Hírfolyam

Covid-oltás: kérdések a kötelező fizetés nélküli szabadságról

Vonjunk be az oltás kötelezővé tételének mérlegelésekor munkaegészségügyi szakembert és konzultáljunk a munkavállalók képviselőivel - javasolják az általunk megkérdezett munkajogászok annak kapcsán, hogy a kormány lehetővé tette a versenyszféra munkaadóinak a munkavégzés Covid-oltáshoz kötését. A legtöbb munkakörben megfelelően megindokolható egy ilyen intézkedés, ám ha nincs hatásvizsgálat, biztosan jogellenes a döntés.

Jog és technológia – Bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amibe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elmarasztaló ítéletét

A testület döntésében elutasította a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a büntetés súlyosbítására vonatkozó indítványát, valamint a két vádlott fellebbezését is, és megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott.

A Kúria elnöke vezette delegáció hivatalos látogatása a Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán

Prof. Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Prof. Dr. Patyi András, a Kúria jogegységért felelős elnökhelyettese és Dr. Berkes Lilla, a Kúria Werbőczy István Országbíró Kutatóintézetének igazgatója a Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának első elnöke, Dr. hab. Małgorzata Manowska asszony meghívására 2021. október 27-29. között Varsóban tett hivatalos látogatást, hogy megbeszéléseket folytassanak a lengyel Legfelsőbb Bíróságon. A találkozó során tájékoztatták egymást a tárgyalópartnerek az elmúlt években az igazságszolgáltatásban bekövetkezett magyarországi és lengyelországi változásokról, valamint a lengyel rendkívüli fellebbezésről és a magyar jogegységi panasz eljárásról, mint új jogorvoslati eszközökről.

Itt a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online felületén már elérhető a VISSZADO-nyilatkozat a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséhez. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-éig lehet benyújtani.

Az egész Európai Unió beleremeghet a lengyel piszkos bombába

A lengyel ügy az EU egyik legsúlyosabb válsága, Lengyelország pedig máris a jogi polexit állapotában van – állítják sokan. A lengyel kormány ugyan azt hangoztatja, hogy eszükben sincs kilépni, de a miniszterelnök az EU pénzügyi retorzióival kapcsolatban már „harmadik világháborúról” beszél. Miért és mennyire fenyegeti az Európai Unió jövőjét a lengyel szuverenista döntés, amiben a magyar kormány Varsó egyetlen nyílt szövetségese? Melyik bíróság az erősebb, kinek a joga nagyobb? Az Európai Unió vajon mi?

December 31-én alapított céget, a kamara kíméletlenül próbálja behajtani az egy napra is az éves tagdíjat

Kafkai történetet hallottunk egy vállalkozóról, aki azt hitte, hogy az adó módjára behajtható kamarai tagdíjat tisztességesen befizette, de kiderült: a kamarának követelése van. A 2019. december 31-én alapított cég a 2019-es 5 ezer forinttal tartozik. Az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulásra (amelyet a területileg illetékes kereskedelmi és ipari kamarának fizetünk) amolyan rejtett adóként néz a legtöbb vállalkozó.

Újra kötelező maszkot viselni hazánk bíróságain – de csak az ügyfelek és látogatók számára

Négy hónap kihagyást követően ismét kötelező a maszk viselése hazánk bíróságain. Az erről szóló ajánlás halottak napjával lép életbe. Az irodai dolgozókat nem kötelezi az ajánlás.

Mit (nem) tehet meg a munkaadó? - munkajogászok a Covid-oltás kötelezővé tételéről (1.)

A magyar kormány nemzetközi viszonylatban is komoly lépésre szánta el magát az október 28-án kihirdetett kormányrendeletekben: lehetővé tette a magánszférában a munkáltatók számára a Covid-oltások kötelezővé tételét, illetve az állami szférában már magában a rendeletben kötelezővé tette az oltást a foglalkoztatottak számára. A magánszférában dolgozókra vonatkozó rendelet célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírhassák a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára. Értelmezési nehézséget vet fel, hogy a rendelet nem munkavállalókat, hanem foglalkoztatottakat említ. A rendelet hatálya minden foglalkoztatottra kiterjed, akiket nem állami vagy önkormányzati intézményeknél foglalkoztatnak.

Az egyezség szabályozása a Ptk.-ban

A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.

Rokkantsági ellátás kiszámításánál melyik időszak alapján állapítják meg az átlagjövedelmet?

2021. október 25-ig voltam táppénzen. 2021 szeptemberben kaptam meg a komplex vizsgálati határozatot D minősítéssel. Jelenleg a munkahelyemen a felmondási időmet töltöm, ami 90 nap és 2022. januárban telik le. Melyik időszakom alapján állapítják meg az átlagjövedelmemet? 2020. október előtt folyamatosan dolgoztam.

Hat év szünet után újra halálos ítéletet hajtottak végre Oklahomában

Oklahomában hat év moratórium után kivégeztek egy gyilkosság miatt elítélt férfit annak nyomán, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság csütörtökön két halálraítélt fegyenc esetében rendelkezett a korábban felfüggesztett ítéletek végrehajtásáról.

Az akciós árak nem mindig azok

A vásárló megtévesztése sokféleképpen lehetséges. Ilyen az is, amikor az akciósként feltüntetett ár valójában megegyezik az eredetivel. A fogyasztókat viszont törvények is védik az ilyen megvezetésekkel szemben.

Új dékán a győri Széchenyi István Egyetem jogi karának élén – Smuk Péter a minőségre és a gyakorlatorientált oktatásra helyezi a hangsúlyt

“A minőségi és gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően a hallgatói létszám stabil, az itt végzettek rendkívül gyorsan el tudnak helyezkedni” – Smuk Péter professzor, a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja szerint erre alapozva lehet megfelelni az új kihívásoknak, és további fejlődést elérni például a nemzetköziesítés vagy a közösségépítés terén.

Feltűnő és eltűnő jogi technológiai szolgáltatások és szereplők – Egy holland online vitarendezési rendszer tanulságos története

A digitalizáció egyre több szakma működését formálja át, és ez alól a jogi sem kivétel. Számos innovatív technológia tűnik fel nap mint nap, de gyakori, hogy ezekből az újdonságokból nem lesz széles körben használható eszköz. Ebben a bejegyzésben a Rechtwijzer és az Online Scheidingsloket (Online Válóasztal) holland jogi vitarendező rendszerek diadalmasnak épp nem nevezhető történetét mutatom be.

A Kúria elnökének beszámolója az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt: ’A Kúria jelenleg a legleterheltebb magyar bíróság’

A szakbizottság, a Kúria által a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett 2020. évi tevékenységéről elkészített országgyűlési beszámolóját vitatta meg. Dr. Varga Zs. András elnök úr a meghallgatás elején jelezte, hogy sajátos helyzetben tesz eleget kúriai elnöki kötelezettségének, mert a 2020 -as évről készített beszámoló még Dr. Darák Péter elnök úr munkáját foglalja össze.

Szigorodik a gyártói jótállás 2022-től! – Januártól drasztikusan átalakul a fogyasztói adásvételi szerződésekre irányadó hazai szabályozás

Európai Uniós irányelvek átültetése miatt 2022. január elsejével drasztikusan átalakul a fogyasztói adásvételi szerződésekre irányadó hazai szabályozás, ami minden vállalkozást, amelynek közvetlenül, vagy közvetetten „köze” van a fogyasztókhoz, érint. Érdemes elkezdeni a felkészülést, és nem csak a fogyasztóval közvetlenül szerződő, eladó fél, vagyis a kiskereskedői pozícióban lévő forgalmazóknak, de a gyártóknak is, mert jövő év január elsejével őrájuk is új előírások lépnek hatályba a 373/2021. (VI.30.) Kormányrendelettel.

2022 januárjától teljesen online lehet kft.-t alapítani! – Uniós irányelv kötelezi a tagállamokat, de sok az aggály

“Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására” – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint – a pandémia hatása miatt is – Európa-szerte egyre kézzelfoghatóbb az igény az e-ügyintézésre, például arra, hogy videókonferencia keretében készüljenek közokiratok, de egyelőre ennek számos akadálya van, még a résztvevők azonosítása is aggályos. Az elektronikus aláírással az állampolgárok töredéke rendelkezik, miközben ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez.

Magyar Szakszervezeti Szövetség: a kötelező oltás erősíti a diszkriminációt

Fizetés nélküli szabadságot eddig kizárólag a munkavállaló kérhetett. A koronavírus elleni oltás fontos, de elfogadhatatlan a kormány döntése, amely a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Megjelent a rendelet a maszkviselésről és a dolgozók oltásra kötelezéséről

Leszállíthatják a járműről, aki tömegközlekedési eszközön nem takarja el a száját és az orrát maszkkal, a cégek pedig fizetés nélküli szabadságra küldhetik azokat a dolgozóikat, akik nem oltatják be magukat - derül ki a csütörtök este kiadott kormányrendeletekből. A kormány az állami alkalmazottakat legkésőbb 2022 januárjáig kötelezi az oltás felvételére, a polgármestereknek pedig megadja a lehetőséget, hogy ugyanígy döntsenek.

Tételek: 4601 - 4620 / 14687 (735 oldal)