A kosár üres!
Korábbi cikkünkben arról olvashattatok, mi is az a halálbüntetés és miért lehet hasznos az alkalmazása. Ma azonban inkább a halálbüntetés árnyoldalait fogjuk megvizsgálni, illetve a legsúlyosabb, „alternatív” büntetési tételeknek is utána nézünk.
Cégünk számviteli szolgáltatást végez vállalkozási szerződés keretében, egy könyvelő-bérszámfejtő iroda részére, kvázi alvállalkozóként – írja kérdezőnk, így folytatva: Ennek keretében egy munkavállalónk ezen feladatokat a fővállalkozó telephelyén végzi el, a fővállalkozó szoftverével, szoftverbiztonsági okokból.
Társaságunk belföldi és nemzetközi fuvarszervezéssel foglalkozik. A vevő-, illetve szállítószámlái jelentős része devizás tétel – írja olvasónk. Több olyan megbízás van, ahol a vevőszámla forintban, míg a hozzá kapcsolódó bejövő szállítószámla devizában van. A jelentős árfolyamveszteség elkerülése és az árfolyam-ingadozás miatt megengedett-e az, hogy a bejövő, devizában számlázott kötelezettséget a számla eredeti teljesítési napjának árfolyamán átszámított és a számlán is szereplő forintösszegben teljesítse?
Egy pályázati tanácsadó cég 1 millió 200 ezer forintért futópadot vásárolt, hogy az alkalmazottak azon vezessék le a munkahelyi feszültséget. Levonásba helyezhető az áfa? Elismert költség lesz ez a társasági adóban? Mi a helyes elszámolási módja az eszköznek? Olvasónk kérdéseire Greff Magdolna okleveles adószakértő (Finacont Kft.) válaszolt.
Ne vegyünk át olyan ingatlant, amely nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra! Elindult az e-bejelentő, amellyel órákat spórolhatunk az ügyintézések alkalmával – hívta fel figyelmünket dr. Andirkó Balázs István ügyvéd. Arra is választ kaptunk tőle, melyek a legfontosabb tennivalók egy ingatlan birtokba adásakor.
Ha visszanézzük történelmünket és rátekintünk jelen korunkra azt tapasztaljuk, hogy a halálbüntetések még mindig fontos szerepet játszanak világunk alakulásában. Európa és ezen belül Magyarország azonban évtizedek óta nem látott halálos ítélet végrehajtást. Hogy ez jó-e vagy rossz, egy nehezen eldönthető, mindennapi kérdés, ezt a dilemmát igazolja az is, hogy sok nyugati országban látunk még mindig példát a halálbüntetésekre, amikkel párhuzamosan ezt ellenző tüntetésekkel is találkozhatunk.
Mi az a mediáció? Mivel foglalkozik egy mediátor? Dr. Kiss-Vincze Veronikával, az Imediation mediációs iroda alapítójával beszélgettünk az eljárás menetéről, szakmai kihívásokról és az oda vezető útról. Az első benyomások a mediációról a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatott jogi képzés során érték őt, majd az Igazságügyi Minisztérium Magánjogi Főosztályán is találkozott vele a jogellenes gyermekelviteli ügyek kapcsán.
Jogerős az ítélet, amely szerint az Orbán-kormány nem titkolhatja, mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett. Jog szerint ki kell adni az adatokat, amelyekért a Transparency International Magyarország jogvédő szervezet indított pert. A kormány a hulladékgazdálkodást is magánkézbe adná 35 évre.
Az öngyilkosságra általában magányos jelenségként szoktunk gondolni. Az öngyilkossággal foglalkozó genetikai alapkutatásoktól, az öngyilkosság társadalmi összefüggéseit taglaló szociálpszichológiáig a szakirodalom elsöprő többsége is főleg az „egyszemélyes” öngyilkosságokkal foglalkozik. Azonban megállapítható, hogy az öngyilkosság akarva-akaratlanul, időnként több személyt is érinthet; az abban aktívan résztvevőket, vagy passzív elszenvedőket egyaránt.
Megjelent a Kúriai tudósítások 4. száma, amely a választási bíráskodás 2022. március 11-17. közötti időszakának eredményeiről ad tájékoztatást.
Immár a Kúria is kimondta, hogy jogszerűtlen volt a 250 ezer forintos bírság. Megsemmisítették a büntetést, amelyet a Micsoda család! című mesekönyv forgalmazójára szabott ki a Pest Megyei Kormányhivatal – számolt be a kötetet kiadó Szivárványcsaládokért Alapítvány a közösségi oldalán.
A közelmúltban, a nagy júniusi nemzetközi LegalTech konferenciánk szervezése kapcsán több, a jogi technológiákat igen jól ismerő szakemberrel volt alkalmam beszélgetni, és szinte mindegyikük felhívta a figyelmemet egy furcsa paradoxonra. Miközben mindenki a jogi mesterséges intelligenciáról beszél, a valóságban az MI használata a jog területén még a legfejlettebb országokban is ritkának és inkább kivételesnek számít.
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia. Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerint határozza meg a törvény: a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, rendelkezésre állni, munkát végezni, a munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, munkatársaival együttműködni.
A közügyek eldöntéséhez nélkülözhetetlen azok megvitatása. Azonban ezek a megvitatások akkor tudnak hatékonyak lenni, ha a vélemények kulturált módon ütköznek meg egymással. Ez az, ami ugyanis egy igénytelen fröcsögést elválaszt egy igényes kritikától.
Amennyiben egy kft. az Amazonról rendel anyagokat, de az Amazon a számlán nem tünteti fel a megrendelő közösségi adószámát, miként lehet ezeket a számlákat szabályosan elszámolni?
Magyarországon igen „népszerű” a nyugdíjas lét – idehaza a nyugdíjasok aránya mintegy 20 százalékponttal magasabb, mint a nyugati országokban, de a Közép-Kelet Európai régió országait is 7 százalékponttal haladja meg. Így a munkaerőhiány enyhítésének egyik jelentős forrása lehet ez a korcsoport. A nyugdíjasok munkavállalását számos kedvezmény, könnyítés támogatja. Bár 2014 óta a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a duplájára nőtt, a munkáltatói hozzáálláson még mindig van mit javítani.
A magyar közigazgatásban és a bíróságokon is nagy lépések történtek az elektronizáció felé, de sok esetben még csak félúton járunk. Meg kéne tenni a következő bátor lépéseket azokon a területeken, ahol az automatizáció mindenkinek csak előnyöket tartogat.
A középiskola befejezése és a felsőfokú tanulmányok kezdete közötti szünet tanulmányi szünetnek minősül-e, és beleszámít-e a nyugdíjas szolgálati idejébe?
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, valamint a Kúria jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettese, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezetője és az intézmény Nemzetközi Főosztályának vezetője 2022. március 11-én délelőtt a Kúria épületében fogadták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) magyarországi választási megfigyelő missziójának delegációját.
Sokan összekeverik a szervizdíj fogalmát a borravalóval – míg utóbbi teljesen önkéntes, addig az előbbi megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. A szervizdíj hivatalosan 2005 óta létezik. A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, melyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.
