 8 333 – forint adható, a többi a SZÉP Kártya lehet. Utóbbinál maradnak az alszámlák és a megszokott maximumok: a szálláshely alszámlára 225, a vendéglátás alszámlára 150, a szabadidő alszámlára 75 ezer forint utalható kedvezményes adóval. Ez alapján megszűnik az Erzsébet-utalvány (illetve annak különleges kedvezménye), vagyis a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány étkezési jegyét is ugyanúgy 50 százalékos pluszadó megfizetésével adhatják a munkáltatók, mint a többi étkezési utalványt. (A szociális üdültetést a kormány ezután költségvetési támogatással biztosítja) De ugyanígy az eddigi 34,5 százalékról 50 százalék közelébe emelkedik az önkéntes pénztári juttatások, az iskolakezdési támogatás, vagy a munkahelyi étkezés adóterhe is. Ugyanígy közel 50 százalékkal nő a BKV bérletek adóterhelése is.

Alapjogi jogalanyiság - Májusi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság teljes ülése és öttagú tanácsai májusban egyebek között támogatás visszafizetése ügyében, az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezése és viselése témájában, szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetéséről döntött. Az Alkotmánybíróság májusban egy bírósági ügy kapcsán választ adott arra a kérdésre is, van-e egy állami szervnek jogosultsága alkotmányjogi panasz előterjesztésére. A bírák többsége úgy foglalt állást, hogy ha nincsenek közhatalmi jogosítványai, akkor igen.

Érik az új döntés a devizahitelesekről

Heteken belül ismét döntés születik a devizahitelesekről, a Kúria ugyanis újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban. A jogászok azonban nem számítanak a szerződések tömeges érvénytelenítésére, szerintük a perek tekintetében a bankoknak korrekt és méltányos egyezségi ajánlatot kellene előterjeszteni, hogy a még bajban lévő devizahitelesek ügye végleg megoldódjon. A Kúria arra is felhívta a figyelmet a hónap elején kiadott közleményében, hogy kimondták: "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Egri kórház – Egyszerre hétszáz keresetet nyújtott be a szakszervezet a visszatartott cafeteria miatt

Egyszerre hétszáz keresetet nyújtott be a visszatartott cafeteria miatt az egri Markhot Ferenc Kórház ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke szerdán a helyi bíróságon, a tét csaknem félmilliárd forint – tájékoztatta a szövetség az MTI-t. Az ügy több bírósági fokot is megjárt, míg végül a Kúria idén januárban ugyanazt mondta ki, mint az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint az Egri Törvényszék mind az öt dolgozóra: 2013-ig visszamenőleg ki kell fizetni nekik az azóta visszatartott béren kívüli juttatást – évente egyhavi bérnek megfelelő összeget – a kamatokkal együtt. A pernyertesek megkapták a pénzüket, a többieknek azonban továbbra sem fizet a kórház.

Rendőri vezetők pere - Gergényiék megrovása túl enyhe volt?

Fellebbezett a vádhatóság a Fővárosi Ítélőtáblánál a 2006-os őszi tüntetések nyomán bíróság elé állított rendőri vezetők perében - értesült lapunk. A tegnap a bíróságnak továbbított indítvány azt tartalmazza: helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és rendeljenek el új eljárást az MTV Szabadság téri székházának 2006-os ostroma és az azt követően hetekig tartó budapesti utcai zavargások alatt elkövetett rendőri túlkapások miatt.

Ennyi lehet készpénzben a cafeteria

A jövőben két típusú béren kívüli juttatás illeti meg kedvezményes adózású keretek között az alkalmazottakat a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése nyomán, amely csütörtökön kerül az Országgyűlés elé - nyilatkozta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az új szabályok jövőre léphetnek életbe, és a százezer forintos készpénzbeli juttatáshoz mind a négymillió hazai munkavállaló hozzájuthat.

Aranyszabályok a fővárosi parkoláshoz - Téves rendszám-beütés büntetéssel jár

Tévedésből elütött rendszám esetén nem kötelezhető a vállalkozás méltányosságra; mobilapplikációs parkolásnál nem szabad feltétlenül megbízni az automatikusan felkínált zónakódban, mert könnyen pótdíjazás lehet a vége; 2016. április 3. óta pedig már nincs lehetőség az ellenőrzés időpontjában érvényes, de rosszul kihelyezett parkolójegy miatti büntetés törlésére. Csak néhány dolog, amivel a fogyasztók a Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint egyáltalán nincsenek tisztában a fővárosi parkolást illetően. Ezért a Testület összeállította tizenhárom aranyszabályát, amelyekre érdemes a fogyasztóknak odafigyelni, mert ezek betartásával felesleges bosszúságoktól kímélhetik meg magukat.

Kvótareferendum – Patyi: az Ab-nek egyszerre kell döntenie a hitelesítő és az elrendelő határozat sorsáról

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) az alaptörvényből fakadó együttműködési kötelezettség alapján egyszerre kell döntenie a kvótareferendum ügyében benyújtott mindkét beadványról, arról, amelyik a kérdést hitelesítő határozatot támadja, és arról, amelyet az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata ellen nyújtottak be – mondta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. E hónap végéig az Alkotmánybíróságnak döntenie kell az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatának alkotmányosságáról – mondta, hozzátéve, ha a bíróság úgy látja, nem volt jó a döntés, akkor megsemmisíti és az Országgyűlést új eljárásra utasíthatja. Az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan magát a népszavazási kérdést hitelesítő bizottsági döntést helybenhagyó kúriai határozatot is megtámadták az Alkotmánybíróságon. Ennek elbírálására külön határidőt a törvények nem szabnak, de az Alaptörvényből fakadó általános együttműködési kötelezettség alapján az Alkotmánybíróságnak egyszerre kell a két kérdést eldöntenie.

Új eljárás indul az őssejtügyben

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla kedden, és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy nem állapítható meg a vádlottakkal szemben a csalás, mivel nem állt fenn a megtévesztési szándék. A táblabíróság szerint azonban a törvényszék nem indokolta meg, hogy az ezzel ellentétes bizonyítékokat miként értékeli. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta azt is feltárni, hogy milyen szerepük volt az egyes vádlottaknak a bűncselekményekben, a csalás vonatkozásában ki miről tudott, melyik sértett mennyit fizetett, kapott-e visszatérítést, ezért a tényállás megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla emiatt döntött úgy, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását írja elő a Fővárosi Törvényszéknek.

A szakbizottság támogatta az igazságügyi miniszter éves beszámolóját

Trócsányi László sikeresnek minősítette az igazságügyi szakértői és végrehajtói rendszer megtisztítását, a jogalkotás során lezajló ötpárti egyeztetéseket és a devizahiteles törvényeket is. Az egyházügyi szabályozás helyzetét ugyanakkor kudarcként értékelte. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tárca elképzelése az egyházak bírósági bejegyzéséről nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást, és remélte, hogy a további egyeztetések eredményre vezetnek, hiszen az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán a törvényhozás mulasztásos alkotmánysértést követ el.

Vezetői felelősség újratöltve - Cseberből vederbe?

Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetésekor a legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. A Ptk.-t idén júliusban megint módosítják, és ez érinti a felelősségi szabályokat is. Könnyen előfordulhat viszont, hogy ez több problémát generál majd, mint amennyit megold: a törvénytervezet szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor is megállapítható lesz majd, ha a kár a társaság szerződésének szándékos megszegéséből ered. Feltehetően új gyakorlati problémákat vet fel a módosított szabály alkalmazása.

1956 - Egyfokúvá válhat a semmisség igazolása

Egyfokúvá válhat az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő ítéletek semmisségének megállapítása és szélesedhet az eljárás kezdeményezésének lehetősége egy fideszes javaslat szerint. A parlament 2000-ben nyilvánította semmissé a leszámolást kiszolgáló jogszabályok alkalmazásával meghozott ítéleteket, azok igazolását a jogosultaknak kellett kérelmezniük. A hatályos szabályozás szerint az ítéletek semmiségéről szóló igazolás az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik, így fellebbezni lehet ellene. A javaslat az eljárást a Kúriához helyezné át, azzal az indokkal, hogy ez hatékonyabb, gyorsabb elbírálást tesz lehetővé. Az indítvány szélesebb körben határozza meg az eljárás kezdeményezésének lehetőségét, így például a semmisség igazolását a terhelt hozzátartozója a terhelt életében is indítványozhatja.

Tanúgondozás és áldozatvédelem - Az OBH országos programja

A tanúgondozás intézményének 2013. évi meghonosítása mellett az Országos Bíróság Hivatal (OBH) nagy hangsúlyt fektet az áldozatvédelemre, így a 2014. évi célkitűzéseknek megfelelően 2015-től a tanúgondozás és áldozatvédelem témakörét országos programmá emelte. Nagy hangsúly került a bírósági dolgozók képzésére és érzékenyítésére annak érdekében, hogy munkájuk során – eljárási pozíciójuktól függetlenül – felismerjék az áldozatokat, kihallgatásuk, kezelésük során kellő érzékenységgel járjanak el, olyan módon, hogy ne sérüljön a pártatlanság, elfogulatlanság követelménye sem. Lehetőség szerint a bíróságok igyekeznek biztosítani a vádlottól elkülönített várakozást, esetleg a külön kihallgatás lehetőségét. Az OBH 2016-ban pályázatokkal is kívánja támogatni a célkitűzések megvalósítását.

Perújítást kér az ügyészség Hunvald-ügyben

Az ügyészség perújítási eljárást kezdeményezett Hunvald György ügyében - közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn az MTI-vel. Közleményükben emlékeztettek arra: a Kúria május elején Hunvald György ügyében hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtáblának azt a jogerős ítéletét, amellyel megállapították Hunvald György büntetőjogi felelősségét, illetve vele szemben szabadságvesztést szabtak ki. A hatályon kívül helyezés oka azonban kizárólag az volt, hogy a Hunvald Györggyel szemben folyamatban volt büntetőeljárásokat egyesíteni kellett volna bírósági szakban, ez azonban elmaradt.

Devizahitel - A héten dönt a Kúria

Egy héten belül jogegységi határozatot hoz a Kúria azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében, amelyek nem tartalmazták a kezdeti tartozás pontos devizaösszegét. Az eljárás megindítására azért volt szükség, mert decemberben a legfőbb jogi fórumon egy ilyen megállapodásról kimondták annak érvénytelenségét. A döntés megteremtheti a lehetőségét egy újabb devizahiteles elszámolásnak. A kérdésben perdöntő lehet az, hogy a Kúria a bankok vagy a károsultak álláspontjának megfelelően nevezi-e meg a devizaösszeg meghatározásának időpontját. A Magyar Bankszövetség a Kúriának írt levelében úgy érvel, hogy a bíróság helytelenül járt el az említett ügyben, mivel ezekben a kérdésekben 2013-ban már hoztak irányadó szabályt. Ebben rögzítették, hogy a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki, s ezért azt a folyósítási értesítő tartalmazza. Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az ügyben az jelenti, hogy nem tudni pontosan, mekkora az érintettek köre, becslések szerint az a devizahiteles szerződések eredeti mintegy félmilliós számához viszonyítva százezres tétel lehet.

A Google-nak adott igazat a bíróság

A Google javára döntött az esküdtszék a cég és az Oracle közötti perben, melynek keretében az utóbbi vállalat elmaradt licencdíjak, illetve az Androidnál használt fejlesztői eszközök miatt perelte riválisát. A Kaliforniában zajló eljárásban a múlt hét végén hozott döntés azonban a két vállalat közötti vitánál sokkal messzebbre mutat. Azt jelzi ugyanis, hogy bár a korábban hozott bírósági ítélet szerint a nyílt forráskódú programokhoz, köztük a Java-hoz fejlesztett API-k védettnek számítanak, de nem a szigorú szerzői jogi szabályok vonatkoznak rájuk, hanem a sokkal lazább, tisztességes felhasználás elve alapján kell alkalmazni azokat. Ez pedig rengeteg szoftverfejlesztő számára hozhat megnyugvást, mivel azt jelenti, hogy a jövőben is a jelenlegi gyakorlat szerint használhatják ezeket a megoldásokat.

Megtámadja a Fővárosi Törvényszék végzését a Buda-Cash felszámolója

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolója megtámadja a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzését, amelyben a hazai bíróság joghatóságának hiányát állapította meg a Saxo Bank SA ellen indított perben - közölte a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), a társaság felszámolója pénteken honlapján.

Brókerbotrány - Megtörtént a hiánypótlás, ezer oldallal bővült a vádirat

A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádiratának terjedelme további ezer oldallal bővült a Quaestor-ügyben. Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében jelezte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Törvényszék április elsejei végzésében foglalt hiánypótlási felhívásnak a Fővárosi Főügyészség "a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett". A bíróság kérésének megfelelően részletezték, hogy a végzésben hivatkozott öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok mely cselekmények bizonyítására szolgálnak - tartalmazza a közlemény. Ibolya Tibor hozzátette: az ügyészség tulajdonképpen egy elektronikus könyvjelzőt készített, ami segíti a bíróságot abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adatok között. A főügyész szerint ezzel elhárult a tárgyalás kitűzésének akadálya.

Változhat a szülőtartás

A jövőben akár egy szociális otthon is perelhetné a tartási kötelezettségét elmulasztó gyermeket. Sok kérdésben a bírói gyakorlat dönt. A szülőtartás jelenlegi szabályozásához képest a lényegi változás az lenne, hogy a perindításra jogosultak köre bővülne. Így az a személy is jogosult lenne pert indítani, aki a tartásra rászoruló szülő ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett gondoskodik. Nemcsak szülőknek, hanem kiskorú gyermeknek, kiskorú testvérnek, házastársnak, élettársnak, nagyszülőnek, nagybácsinak, nagynéninek is megítélhető a tartásdíj a jogszabályi feltételek megvalósulása esetén. Sem a törvényjavaslat, sem az indokolása nem tér ki arra, mit kell időskornak tekinteni. Ezt vélhetően a bírói gyakorlat alakítja majd ki. Az eljárás illetékköteles lesz, általában a követelt összeg 6 százaléka, melyet a megítélt éves tartási összeg után számítanak fel. Az illetékminimum 15 ezer forint; ezt havi 21 ezer forintos tartásnál haladhatja meg a kötelezettség.

Az internetszolgáltatók nem adhatják ki a fájlcserélők adatait

Régi vitát zárt le a Kúria, amikor úgy döntöttek, az internetszolgáltatók nem adhatják ki a fájlcserélők nevét és adatait. A Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú, fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vitára: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait? A Kúria ítéletében tisztázta ezt a kérdést, és megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megakadályozhatják az adatok kiadását akkor, ha a közvetítő szolgáltató ügyfele magánszemély és nem járult hozzá adatainak kiadásához. A Kúria azt is kimondta, hogy a konkrét ügyben az internetszolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadásával annak előfizetői nem járultak hozzá az adataik kiadásához. A Kúria nem értett egyet az ügyben azzal a felperesi érveléssel sem, hogy az adatvédelmi jogszabály rendelkezései a magánszemély hozzájárulás nélkül is lehetőséget adnak adatainak kiadására, ha a közvetítő szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzői jogosult jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges és arányos a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával.

Tételek: 14821 - 14840 / 16300 (815 oldal)