Hírfolyam

Érkeznek a devizahiteles levelek: mi van, ha nem értünk egyet az elszámolással?

Kezdődik az elszámolás a devizahiteles ügyfelekkel. Ennek első lépése, hogy a bankoknak április végéig ki kell küldeniük a tájékoztató leveleket az érintett ügyfeleknek. Az adósok a módosított hitelszerződést is ebben a levélben kapják meg. Várhatóan sokan lesznek, akik várakozásai nem teljesülnek majd az elszámolás kézhezvételével, mit tehetnek ők? Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek az elszámolás menetével – mondta Istvanovics Éva, bank és tőkepiaci szakjogász ügyvéd a Privátbankárnak. Először ugyanis az adósnak van teendője: ha változott a lakcíme, azt be kell jelentenie a banknál és bizonyos esetekben magának kell kérnie az elszámolást. Mindenkinek érdemes tehát ellenőrizni, hogy a szerződésen szereplő cím megfelel-e a valóságnak. Nem árt emellett a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel tisztában lenni.

Moratórium az elszámolásig

Amíg a bank nem számol el a hitelfelvevőkkel, az adósok nagyobb csoportjainak kilakoltatására nem kerülhet sor. A kölcsönügyekben a végrehajtó csak akkor léphet, ha az egyeztetést bejelentik neki. Lejárt a múlt hét végén a kilakoltatási moratórium. A végrehajtók - a jogszabály előírása szerint - most, ha kell, soron kívül intézkedhetnek az érintett ingatlanok kiürítéséről. Bizonyos esetekben ugyanakkor a tiltás tovább él, így a hiteladósok nagyobb csoportjai tavasszal nem kerülhetnek az utcára. Érdeklődésünkre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé kirendelt miniszteri biztos azt mondta: az elszámolás szabályait rögzítő múlt évi törvény szerint a korábban megakasztott végrehajtások csak azután folytatódhatnak, hogy a végrehajtó tudomást szerez az elszámolás megtörténtéről.

Kiderült, mit vár idén a kormány a közmunkásoktól

A kormány idei közfoglalkoztatási céljai között az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának segítése mellett többi között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályahálózat, illetve az országos közúthálózat környezetének tisztántartása, a roma lakosság társadalmi integrációja, önfenntartó települések kialakítása és a vidék lakosságmegtartó képességének növelése szerepel. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányhatározat tizenöt pontban sorolja fel a kormány 2015-re szóló közfoglalkoztatási céljait. Ezek között kiemelték az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskereséssel összefüggésben egyéb ellátásra nem jogosult álláskeresők foglalkoztatásának növelését.

Megújuló végrehajtási perek - A Kúria joggyakorlat-elemző összefoglaló véleménye

Az érvénytelenség és a végrehajtás megszüntetése iránt indított perek problémáinak megoldását segítheti a Kúria által kiadott joggyakorlat-elemző összefoglaló vélemény. A Kúria a joggyakorlat-elemző csoport igen jelentős, nagy horderejű munkáját a Harter Mária tanácselnök vezette háttérbeszélgetésen tárta sajtónyilvánosság elé, s egyúttal felhívta a figyelmet az összefoglaló vélemény weboldalon történt közzétételére is. A tanácselnök tájékoztatója és az összefoglaló elemzés alapján megállapítható, hogy az elemző munka legfőbb konklúziója egy olyan javaslat, mely szerint a jogalkotó – az új Polgári Perrendtartás koncepciójának kidolgozása során – tegye lehetővé az érvénytelenségi és a végrehajtás megszüntetési perek egyazon eljárás keretében történő lefolytatását, mégpedig a vagyoni perekre vonatkozó általános eljárási szabályok alkalmazásával. Javasolják, hogy ha végrehajtási záradék kibocsátásával indul a végrehajtás, akkor a végrehajtás megszüntetését az érvénytelenségi per következményeként lehessen kérni, s ne kelljen lefolytatni különálló, a végrehajtás megszüntetésére irányuló pert, mint ahogyan az jelenleg szükséges. Az ilyen „összekapcsolt” mindkét igényt (érvénytelenség megállapítását és a végrehajtás megszüntetését) tartalmazó perekben biztosítani kellene a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét is, mivel az eljárást kezdeményező félnek érdekében áll, hogy a sérelmes végrehajtás lefolytatását megakadályozhassa. Megfontolandó továbbá, hogy a végrehajtási lappal és a végrehajtási záradékkal indult végrehajtások megszüntetése közötti különbséget indokolt-e fenntartani a jövőben, a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per indításának lehetőségét nem kellene-e kizárólag az utóbb bekövetkezett körülmények vizsgálatára szorítani.

Ennyi volt, visszavonták a négy buda-cashes kisbank engedélyét

Visszavonta a jegybank a DRB bankcsoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét. A betétesek még e hónapban hozzájutnak megtakarításaikhoz, amelyet az Országos Betétbiztosítási Alap automatikusan fizet majd ki mintegy 30 millió forintig, és amelyhez az MNB elegendő forrást nyújt - közölte Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke. Akár e héten döntés születhet a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyének visszavonásáról is. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa hétfő délután hozott döntést a négy hitelintézet - a DRB Bank, az ÉRB Bank, a BRB Bank és a DDB Bank - tevékenységi engedélyének visszavonásáról, miután az MNB vizsgálatának megállapítása szerint a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelések teljesítésére. Sőt, mivel a Buda-Cash Brókerház Zrt. súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tud elszámolni, emiatt a hitelintézetek saját tőkéje is negatívvá vált - tették hozzá.

Dönthetnek a paksi szabályokról

Kedden szavaz a parlament a két új paksi blokk építéséhez szükséges törvényjavaslatról. A csomag politikailag legérzékenyebb részéről, a beruházást megalapozó adatok titkosításáról pénteken úgy határozott a törvényalkotási bizottság, hogy 15 év helyett 30 évre szóljon. Harminc évig nem lehet nyilvánosságra hozni a Paksi Atomerőmű két új blokkjával kapcsolatos szerződéseket, ha a Parlament holnap abban a formában fogadja el a beruházással kapcsolatos törvények módosításáról megfogalmazott javaslatot, ahogyan azt pénteken a törvényalkotási bizottság elfogadta. A tavaly decemberi T/2250. javaslatban még 15 éves titkosítás szerepelt. Ellenzéki, illetve szélesebb körökben már ez az időszak is felháborodást keltett, mert sokak szerint a projekt nukleáris jellege nem indokolja, hogy az adófizetők ne láthassanak bele a végső soron általuk kifizetendő, mintegy 12 milliárd euró elköltésének módjába. A Financial Times minapi cikke szerint uniós versenyjogi aggályokat ébreszthet a szükségesnél nagyobb titkosítás.

Gyorsítanák az ítélkezést az eljárásokban

A nyomozási határidők csökkentése, az eljárások ésszerű időn belül történő befejezése mellett a bűncselekmények sértettjeinek segítése és a gyermekbarát kihallgatás lehetősége is kiemelt szerepet kaphat az új büntetőeljárási törvény tervezetében, amit akár már jövőre elfogadhat az Országgyűlés – tudta meg lapunk. Jövőre elkészülhet az új büntetőeljárási törvény koncepciója is az új büntető törvénykönyv és büntetés-végrehajtási törvény elfogadása után, és ezzel lezárulhat a kormány büntetőjogi reformja – nyilatkozta lapunknak a reform végrehajtásával megbízott miniszteri biztos. Miskolczi Barna szerint a készülő törvényt akár már jövőre elfogadhatják, ami így 2017 végén hatályba is léphet. Mint mondta, a koncepcióban kiemelt szerep jut a jogi korszerűségnek, és az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének. Utóbbiról szólva elmondta, felül kell vizsgálni a nyomozati határidőket, s ahol szükséges és lehetséges, csökkenteni azokat.

A jövő héttől megkezdődik az elszámolás

A pénzügyi intézményeknek a jövő héten meg kell kezdeniük az elszámolást devizahiteles ügyfeleikkel, az érintetteknek április 30-ig meg kell kapniuk a tájékoztató levelet az elszámolás és forintosítás részleteiről. A bankok felkészültek a feladat végrehajtására. A jelzálogalapú devizahitelesek az elszámolás és a forintosítás részleteiről, míg a nem jelzálogalapú hitelek felvevői az elszámolásról kapnak majd tájékoztatást a pénzintézetektől. A tájékoztató leveleket az átlagpolgár számára is érthetően kell megfogalmazni. Azok, akik korábban éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, márciusban kérhetik, hogy részükre a hitelező elszámolást készítsen. Akiknek már felmondták a hitelét és követeléskezelő cégnek tartoznak, tőle kérhetik vissza a tisztességtelenül felszámított díjakat.

Buda-Cash: sikkasztás gyanújával indult nyomozás

Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash-ügyben, a brókerház vezetőit még nem hallgatta ki a rendőrség - közölte a Buda-Cash vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert védő Bánáti János szombaton a Hír TV-vel. Az ügyvéd előző nap azt mondta: nem menekültek külföldre a Buda-Cash vezetői, az országban vannak, és a hatóságok rendelkezésére állnak. Az ügyről annyit közölt, hogy védence a hétfői razzia előtt meghallgatást kért az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

IM: érthetetlenek a Kúria aggályai

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) érthetetlennek tartja a Kúria alkotmányossági aggályait a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. A tárca csütörtöki közleményéből nem derül ki, hogy a Kúria a törvényjavaslat mely részeivel kapcsolatban és milyen kifogásokat fogalmazott meg. Trócsányi László igazságügyi miniszter február 9-én nyújtotta be az Országgyűléshez a - kormány által január 14-én elfogadott - polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, amely a sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust kíván megteremteni. A javaslat ezen felül a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére kíván reagálni: technikai újításai között hatékony eljárási rendelkezéseket kíván bevezetni a polgári törvénykönyv anyagi jogi szabályainak végrehajtására - idézte fel közleményében a tárca.

Üzent a kormánynak az új Ab-elnök

Az Alkotmánybíróság tagjai nem politizálhatnak, de tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek. Lenkovics Barnabás utal arra, hogy a testületnek vissza kellene kapnia a korábban megnyirbált hatásköreit. Az Ab és a politika viszonyáról szólva az új elnök elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a "véleménypiacra". Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység, oka a társadalmi problémákban, célja pedig azok kezelésében van - mondta az elnök. A lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen.

Brüsszel eljárást indított a magyar energiaszabályozás ellen

Több uniós tagállam mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak - erősítette meg Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivője. Az eljárásról a Bruxinfo közölt részleteket. Az európai uniós ügyekre szakosodott brüsszeli hírportál szerint az eljárásnak nincs köze a lakossági energia hatósági árának szabályozásához, így a rezsicsökkentéshez sem. A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, most pénteken pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország kapott hivatalos felszólító levelet.

Időszerű, hátralékmentes ítélkezés Baranya megye bíróságain - A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezletéről

A biztonság és a bizalom évének nevezte az ideit a bíróságok számára az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Pécsen. Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a bíróságok sikeres működéséhez biztonság és bizalom szükséges, ezek azonban csak "időszerűséggel, minőségi ítélkezéssel" érhetők el, és ez minden bíróságnak fontos célja kell, hogy legyen. Mivel a hazai bíróságokon évente mintegy másfél millió ügy indul, az igazságszolgáltatás munkájában ügyfélként, tanúként vagy bírósági dolgozóként több millió ember érintett - hangsúlyozta. Az OBH elnöke kiemelte, hogy időszerűség és minőségi ítélkezés tekintetében a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék egyaránt jól teljesített tavaly. A Baranya megyei járásbíróságokon 11 százalékkal csökkent az egy éven túl folyamatban lévő büntetőügyek száma, a polgári perek 90 százaléka pedig egy éven belül befejeződött - mutatott rá. A törvényszék másodfokán a polgári ügyek 97 százaléka 6 hónapon belül ért véget - ismertette.

Vizsgálják a a Telekom és a Telenor közötti együttműködést

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel (Telekom) és a Telenor Magyarország Zrt.-vel (Telenor) szemben. A vállalkozások, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tájékoztatta a GVH-t a vállalkozások között létrejött, szélessávú szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködésről. A felek közötti együttműködés jelentős hatást gyakorolhat a hazai mobil hang- és adatszolgáltatások minőségére, illetve hosszú távon befolyásolhatja a szolgáltatások piacainak magyarországi versenyfeltételeit. A GVH annak vizsgálatára indított eljárást, hogy a Telekom és a Telenor fenti magatartása összhangban áll-e a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel.

Hibázott a bíróság a szigetszentmiklósi ügyben - Pest megyei főügyész

Visszautasítja az ügyészség a bíróság kritikáit a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében. Ezt Szabó Ferenc, a Pest megyei főügyész mondta rendkívüli sajtótájékoztatón. Az ügyészséget ért kritikák indokolatlanok, számos elemükben valótlanok és rosszindulatúak – hangoztatta. Emellett úgy véli, a bíróság követett el szakmai hibákat. Példaként említette a szakértők és poligráf kizárást. Problémának nevezte, hogy hétszer hallgatták ki a legidősebb gyerekeket. Szabó Ferenc kitartott amellett, hogy a szülők szexuálisan is bántalmazták a gyerekeiket. A Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a gyerekeiket kínzó szigetszentmiklósi szülőket szabadlábra helyezte. A bíróság csak kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek a szülőket, az ítélet szerint szexuális erőszakban egyikük sem bűnös.

Alkotmányjogász: együttműködésre van szükség az Ab és a Kúria között

Szakmai együttműködésre van szükség az Alkotmánybíróság és a Kúria között - mondta Cservák Csaba az MTI-nek szerdán annak kapcsán, hogy az Ab az utóbbi időben több kúriai döntést is megsemmisített. Az Ab például a Kúriának a Kész Zoltán veszprémi ellenzéki jelölt kampányban tett kijelentéseivel kapcsolatos döntését semmisítette meg, illetve az intézkedő rendőrök képmáshoz fűződő jogaival kapcsolatos Kúria által irányított bírói gyakorlattal ellentétes döntést hozott. Az alkotmányjogász kiemelte: egyformán veszélyes a két testület közti hatásköri összeütközés kialakulása, illetve az, ha egyfajta jogi "senki földje" jön létre, ahol jogsérelmek maradnak elintézetlenül.

A bírósági végrehajtókat ellenőrzi a kormány

Az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésének részletszabályait rögzítő kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A vasárnap életbe lépő rendeletet az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére kell alkalmazni. Az Igazságügyi Hivatal által végzett ellenőrzés célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása. A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan kockázatelemzés alapján jár el, az ellenőrzésnek függetlennek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie, ennek során lehet átfogó vizsgálat, soron kívüli vizsgálat, illetve célvizsgálat és utóvizsgálat.

A reklámadó megvitatását kezdeményezi Lázár

Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezi Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, annak érdekében, hogy a testület vitassa meg a reklámadó megváltoztatásának lehetőségeit. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény hatályba lépése óta – a Kormány és a Bertelsmann-csoport közötti vita eredményeként – Magyarország ellen két európai uniós eljárás indult. Az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság egymással párhuzamosan futó vizsgálataik középpontjába a reklámadó progresszív voltát, valamint az elhatárolt veszteség levonhatóságát állították, utóbbi esetben figyelemmel arra, hogy a 2014. évi reklámadó alapját az adóalany csak a 2013-as év elhatárolt veszteségével csökkenthette, a korábbi évek veszteségeit nem vehette figyelembe.

Egyszerűbb és gyorsabb állampolgári ügyintézés - Bővül a kormányhivatalok feladatköre, egyszerűsödik a működésük

Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely egyebek mellett a kormányhivatalok feladatkörének bővítéséről, valamint szervezeti és működési rendszerük egyszerűsítéséről szól. Így gyorsabban dönthet, és költséghatékonyabb lehet a kormányhivatali rendszer - írta a Miniszterelnökség közleményében. A kormány kiemelt célkitűzése az államreformprogram keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, a korábbiaknál "összefogottabban, ellenőrzöttebben és költséghatékonyabban" működő területi államigazgatás megteremtése - olvasható a közleményben. Azt írták: ennek érdekében került az Országgyűlés elé az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek főbb elemei a fővárosi és megyei kormányhivatalokon kívüli területi államigazgatási szerveknek a kormányhivatalokba integrálása, valamint a kormányhivatalok szervezeti és működési rendszerének egyszerűsítése. A Miniszterelnökség álláspontja szerint így gyorsabb döntéshozatalt biztosító, költséghatékonyabban működő kormányhivatali rendszer jön létre.

Szerdán hivatalba lép az Alkotmánybíróság új elnöke - Paczolay Péter Lenkovics Barnabásnak adja át a vezetői széket

Szerdán hivatalba lép Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) új elnöke. Lenkovics Barnabást 2007 márciusában választotta kétharmados többséggel az Ab tagjává 9 évre az Országgyűlés, 2007. április 21-től alkotmánybíró. A testület elnökévé 2014. december 1-jén választotta meg az Országgyűlés kétharmados többsége 2015. február 25-i hatállyal. Lenkovics Barnabás alkotmánybírói és ezzel együtt elnöki mandátuma is 2016 áprilisában jár le, így 14 hónapot tölthet az elnöki székben.

Tételek: 14701 - 14720 / 14825 (742 oldal)