Hírfolyam

Alkalmi munkavállaló 24 órás beosztásban

Cég portás munkakörbe alkalmi munkavállalókat szeretne foglalkoztatni átmeneti időszakra. Három portás váltaná egymást, a munkaidő napi 24 óra lenne, és 2 nap pihenőidő. Hogyan alakulnának a pótlékok ebben az esetben, és mivel a járulékot napra fizeti a cég, és érthetően a váltás reggel történik, nem éjfélkor, így minden napra alapból kétszer 1000 forint lenne a közteher?

A Kúria elnöke a bírák függetlenségének tiszteletben tartását kéri

Magyarország Alaptörvénye 26. cikkének (1) bekezdése szerint ,,A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”. A Kúria szilárd, magabiztos és megbízható intézmény, ezen értékek legfőbb alappillére a Kúria elnöke által a bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása.

Adatvédelmi biztos: a munkáltató nem ellenőrizheti, hogy dolgozói regisztráltak-e az oltásra

Azt a tényt viszont megismerheti, hogy valaki védett-e vagy sem, ugyanis ez nem minősül egészségügyi adatnak - mondta a 168.hu-nak Péterfalvi Attila. Kiemelte, csak az jogosult lekérdezni az adatokat, aki regisztrált, vagy az, akinek felhatalmazást adott a regisztráló - mivel minden naplózva van, vissza lehet keresni a lekérdezéseket.

Módosulnak a végrehajtási nemperes ÁNYK űrlapok - Az új nyomtatványok már elérhetőek!

2021. március 15. napján módosulnak a VH01 és VH10 számú ÁNYK űrlapok, így az űrlapokat a törvény által a Kúria hatáskörébe utalt elsőfokú ügyekben hozott határozatok végrehajtásának elrendelése céljából is be lehet nyújtani. A közigazgatási bíróságok hatásköri átalakításával összefüggésben egyes ügyek elbírálása elsőfokú bíróságként a Kúria előtt történik, így az ott hozott határozatok végrehajtásának elrendelése a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján szintén a Kúria feladata.

Magánszemélyek befektetésből származó jövedelmének adózása 1: kamatjövedelmek

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is.

Új jogszabályok a foglalkoztatásfelügyeleti hatóságról

A Magyar Közlöny 2021. március 10-i számában új kormányrendeletek jelentek meg a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) végrehajtásával összefüggésben.

Védettségi igazolvány: valóban egyenlők az esélyek?

A védettségi igazolvány körül egyelőre még észrevehető a zűrzavar. Sokak számára tisztázatlan, hogy mikor és ki kapja, kinek küldik, kinek nem? Mi a célja, mire és ki használhatja? Kinek mennyibe kerül, és miért? Talán ez utóbbi kérdés eddig háttérbe szorult, de a felszín alatt bizonyára ott lapul.

Túl alacsony volt a cigarettákra kivetett jövedéki adó hazánkban - EuB: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit

A cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A biztosítási szerződésről - hogy legalább ügyesen ess...

A modern technológiai fejlődéssel, a 21.század mindent lefedő befolyásaival, egyre több és több veszélynek van kitéve az ember személye, illetve tulajdona, értékei. A biztosítás ezen potenciális – főképpen gazdasági, pandémiás - veszélyhelyzetek kezelésére, mérséklésére alakult ki és nyújt segítséget az erre igényt tartó feleknek. Ma Magyarországon a biztosítási szerződések általános szabályait, a megkötés lehetőségeit a Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyve tartalmazza.

Alkalmas jogi eszköze lehet a Párizsi Megállapodás a klímaváltozás elleni harcnak?

A Párizsi Megállapodás az elmúlt hónapokban ismét felbukkant a közpolitikában, miután Joe Biden a beiktatása után bejelentette, hogy az Egyesült Államok újra részese lesz. A Megállapodás a környezetvédelem jogi szabályozásának történelmi mérföldköveként lépett hatályba 2016-ban, az ENSZ éghajlatváltozási konferencia tárgyalásainak eredményeként. Felmerül a kérdés, hogy megoldást jelenthet-e vagy inkább egyfajta jelképes politikai lépés, amely alkalmatlan valódi változás előidézésére?

Az űrturista is asztronauta? – Űrjogi útikalauz jogi stopposoknak

Jogilag vajon problémás a holdi zászlóhoz elutazni, vagy a Balaton helyett egy űrhotelben eltölteni a hétvégét? Felmerül bennünk a kérdés, hogy amikor az űrbe utazunk, érvényesek-e ránk az eddig megalkotott űrhajósokra vonatkozó jogszabályok.

Érvényesül-e a közérdekű adatok hozzáférhetőségének alapjoga? - Feltérképezi az információszabadság hazai gyakorlatát a NAIH

Feltérképezi az információszabadság magyarországi gyakorlatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely a felmérés nyomán javaslatokat fogalmaz meg az információszabadság hatékonyságának növelésére. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a projektindító szerdai online konferencián arról beszélt, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést garantáló alkotmányos alapjog elmúlt harminc éves hazai története számos tapasztalattal szolgált, de ezek még nincsenek összegyűjtve.

A mediáció jogi hátterének fejlődése és a mediátorképzés útjai

A piaci alapú polgári jogi formális mediációs eljárás igen alacsony gyakorlati megvalósulása ellenére, mégis a téma, jogterület növekvő népszerűsége okán az utóbbi időben számos tudományos igényű dolgozat, tanulmány született - azok azonban elsősorban vagy jogi vagy pszichológiai, kommunikációtechnikai megközelítésűek. Jelen megközelítés újszerűségét az elmélet gyakorlattal ötvözése és egy több tényezős elhatárolási modell felállítása adja.

Gyermek nemi szerve ruhán keresztüli simogatásának megítélése - A Győri Ítélőtábla jelentősen súlyosította a cselekmény minősítését

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság – abban az ügyben, amelyben a vádlott a tízéves kislány nemi szervét ruháján keresztül simogatta – a 2021. január 28. napján meghozott ítéletében a Székesfehérvári Törvényszék 2020. május 27. napján kelt ítéletét (a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően) megváltoztatta akként, hogy a vádlott cselekménye tizenkettedik életévét be nem töltött, felügyelete alatt álló személlyel szexuális cselekmény végzésével erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntettének minősül, ezért vele szemben a szabadságvesztés tartamát 3 évre súlyosította, végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Így számolják a nyugdíjakat ezentúl - megjelent a rendelet

Elkészültek a 2021-es nyugdíjak meghatározásához szükséges legfrissebb szorzók - derül ki a friss Magyar Közlönyből.

Fogalmazó álláshelyek a Békési, a Gyulai és a Szarvasi Járásbíróságon - Március 29-ig még lehet pályázni!

A Gyulai Törvényszék elnöke a Békési, a Gyulai, valamint a Szarvasi Járásbíróságon egy-egy bírósági fogalmazói álláshely betöltésére írt ki pályázatot. Az álláshelyekre a pályázatot 2021. március 29. napjáig nyújthatják be az érdeklődők.

Alaptörvény-sértő rendelkezés a közbeszerzési törvényben - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében követelménynek kellett volna lennie, hogy a KDB ne csupán az intézkedés elrendeléséről, hanem az azt kezdeményező kérelem elutasításáról is indokolással ellátott döntést hozzon - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/334/2016. számú, törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 144. § (4) bekezdés utolsó mondatának korábban hatályos „a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt. A határozat meghozatala során, mivel az Alkotmánybíróság már hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát vizsgálta és állapította meg, a támadott jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére nem volt lehetőség.

Tóta W. Árpád híres Ady-verssel reagált arra, hogy a Kúria „elítélte” a HVG-t egy publicisztikája miatt

Mint arról nemrég a 444 nyomán a Media1 már beszámolt, Tóta W. Árpád, a HVG publicistája ellen ítélt a Kúria egy, 2018. november 7-én a hvg.hu-n közölt, Magyar ember nem lop, csak kalandozik című ironikus véleménycikke miatt. A Kúria szerint Tóta W. Árpád cikkével megsértette két ember személyiségi jogi jogait. A két felperest – akik kollektív személyiségi jogsértésre vonatkozó szabályok alapján pereltek – Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik volt politikusa képviselte a bíróságon.

Rugalmasságot ígér az államtitkár a szakmaváltóknak - OKJ helyett itt a Szakmajegyzék

Január 1-től osztrák mintára új struktúra jött létre a hazai szak- és felnőttképzésben. Az alapszakmák száma 175-re csökkent, OKJ helyett itt a Szakmajegyzék. Hamarosan jön a képzési hitel, az év második felére felállnak a vizsgaközpontok. Interjú Pölöskei Gábornéval az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárával.

Szabad vakcinaválasztás: több kockázat, kevesebb jog

A védőoltás kérdése eddig nagyjából egyértelmű volt: a kötelezőknél fel sem vetődik a választás lehetősége, az önkéntes oltások esetében pedig a páciensek eddig is maguk döntöttek, gyermekeik vagy a maguk érdekében. A Covid-19 járvány azonban merőben új helyzetet teremtett.

Tételek: 5601 - 5620 / 14687 (735 oldal)