Hírfolyam

Két ellentétes, precedensképes határozat története

Az egyetemi környezetben a tanszékek és a vizsgák élesen elhatárolódnak egymástól, a valóságban ritka az olyan aktus, amely csak egyetlen jogterületet érint. A haszonbérlet bejegyzése sem egy vákuumban történik. Mindkettő precedensképes határozat. Ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban nem lehet eltérni a döntésében foglaltaktól. A precedensrendszer azért „korlátozott”, mert csak a Kúria közzétett döntései rendelkeznek ilyen hatással, más bíróság döntései nem. Első pillantásra két egymásnak ellentétes döntést vélhetünk felfedezni, de mi az igazság és hogyan lehetséges ez? Mennyiben tud foglalkozni a polgári jog kérdéssel? Vajon az új szerződés okot ad-e a hivatalbóli törlésre?

"Az erőszaknak nincs színe" – írta a Fővárosi Törvényszék az antifasiszta támadásról

Hosszú, kétoldalas közlemény adott ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a múlt heti antifasiszta támadássorozattal kapcsolatban. A törvényszék szerint semmilyen világnézeti motívum nem érdemel méltánylást személy elleni erőszakos jellegű bűncselekmény elkövetése esetén.

Miért kezeli másképp a jog, ha fasiszták vernek antifasisztákat, mintha fordítva?

Szombaton több erőszakos bűncselekmény is történt a fővárosban. A rendőrség azt, amikor antifasiszták támadtak meg szélsőjobboldaliakat, közösség tagja elleni erőszakos cselekedeteknek minősítette, azt viszont, amikor szélsőjobboldaliak támadtak meg antifasisztákat, illetve magyar járókelőket, garázdaságnak illetve súlyos testi sértésnek. Jogvédők szerint bár sok múlik a tényálláson és azon, mi bizonyítható egyértelműen a nyomozás kezdetén, a közösség tagja elleni erőszakos cselekedetté minősítést a magyar rendőrség gyakran használja önkényesen, és kifejezetten olyan kisebbségek hátrányára, akiket a jognak védenie kellene.

Alaptörvény-ellenes a beszédfogyatékosok kirekesztése a fogyatékossági támogatásból

Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló beszédfogyatékosok támogatási jogosultságának feltételeit. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, aki személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá, kommunikációs képességét korlátozó betegségben szenved, amelyre tekintettel 2019 augusztusában fogyatékossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal járási hivatalához. Az elsőfokú hatóság szakértői bizottsága az ügyében arra a következtetésre jutott, hogy nem minősül a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény rendelkezései szerint súlyosan fogyatékosnak. Mivel önálló életvitelre képes, és önkiszolgálási képessége sem hiányzik, a kérelmét elutasították.

Kiemelt kúriai döntések

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.21.112/2022. számú személyiségi jogsértés tárgyában indított perben 2023. február 15-én tárgyaláson hozott döntéséről. A 2014 óta védelempolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy 2021. január 15. napján a politikusként működtetett Facebook közösségi oldalán közzétett posztjában valótlanul azt állította, hogy a felperes „nem a hazugsága miatt áll most bíróság elé, hanem azért, mert esküjét megszegve a minősített adatokról szóló törvényeket tudatosan megsértve, szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra, ezzel pedig közvádas bűncselekményt követhetett el”. A személyiségi jog megsértésnek objektív jogkövetkezményei alkalmazása mellett az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Első fokon húsz évet kapott a Blaha Lujza téri gyilkos

Agyonütött Budapesten, a Blaha Lujza téren egy férfit az a vádlott, akit 20 év fegyházra ítélt a Fővárosi Törvényszék szerdán – tudatta a bíróság sajtótitkársága közleményben az MTI-vel.

Az USA felmondta a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás.

Figyelem! Fontos levelet kap a NAV-tól másfél millió magyar: ki ne dobd, ez áll benne

Hamarosan érkeznek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) a gépjárműadóval kapcsolatos értesítések, illetve határozatok a gépjárműadó fizetésre kötelezetteknek vagy képviselőjüknek. Az adó első részletét 2023. március 15-éig, a másodikat szeptember 15-éig kell befizetni.

Magyarországgal együtt nyolc tagállamot beperel az Európai Bizottság, mert nem védik eléggé a jogsértések bejelentőit

Az Európai Bizottság keresetet indít az Európai Bíróságon nyolc tagállam, köztük Magyarország ellen, amiért nem építették be megfelelően a jogrendjükbe az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet – derül ki a Bizottság szerdai közleményéből.

Munkajogi maradj talpon – avagy mitől lesz jogellenes a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése?

A legtöbb ember életében központi szerepet játszik a munkája. Nemcsak egzisztenciális igényeink kielégítését szolgálja, hanem meghatározó szerepet játszik a szocializációnkban, valamint a személyiségünk kibontakoztatásában is. A munkaviszony megszüntetésének számos oka lehet, mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR=Country-by-Country Report) 5. rész

A cikksorozat negyedik részében összefoglaltuk a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmára vonatkozó előírásokat, valamint annak formai követelményét. A következőkben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmi követelményeit pontosítjuk, foglaljuk össze.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR=Country-by-Country Report) 4.rész

A cikksorozat harmadik részében áttekintettük fióktelepek kötelezettségét a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozóan. A következőkben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmát foglaljuk össze.

Az FBI Magyarországon

Az 1990-es években a hazai szervezett bűnözés nemcsak a magyar rendőrség számára öltött korábban soha nem tapasztalt méreteket, sok esetben már Európán kívüli országokra is komoly hatást gyakorolt.

Milyen esetben választható mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló?

Az előző évtől eltérően, adott évben 200 millió forint feletti éves árbevételt ért el a társaság. Ebben az esetben egyszerűsített éves beszámoló vagy éves beszámoló választására ad lehetőséget a jogszabály?

Őstermelők gázolaj-támogatásának elszámolása

A mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét nem kell bevételként figyelembe venni – mondja ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (3) bekezdése.

2035-től nem adható el új benzines és dízeles autó az EU-ban

A komoly elhatározásról az Európai Parlament döntött.

Szeptemberben indulhat a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, egynegyedüknek csökkenhet a fizetése

Már februárban elindulhat az új teljesítményértékelési rendszer "tesztüzeme". A szakszervezetek levelet írtak az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak.

Így kukkolhatják a főnökök a munkavállalót

A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) által kiszabott legnagyobb adatvédelmi bírság 2022-ben elérte a kettőszázötven millió forintot – értesült a Napi.hu. A szabálytalanul telepített és üzemeltetett kamerarendszerekkel történő jogellenes adatkezelés miatti legnagyobb bírságok is tízmilliós nagyságrendűek. Áttekintjük a jogi hátteret.

Politikai nyomás az alkotmánybíróságon – Indonéziában és a világban

A jogállamisági viták kereszttüzében érdemes szélesíteni az Európa-fókuszú vitát, és körülnézni a világban máshol is. Az ilyen viták egyik állandó toposza, a bíróságokra nehezedő politikai nyomás voltaképpen olyan, mint az eső vagy a szél: a politika tehetetlenségi nyomatéka szerint dominálni igyekszik minden állami szférát. A kérdés csak az, hogy mennyire elfogadható ennek a mértéke, és hogy van-e az alkotmányos építményeknek ellenállása a túlzott mértékű eső és szél ellen.

Módosult az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló kormányhatározat

Az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló 1477/2022. kormányhatározatot módosító 1029/2023. kormányhatározat a Magyar Közlöny 2023. évi 22. számában jelent meg február 14-én. Az új határozatban a kormány felhívja a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével bonyolítsa le az energiaár-emelkedések hazai energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozásokra gyakorolt hatásának mérséklése érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv) támogató programon (amely részben a működési költségekhez, részben az energiahatékonyságot célzó beruházások finanszírozásához kapcsolódik) belül a kkv-k működési költségeinek finanszírozását, valamint az energiahatékonyságot célzó beruházásainak a program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejét biztosító programrészt.

Tételek: 2401 - 2420 / 14709 (736 oldal)