Hírfolyam

Ausztriában szabad az eutanázia

A súlyos, illetve gyógyíthatatlan betegekre vonatkozó jogszabály bírósági döntésre került a törvényhozás elé, amely úgy ítélte meg, hogy a „kegyes halál” jelenlegi tilalma sérti az alapvető jogokat. Egy évvel ezelőtt az alkotmánybíróság utasította a kormányt, hogy vizsgálja felül azt a törvényt, amely öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta azokat, akik a gyógyíthatatlan betegeket halálba segítették.

Jogosan tagadták-e meg a nyugdíjprémium kifizetését?

2021 áprilisában 01-én felfüggesztettem saját jogú nyugdíjamat és aláírtam az új eü.szolg. törvény. Státuszom jelenleg is nyugdíjas. 2021 novemberében a kormány minden nyugdíjasnak juttatott 80.000 Ft-ot. Jelen munkahelyem az 568/2021 (X.6) kormányrendeletre hivatkozva elutasította a kifizetést, hogy a” saját jogú nyugdíjasnak nem jár.” Jogos -e a kifizetés megtagadása?

A kormány a veszélyhelyzet mellett a járványügyi készültséget is meghosszabbította

A járványügyi készültség így már jövő június 18-ig van érvényben. De mi is ez? A kormány „a járvány elleni sikeres védekezés érdekében” újabb fél évre, 2022. június 18-ig meghosszabbította a járványügyi készültséget – írta az MTI az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtöki közlése alapján.

Az Alkotmánybíróság szerint lehet népszavazás a kiskorúak nemátalakításáról

Megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést, mert az alkotmánybírák szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni.

Döntött a Kúria, ki kell adni a kórházkiürítésről szóló adatokat

Ki kell adnia az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak – számolt be a jogvédő szervezet a Kúria friss döntése után. Hozzáteszik, hogy a Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca „mondvacsinált érvelését”, hogy a közadat nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést. „Az alperes minden konkrétumot mellőző hivatkozása nem támasztotta alá, hogy az adott esetben a kiadni kért közérdekű adatok megismerése [az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezése alapján] korlátozható” – indokolta ítéletét a Kúria a Helsinki szerint.

BORIS hamarosan hozzánk is megérkezik

De nem Johnson és még nem is Becker. Hanem az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelvben (továbbiakban: Irányelv) meghatározott új informatikai fejlesztése, amely fokozatosan összekapcsolja az összes uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia tényleges cégtulajdonosainak nyilvántartását. A mozaikszó választás (BORIS), amely némi iróniát is tartalmaz, nem a legszerencsésebb. Nem kifejezetten a brit kormányfő, (Boris Johnson) és nem is az egykori teniszcsillag (Boris Becker) irányába történő áthallás miatt. Sokkal inkább a brüsszeli székhelyű, a világ számos pontján kirendeltséget üzemeltető Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága munkájának köszönhetően, amelynek határon átnyúló, szeizmikus és árvízi kockázatok kezelésére szolgáló projektjét ugyancsak BORIS mozaikszó alatt ismerheti a tudományos világ.

Zubbonyt húztak az országra

A jogszabályi háttér fokozatos megváltoztatásával a kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. A katonák számos, hagyományosan a rendőrség feladatkörébe tartozó, klasszikus rendvédelmi tevékenység ellátására szereztek jogot. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni azonban nem egyszerű kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.

NAV-tájékoztató az egyéni vállalkozók átalányadózásában 2022-ben hatályba lépő változásokról

2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, a költséghányadok számának csökkenésével egyszerűbb lesz kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet, aminek egy része adómentes lesz. Ezek a változások hatással lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékára és szociális hozzájárulási adójára is, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán megjelent tájékoztatóban.

Módosult a filmtörvény, szélesedik a támogatás alapja

A korábbi szabályok szerint a magánszemélyek javára teljesített, személyi jövedelemadó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alá eső javadalmazások csak 12 millió forintos értékhatárig voltak teljes mértékben elszámolhatók a támogatás alapjában, a felettes részre már 50 százalék korlát vonatkozott. A most elfogadott törvénymódosítás a belföldi magánszemélyek esetében ezt a korlátozást teljesen megszüntette, míg a külföldi magánszemélyek esetében a korábban is alkalmazott 3 millió forintos értékhatár maradt érvényben.

Minimálbér, garantált bérminimum: megjelent a kormányrendelet a részletekkel

Már hivatalos, hogy január 1-jétől 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. A Magyar Közlöny 229. számában megjelent 703/2021. számú kormányrendelet más részletszabályokat is rögzít.

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet, de újabb nyelvvizsga-amnesztiáról nem döntöttek

A HVG oktatási szakportálja szerint sok egyetemista félreértette a jogszabályt.„A mostani jogrendhosszabbítás a nyelvvizsga-mentességgel kapcsolatban csak azt mondja ki, hogy azok, akik 2021 augusztusáig megszerezték az abszolutóriumukat – azaz végeztek az egyetemen – továbbra is átvehetik az oklevelüket nyelvvizsga nélkül” – mondta a HVG és a hvg.hu oktatási szakportáljának Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.

Elsöprő többséggel fogadta el az Országgyűlés a Kúria elnökének beszámolóját

Az Országgyűlés december 14-i ülésén 95,6%-os támogatással fogadta el Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnökének beszámolóját a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében.

Az üzletrész átruházásának esetei

Az e-jogászközgazdász rovat soron következő cikkét az Arsboni vendégszerzője, dr. Szaller Alexandra egyéni ügyvéd készítette az üzletrész átruházásának eseteit vizsgálva. Ügyvédnő jelen esetben feldolgozta az üzletrész átruházásának jogi vonatkozásait, megalapozva így ennek a témának az adójogi és számviteli vizsgálatát a későbbiekben.

Uniós bíróság: családként kell elismerni az azonos nemű szülőket és gyermekeiket az EU-ban

A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott. A történet főhőse egy kétéves kislány, Sara, aki Spanyolországban született. Két édesanyja van, egy bolgár nő, Kalina Ivanova és a brit-gibraltári Jane Jones. Mivel egyikük sem spanyol állampolgár, Sara nem kaphatott spanyol állampolgárságot és az 1981-es brit állampolgársági törvény miatt brit állampolgár sem lehetett.

Döntött a bíróság: tilos az osztályozóvizsga, ha van elég érdemjegy

Amikor az iskolák május 10-én visszaálltak a digitális oktatásból a jelenléti oktatásra, számos szülő kereste a jogi lehetőséget arra, hogy gyermekének ne kelljen visszamennie a közösségbe. Így volt ezzel a 6. osztályos Roland (nevét megváltoztattuk) édesanyja is, aki jobbnak látta, ha fia otthoni tanulással, családi segítséggel próbál meg lépést tartani a tananyaggal. A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a tanuló ne vegyen részt a tantermi órákon, ha a távolmaradásnak alapos indoka van; Roland esetében pedig az igazgató elfogadta a kérelmet.

Újra kell-e számoltatnom a nyugdíjam, ha 40 évvel mentem nyugdíjba, de dolgoztam is?

Szeretnék érdeklődni, ha betöltöm a 65 évemet, de nők 40 éves munkaviszonnyal elmentem nyugdíjba, be kell-e menni újra számítani az éveket, mivel közben dolgoztam is pár hónapot.

Hogyan kapható özvegyi nyugdíj, ha a férj rokkantsági ellátásban részesül?

Rokkantsági ellátásban részesülő férj halála után a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő felesége jogosult lesz-e özvegyi nyugdíjra, és az fordítva? Amennyiben én megyek el előbb, akkor a férjem, mint rokkantsági ellátásban részesülő jogosult lesz-e az özvegyi nyugdíjra?

Láthatja-e a mesterséges intelligencia, hogy kiből lesz bűnöző?

Közel húsz évvel ezelőtt, 2002-ben hatalmas kasszasiker volt a Steven Spielberg rendezésében, Tom Cruise főszereplésével bemutatott Különvélemény című film. A filmben a rendőrök munkáját mesterséges intelligencia segítette, amely képes előrejelezni a gyilkosságokat. Ami 19 éve hátborzongató sci-fi volt, mára sok területen valósággá vált.

Nem mindig tilos tüzet kiáltani egy zsúfolt színházteremben

A szólás- és véleményszabadság korlátozhatóságának, Magyarországon is jólismert „jogi közmondása” szerint az Egyesült Államok joga nem biztosít védelmet annak, aki egy zsúfolt színházteremben hamisan kiáltja el magát, hogy tűz ütött ki. Ezen álláspont Oliver Wendell Holmes, egykori amerikai legfelsőbb bíró 1919-ben, a Schenck vs. United States ügy során elhangzott kijelentésén alapszik. Kétségtelen, hogy Holmes bíró szavai a színházban történő tüzet kiáltásról szerepelnek a Schenk-ügy ítéletének szövegében. Ennek ellenére teljes félreértés azt állítani, hogy a jog semmilyen körülmények között nem biztosít védelmet a színházteremben tüzet kiáltók számára. Mindez nemcsak az Egyesült Államokban igaz, hanem Magyarországon is.

Ismételten Dr. Varga Zs. Andrást választották a Velencei Bizottság Alkotmánybírósági Albizottságának alelnökévé

2021. december 10-én és 11-én tartotta az Európa Tanács Velencei Bizottsága 129., - idei negyedik, egyben utolsó - plenáris ülését, amelyen az Alkotmánybírósági Albizottság (Sub-Commission on Constitutional Justice) alelnökévé ismételten Dr. Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét választották. Az alelnöki tisztséget 2019 és 2021 között már betöltötte.

Tételek: 4361 - 4380 / 14687 (735 oldal)