Hírfolyam

Moszkvai ingatlanper: lapokat cseréltek a vételi ajánlatban, de nem tudni, ez mit jelent

Lapokat cseréltek a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítésével kapcsolatos pályázati anyagban – állapította meg a szakértő az ügylet kapcsán indult büntetőperben pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken. Az azonban nem derült ki, hogy ez most baj-e. Egy okmányszakértő a moszkvai ingatlanügy tárgyalásán elmondta, hogy a vételi ajánlat eredeti és másolati példányának egy-egy oldalát kicserélték, ez egyértelműen megállapítható a dokumentumok külső jegyei alapján: a kicserélt oldalakon eltért a vételi ajánlat összege, mi több, az aláírásokat sem ugyanazzal a tintával írták. Az aláírások eredetiségéről írásszakértő mond majd véleményt.

Fenekestül felfordul mától a hitelezés, hatályos a forintosítás is

Február 1-től hatályos a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. Szintén vasárnap lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 9 milliárd eurót biztosított nemzetközi tartalékából az elszámoláshoz és a forintosításhoz. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatot tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés, a forintosítás február elsejével lép életbe. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, a költségre és a díjra is.

Ezentúl átutalással is teljesíthető az illetékfizetés

Az idén már az ügyfél választásán múlik, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban felmerülő illetéket hogyan fizeti meg, illetékbélyeggel vagy banki átutalással – hívta el a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium vasárnap. Közleményükben hozzáteszik: a gazdasági tárca - az új fizetési mód tapasztalatai fényében - további egyszerűsítési megoldásokat is vizsgál. Emlékeztetnek: a tárca kezdeményezése alapján elfogadott illetéktörvény-módosítás szerint 2015. január 1-jétől az ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásban már nemcsak az iratra felragasztott illetékbélyeggel teljesítheti illetékfizetési kötelezettséget, hanem banki átutalással is.

Azbesztper: ismét elhalasztva

Csütörtökön is kudarcba fulladt a "magyar Csernobil per" első tárgyalási napja, a bíróság tovább halasztja az ügyet, az ok ugyanaz, mint a tavalyi eseteknél: az ügyben nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hanem a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli az államot - a bíróság azonban a minisztériumot idézte be alperesként. A halálos beteg felperesek ideje azonban egyre fogy, miközben nemcsak a rákkal, de a bürokráciával is fel kell venniük a harcot. Hiába utaztak fel Budapestre az azbeszt miatt halálosan megbetegedett zagyvaszántóiak, az állam ellen indított kártérítési perük első tárgyalását csütörtökön újból elnapolta a bíróság. A bírónő indoklása szerint az ügyben "sok körülmény tisztázatlan", nem világosak az ok-okozati összefüggések, valamint a "károkozás körülményei sem tisztázottak". Mindezen felül az elsőrendű alperesként beidézett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ismét a tárgyalás előtti napokban jelezte, hogy az ügyben ők mégsem kompetensek, az államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviseli - a hetekkel korábban kiküldött idézés tehát "nem jó helyre ment", az elsőrendű alperes hiányában pedig érdemi dolgokról nem lehetett tárgyalni.

Országos Bírósági Hivatal: módosítani kell a cégek és a szövetkezetek létesítő okiratait

Az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) hatályba léptető törvény meghatározza azokat a végső határidőket, ameddig a gazdasági társaságok és a szövetkezetek létesítő okiratait (társasági szerződéseit) meg kell feleltetni az új Ptk. előírásainak, az első határidő március 15. - közölte az (OBH) pénteken az MTI-vel. Amennyiben egy társaság tagjai változnak, vagy új telephelyre költözik, fióktelepet létesít a cég, egyúttal a létesítő okiratát is hozzá kell igazítania az új Ptk. előírásaihoz. Amennyiben semmi nem változik egy cégnél, akkor a törvényben meghatározott végső határidőig kell eleget tenni a Ptk.-nak való megfelelésnek. Idén a betéti- valamint a közkereseti társaságoknál és a szövetkezeteknél jár le a módosítás végső határideje.

Három forinthitel perben is halasztott a bíróság

Február 13-ra halasztotta az elsőfokú határozat kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a K&H Bank Zrt., az OTP Lakástakarék Zrt. és a Porsche Bank Zrt. által, a magyar állam ellen indított, forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatos perekben pénteken. A bíróság a K&H Bank esetében elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt. Az alperes magyar állam mindhárom tárgyaláson a kereset elutasítását kérte.

Jön júliustól az új lakástámogatás

Megjelent az a rendelet, amely alapján július elsejétől használt ingatlanra is igényelhető lakásépítési támogatás. Az új jogszabállyal további élénkülés jöhet a hazai lakáspiacon. Megjelent az a rendelet, amely révén július 1-től már használt lakásokra, és egy gyermek után is igényelhető lesz lakásépítési támogatás (ismertebb nevén szocpol). A mostantól Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) néven futó támogatás egyik legfontosabb újdonsága a most hatályos változathoz képest, hogy már egy gyermek után is igényelhető, és bizonyos feltételek mellett használt lakás vásárlásához is fel lehet venni. A használt lakásoknál a legfontosabb feltétel, hogy legalább komfortos legyen az ingatlan, vagy - ha bővítésről van szó - a bővítéssel érje el a komfortos minősítést. Maximálja a rendelet a négyzetméterenkénti vételárat is, itt a plafon 350 ezer forint. Emellett régiónként eltérő maximális vételárakat is meghatároztak: Budapesten például legfeljebb 35 millió forintos ingatlanhoz igényelhető a támogatás, a közép-magyarországi városokban a vételár maximum 28 millió, az egyéb településeken pedig 23 millió forint lehet. A gyermekszámtól függően szabályozott a maximális hasznos alapterület is, amely a legjobb esetben is 160 négyzetméter lehet. A támogatás összege a gyermekszámtól, a lakás hasznos alapterületétől és az energetikai minősítésétől függ, és a rendelet alapján félmillió és 3,25 millió forint között mozoghat.

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől. A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét. A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni. A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek. Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel figyelhető meg.

Döntött az Ab a devizahiteles törvényről

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint nem alaptörvény-ellenesek az úgynevezett első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, a testület ezért csütörtökön közzétett határozatában elutasította az ezek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla korábban többek között a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank, és az evoBank ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatban rámutatott: a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be.

Kúria: törvénysértően enyhe a melegtűntetés idején erőszakoskodók büntetése

Törvénysértően enyhék a 2011. nyári Meleg Méltóság Menete ellen tüntetők ügyében hivatalos személy elleni erőszak miatt kiszabott egyes büntetések, ezért újra kell tárgyalni az ügyet - mondta ki a Kúria csütörtökön. Az eljárás adatai szerint Budapesten, az Oktogonnál több fiatal palackot, fémdobozt hajított a menet és az ellentüntetők szétválasztására kirendelt rendőrök felé, rugdosta a kordont, nyitott tenyérrel ütötte, lökdöste a testvédő páncélokat. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy éve első fokon három vádlottat közérdekű munkára ítélt, amit az ügyben eljáró kerületi ügyész és a védők is tudomásul vettek, így jogerőre emelkedhetett. Ám a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, mert álláspontja szerint ezek a büntetések törvénysértően enyhék. A Kúria csütörtöki tárgyalásán a Legfőbb Ügyészség, mi több, az ügyvédek többsége is osztotta ezt az álláspontot. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott minősítés ugyanis a hivatalos személy elleni erőszak minősített, csoportosan elkövetett esete. Ez legalább felfüggesztett szabadságvesztéssel büntetendő, így tehát a PKKB jogerős ítélete a büntető törvénykönyvvel ellentétes.

Tiltott piacbefolyásolás megtévesztő sajtóhírek útján - Az Ab megsemmisítette a napi.hu-t elmarasztaló bírósági ítéletet

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette kedden a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) döntését, amely az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának határozatával összhangban 3 millió forintos bírsággal sújtotta a napi.hu-t egy a Mollal összefüggő félrevezető információ közlése miatt, amelyet a tanács piacbefolyásolásnak minősített. A 2013. október 16-án "Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet" címmel megjelent cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz. A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által kiadott Napi Gazdaság című nyomtatott sajtótermék aznapi száma.

Formabontó ítéletek: Megváltás

Kötelező olvasmánnyal, zarándoklattal vagy kőművesmunkával is kiváltható olykor a börtönbüntetés. Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás” vétsége miatt. Ezért egy év fogházat kapott, felfüggesztve. A bíróság ezért is rendelte el a pártfogó felügyeletet, valamint külön magatartási szabályként előírta a részvételt a terápián. Már sohasem derül ki, hogy ez utóbbi mit változtatott volna az érzelmileg labilis férfi viselkedésén. Ugyanakkor az eset is példázza, hogy a bíróságok egyre gyakrabban élnek olyan személyre szabott ítélettel, amely a „javulás” vagy jóvátétel reményében speciális magatartási szabályt is tartalmaz.

Megsemmisítette a Kúria a fővárosi hajléktalanrendelet több területkijelölését

A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kúriai határozat szerint a törvényellenesnek minősített pontokat május 31-ével megsemmisítik. A Kúria szerint törvénysértő a hajléktalanok életvitelszerű közterületi tartózkodását jogellenesnek minősítő fővárosi közgyűlési rendelet egyik mellékletének több pontja, amelyekben a kerületi tulajdonú közterületeket sorolják fel. Az indokolásban a Kúria kifejtette: a melléklet a szabálysértési törvény felhatalmazásán alapul, ezért annak keretei között állapíthat meg szabályokat. A melléklet legtöbb pontjában azonban felfedezhetőek olyan elemek, amelyekkel az adott kerületi önkormányzat javaslata törvénysértést előidézve túllépett a szabálysértési törvényben foglalt felhatalmazáson. Az indokolás szerint számos közterület esetén nem állapítható meg, hogy milyen védett érték miatt jelölték azokat ki.

Még ma megkapják a horvátok a magyar devizahiteles-törvényeket, hogy okulhassanak

Az NGM államtitkára egy horvát tévének azt mondta, már folyamatban van a frankhitelek körüli problémákat megoldó magyar törvények fordítása, és még kedden elküldik azokat a horvát kormánynak. A magyar kormány még kedden elküldi a zágrábi kabinetnek azoknak a magyar törvényeknek az angol fordítását, amelyek megoldották a svájci frank hitel körüli problémákat Magyarországon - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a horvát Nova TV-t.

Ab: megszüntették a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos eljárást

Az Alkotmánybíróság (Ab) megszüntette azt az eljárását, amelyben egy konkrét büntetőügy bírájának indítványára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányosságát vizsgálták, ugyanis időközben megváltozott az erre vonatkozó szabályozás, így az indítvány okafogyottá vált. Az Ab honlapján szerdán közzétett határozat szerint tavaly áprilisban indítványozta védői kezdeményezésre a Szegedi Ítélőtábla a tényleges életfogytiglan hazai szabályozásának vizsgálatát, figyelemmel a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára, amely szerint minden elítéltnek joga van arra, hogy már elítélésekor tudja, miként kell viselkednie ahhoz, hogy legyen esélye a szabadulásra, és ezt legalább 25 év elteltével időszakosan vizsgálni is kell.

Módosíthatja ma a kormány az útdíjakat

A szerdai kormányülésen téma lesz az útdíjrendszer, és több módosításról is dönthetnek. Elsősorban a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok kedvezményeit üthetik nyélbe, a repülőtérre vezető út díjmentesítéséről nincs szó a Magyar Nemzet értesülése szerint.

Kell-e a vállalkozásoknak áfát fizetni infrastrukturális beruházások után? - Sok milliárdos áfa visszatérítéssel járhat a Kúria döntése

A Kúria dönthet arról, hogy kell-e a vállalkozásoknak áfát fizetni olyan infrastrukturális beruházások után, amelyet ingyenesen adnak át például az államnak, vagy az önkormányzatnak. Tipikusan ilyenek a bevásárlóközpontokhoz, lakóparkokhoz épített közúti csatlakozások. Bár az átadás áfa kezelésére vonatkozó szabályok értelmezése már régóta sok bizonytalanságot okoz, az érintett cégek esetenként több száz millió forint áfát fizettek meg önként az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását követve. A kérdés idén rendeződhet azzal az üggyel, amit a NAV az év elején vitt a Kúria elé. A precedensértékű döntéstől függően sok milliárd forint járhat vissza a vállalkozásoknak.

Figyelmeztetik a kereskedőket: közeleg a határidő

A pénztárgépeket a jogszabály szerint minden évben felül kell vizsgálni, közeleg az elsőként bekötött online kasszák éves, kötelező felülvizsgálatának határideje - hívta fel a figyelmet a Laurel cégcsoport. A pénztárgépeket forgalmazó társaság közölte: miután már 2014 első felében is üzemeltek online kasszák, a tulajdonosoknak figyelniük kell, hogy mikor jár le az egy év. Aki elmulasztja a kötelező szervizt, akár egymillió forint mulasztási bírságot is kaphat.

Fontos adatszolgáltatási határidő közeleg az energiapiacon

Több száz energiacég készülhet arra az adatszolgáltatási kötelezettségre, amelyet az idén januárban hatályba lépett, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló végrehajtási rendelet határoz meg számukra. Az érintetteknek legkésőbb 2015. március 17-ig kell a nemzeti nyilvántartásba beregisztrálniuk. Az uniós szabályozás célja, hogy az uniós hatóságok a korábbinál is hatékonyabban észleljék és így megelőzhessék a bennfentes információk alapján folytatott kereskedelmet és a piaci manipulációt az energiapiacokon. A piaci szereplők ezért kötelesek a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó nyilvántartásaikat és egyes meghatározott információkat az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) részére átadni.

Megváltoztak a házi segítségnyújtás jogosultságának feltételei - 2015-től az igénybevétel előtt többdimenziós állapotfelmérés készül

Megváltoztak a házi segítségnyújtás jogosultságának feltételei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága azt közölte: a kormányzat a szociális ellátórendszer átalakításánál arra törekszik, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott odafigyelést, segítséget, ápolást és gondozást.

Tételek: 14681 - 14700 / 14734 (737 oldal)