Hírfolyam

Gyermekjogok érvényesülése a szabálysértési jogban

A tanulmány a fiatalkorúak szabálysértési jogára koncentráltan mutatja be a szabálysértési jogfejlődést, a gyermekjogok megjelenését a joganyagban, elemzi a hatályos rendelkezéseket és gyakorlati kérdéseket vet fel. A fiatalkorúakkal szembeni más elbánás követelménye a hazai kihágási, később szabálysértési jogban szinte a kezdetektől megmutatkozik, ennek megnyilvánulási formái az adott kor elvárásaihoz és szemléletéhez igazodnak.

Megerősített gyermekvédelem a bírósági, hatósági eljárásokban - Elfogadták a nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 172 igen szavazattal elfogadta a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot, ezáltal megerősítve a gyermekek védelmét és érdekeik érvényre jutását az őket érintő bírósági, hatósági eljárásokban.

Péterfalvi Attila: Pontosítani kellene a pedofilellenes törvényjavaslatot

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének az az álláspontja, hogy pontosítani kellene a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté és párttársa, Selmeczi Gabriella által benyújtott törvényjavaslatot a név szerint kereshető pedofil-nyilvántartásról.

Kedden tárgyalja a parlament a pedofilellenes törvényjavaslatot

A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit interpellációk, majd azonnali kérdések követhetnek egy-egy órában. A képviselők ezután egyebek mellett dönthetnek a kormány energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvénymódosító javaslatáról. Kedden reggel 9 órakor szintén napirend előtti felszólalásokkal indulhat a parlamenti munka, a napirendre pedig öt előterjesztés általános vitája kerülhet. A képviselők elsőként a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelmét szolgáló kormánypárti törvényjavaslatról tárgyalhatnak.

A tag kizárása a korlátolt felelősségű társaságból – anyagi jogi szabályok

A tanulmány a tagkizárásra vonatkozó anyagi jogi szabályokat mutatja be - a bírói gyakorlat tükrében. Vizsgálatának tárgya a 2013. évi Ptk.-val bevezetett diszpozitivitás, a kizárási klauzula általános elemzése és a közzétett bírósági gyakorlatban gyakran előforduló (aktív és passzív) magatartások kategorizálása.

Kártékony kartellek - Amit a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésről tudni érdemes!

„Barátaink a versenytársaink. Ellenségeink a vevőink.” - Ez volt a mottója a ’90 es évek első felében működő nemzetközi lízing kartell vezetőjének, mely mottó remekül összefoglalja a kartellek lényegét. De miért is a legsúlyosabb versenyjogi jogsértés a kartell? Miért veszélyes? Milyen típusai vannak? Hogyan lehet hatékonyan fellépni ellenük?

Az államé lehet az önkormányzatok víziközmű-szolgáltatása és változik a közműadó is

A víziközmű-szolgáltatás önkormányzati kézből államiba adásának lehetősége érdekében fogadott el változtatásokat a parlament törvényalkotási bizottsága az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagon csütörtökön.

Egy év múlva már büntethető lesz a kettős minőség

Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi.

A Facebook többé nem tiltja le a koronavírus mesterséges eredetét hirdető bejegyzéseket

A közösségi hálózatok üzemeltetői a járvány kitörése óta folytonos nyomás alatt állnak, hogy kiszűrjék felületeiken a pandémiával kapcsolatos hamis információkat.

Júliustól könnyebben elkerülhető a fizetésképtelenség és a csőd! - Júliustól hatályban a szerkezetátalakításról szóló törvény

Várhatóan 2021. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely egy uniós irányelvet a magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítás révén elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet.

Egyre sürgetőbb az álhírek elleni hatékony fellépés - Az Unió újabb iránymutatást tett közzé

Az Európai Bizottság szerdán iránymutatást tett közzé az álhírek visszaszorítását célzó, 2016-ban létrejött magatartási kódex megerősítésével kapcsolatban, amely megfogalmazza a brüsszeli testület elvárásait e téren, és nagyobb kötelezettségvállalásokat sürget az aláírók részéről.

Kizárhatja-e megbízás, hogy maga értékesítse ingatlanát a tulajdonos? - Tisztességtelen ingatlanközvetítés - Az ügyészség sikeresen perelt!

Megerősítette a bíróság, hogy a kizárólagos megbízásra irányuló szerződéses rendelkezések nem zárhatják ki, hogy a fogyasztó maga értékesítse az ingatlanát. Egy ilyen korlátozó rendelkezés akkor is tisztességtelen, ha a megbízási szerződés megszűnését követően vonják el a fogyasztónak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos rendelkezési jogát. Az ügyészség országos hálózattal rendelkező ingatlanközvetítő általános szerződési feltételeit támadta sikeresen.

Alaptörvénysértő-e az adóhiány 200%-ának megfelelő mértékű adóbírság? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Azokkal az adóhiányhoz vezető adózói jogsértésekkel szemben, amelyek kiemelkedő mértékben veszélyeztetik a költségvetést, arányaiban magasabb bírságmértéket indokolt kilátásba helyezni a főszabályhoz képest - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1437/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozónál az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatát folytatta le, és arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó adókijátszásban vett részt, ezért az elsőfokú határozatban adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.

A bíróságok tévedtek, mégsem kap semmit a védett korban elbocsátott mozdonyvezető

Talán még emlékeznek arra a mozdonyvezetőre, akinek a peréből az rajzolódott ki, hogy valaki lehet egyszerre nyugdíjas és nem nyugdíjas is, attól függően, hogy melyik törvényt veszik elő. 2016-ban, 60 éves korában mondott fel neki a munkáltatója – a férfi bírósághoz fordult, mondván, védett korban volt, amire más felmondási szabályok vonatkoznak, mint általánosan.

Tulajdonosváltozás akár néhány óra alatt

2017-ben indult az E-ING Projekt, amelynek fő célkitűzései az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá fejlesztése, az ingatlan-nyilvántartást érintő valamennyi eljárás elektronizálása, így a földhivatali eljárások ügyintézési idejének és költségeinek csökkentése, valamint a magyar gazdaság versenyképességének növelése. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás kialakításával párhuzamosan egyúttal szükségessé vált egy új ingatlan-nyilvántartási törvény előkészítése is. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat már benyújtásra került az Országgyűlés elé és az várhatóan 2023. február 1-jén lép hatályba.

Az elévülésről közérthetően - Folyékonyan jogászul - Az ügyészség sorozatának legújabb kisvideója

Ismét videót tett közzé a Legfőbb Ügyészség „Folyékonyan jogászul” címmel a közelmúltban indított ismeretterjesztő sorozata legújabb epizódjaként. Mit kell tudni az elévülésről? Ezúttal erre a kérdésre kaphatunk választ.

Újra hatósági döntéshez kötött az ingatlanok rendeltetésmódosítása - Márciustól hatályban a bejelentési eljárásra vonatkozó új szabályok!

Egy 2021. márciusában hatályba lépett kormányrendeletből fakadóan az ingatlan tulajdonosának ezentúl „kvázi” engedélyt kell kérnie a területileg illetékes polgármestertől, ha az ingatlanát a korábbiaktól eltérő rendeltetéssel szeretné hasznosítani. Az ingatlan rendeltetésváltozására és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó legfontosabb tudnivalók.

A magánvádas eljárás elsőfokú bírósági eljárást megelőző részének sajátosságai

A magánvádas eljárás lehetőségét az Alkotmánybíróság szerint az a felismerés indokolja, hogy „a magánszférába történő büntetőjogi beavatkozás egyes esetekben nem a leghatékonyabb módja a sértett és a terhelt közötti konfliktus megoldásának”. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetén - bár a magyar büntetőjog az eljárásjogi legalitás elvét követi - lehetőséget kell teremteni a sértett számára, hogy eldönthesse, kívánja-e a tettes megbüntetését.

Pert nyert külföldön - Hogyan szerezzen az ítéletnek érvényt idehaza? - Szabályok a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekre

Határon átnyúló jogi ügyek esetében előfordulhat, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön. De történik akkor, ha sikeresen pereskedtünk, ha a külföldi bíróság nekünk adott igazat? Netán sikerült a perben egyezséget kötni és itt. Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni, mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel? Cikkünk összefoglalja a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekre vonatkozó főbb szabályokat.

Boldog szülinapot GDPR! – a DPO-k elmúlt 3 éve és jövője (II. rész)

A cikk 1. részében áttekintettük, kik a DPO-k, illetve kikből lesznek DPO-k, elemeztük a DPO feladatait belső és külső adatvédelmi tisztviselői szemmel, illetve megnéztük, hogy az adatkezelők milyen szempontok alapján tudnak DPO-t választani, ha szakmai képességekről van szó.

Tételek: 5341 - 5360 / 14709 (736 oldal)