Hírfolyam

A kormány azonnali hatállyal átalakította a közbeszerzési szakértői piacot

Egy február 2-án megjelent kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.

Kiemelt alkotmánybírósági döntések

Két olyan ügyben döntött az Alkotmánybíróság a legutóbbi ülésén, amelyekben a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság határait, illetve ilyen tárgyú bírósági és kúriai ítéletek alkotmányosságát vizsgálta a testület. A legfőbb alapvetés mindkét ügyben az emberi méltóság Alaptörvényben is rögzített sérthetetlenségének szem előtt tartása volt.

Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésének jogszerűsége tárgyában döntött a Kúria

Az alperes 2015. október 28-án határozatával a felperessel szemben visszaélés jogosultsággal, lehetőséggel fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el és egyben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján a fegyelmi eljárást az „ügyész döntéséig” felfüggesztette. A felperessel szemben 4 rb., a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának büntette miatt volt büntetőeljárás folyamatban.

Joggal való visszaélésnek minősítette a Kúria a munkáltató felmondását a nyugdíjasnak minősülő felperessel szemben

A munkáltató 2017. augusztus 3-án kelt intézkedésével 2017. szeptember 7-ével felmondással megszüntette a nyugdíjasnak minősülő felperes munkaviszonyát, amit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (9) bekezdése alapján nem volt köteles indokolni. A felperes keresetében 12 havi távolléti díja összegének megfelelő mértékű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra figyelemmel, hogy a munkáltató joggal való visszaélést követett el a jogviszonya megszüntetésekor.

Közalkalmazotti jogviszony próbaidőn belüli megszüntetése tárgyában hozott határozatot a Kúria

A döntés elvi tartalma: nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható.

Az MTÜ-nek ki kell adnia a titokban osztott támogatások adatait

A Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott döntése szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és az irányítása alá tartozó állami cégek közpénzek felhasználásával végzik tevékenységüket, az alaptörvény pedig kimondja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekkel - írja a 24.hu.

Hetvenezer magyar maradhat TAJ-kártya nélkül

Több mint hetvenezer TAJ-szám válhat érvénytelenné, mert február 12-én élesedik a társadalombiztosítási szigor. Nekik így nem fog járni ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Országbírói Értekezlet 160. évfordulója – az ország szuverenitásának sarokköve

Az 1861. évi Országbírói Értekezlet 160. évfordulója alkalmából Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Bódiné Dr. Beliznai Kinga, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense beszélgetett 2021. január 27-én. Az eseményt a Kúria YouTube-csatornáján keresztül élőben közvetítette.

Hazánk környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogot sértett - Magyar ügyben hoztt ítéletet az Európai Bíróság

Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre, vagyis a szállóporra vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. A C-637/18. sz. ügyben hozott ítélet Bizottság kontra Magyarország (A PM10-határértékek túllépése).

Akár bírság is járhat, ha nem vesszük komolyan a munkavédelmi oktatást?

A munkavédelmi oktatás – valljuk be őszintén – nem tartozik a kedvenc időtöltéseink közé. Pedig annál sokkal nagyobb a tétje, hogy csupán csak egy kötelező előírás legyen. Nem csak a balesetmentes munkavégzés miatt kellene komolyan venni. Mi az, amiért még jobban figyeljünk oda a munkavédelmi oktatásnál? Mi foroghat még kockán?

Szigorodnak a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének szabályai - Április 1-jén lép hatályba a kormányrendelet

A kedvtelésből tartott állatok kereskedését regisztráció - FELIR azonosító - köteles tevékenységgé válik a jövőben - hívta fel az MTI figyelmét az április 1-jén hatályba lépő kormányrendelet tartalmára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden.

Az EDPB új iránymutatás-tervezete az adatvédelmi incidensek kockázatértékelésére és megelőzésére – I. rész

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) közzétette 1/2021 számú iránymutatás tervezetét, amelyben esetleírásokkal szemléltetve gyakorlati szempontból mutatja be az adatvédelmi incidensek megelőzésére, hatásaiknak csökkentésére, és a kapcsolódó kockázatok értékelésére vonatkozó lehetséges lépéseket, továbbá jó gyakorlatokat sorol fel a GDPR által megkövetelt technikai és szervezési intézkedésekre.

Mostantól él az adózók „önfeljelentési” kötelezettsége

A napokban járt le a határon átnyúló adózási konstrukcióban érintett feleknek az első ún. DAC-6-os adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az Európai Bíróság ítéletet hozott - Sújtható-e szankcióval a hallgatáshoz való jog gyakorlása?

A bennfentes kereskedelem szabálysértése miatt közigazgatási vizsgálat alá vont természetes személynek joga van a hallgatáshoz, amennyiben a válaszai alapján felmerülhet a büntető jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége vagy büntetőjogi felelőssége. A hallgatáshoz való jog azonban nem igazolhatja az illetékes hatóságokkal való együttműködés bármely olyan hiányát, mint például a meghallgatáson való megjelenés megtagadása vagy a halogató magatartások - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Kiemelt kúriai döntések

A médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről. Tájékoztató a Kúria a Kf.VI.40.316/2020/6. számú határozatáról. A Kúria a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi kötelezettségét értelmezve, a kialakult alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezés mentén rámutatott arra, hogy a médiaszolgáltatónak biztosítania kell az általa közzétett tájékoztatással, hírrel összefüggésben az abban érintettek részérő létező ellentétes álláspontok megismertetését.

Február 1-től nehezebb hozzájutni a robbanóanyagok alkotóelemeihez - Hatályba léptek a megszigorított uniós szabályok

Az új szabály - felszámolva a meglévő joghézagokat - egyértelmű engedélyezési és nyomonkövetési rendszereket hozott létre a veszélyes vegyszerek, a potenciális robbanóanyag-prekurzorok értékesítésének területén. A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük házi készítésű tiltott robbanóanyagok előállítása céljából.

Harmadik országbeli személyek választójoga az önkormányzati választásokon

A 2019-es októberi önkormányzati választások Magyarországon nem teltek el a választójogot érintő, heves indulatokkal kísért dogmatikai viták nélkül. A felháborodást az váltotta ki, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése alapján nemcsak magyar állampolgárok, hanem más uniós ország állampolgárai, továbbá bevándoroltak, letelepedettek és menekültek is részt vehettek a helyhatósági választásokon. Az európai uniós állampolgárok az EU egész területén bárhol szavazhatnak az 1992-es maastrichti szerződés 22. cikk (1) bekezdése alapján, azonban a harmadik országbeli külföldiek szavazati joga korántsem magától értetődő, ugyanis az uniónak nincs arra hatásköre, hogy kötelezővé tegye a tagállamok számára bizonyos feltételek esetén a harmadik országbeli állampolgárok aktív és passzív szavazati jogának előírását.

Sumákolt a katás cég: bevasalható-e rajta a büntetőadó?

Katás társaság nem tájékoztatta a megrendelőt, hogy kisadózó, miközben az ügylet ellenértéke jócskán meghaladta a 3 millió forintot. Jogosult-e a vevő a katás bt.-től követelni, hogy térítse meg a több millió forint adóterhet, esetleg levonhatja-e az adóra esőre részt a számla kiegyenlítendő összegéből?

A munkahelyi étkezde lenne a vendéglátás menekülő útvonala?

A napokban reflektorfénybe kerültek a munkahelyi étkezdék, mint a leülős vendéglátást lehetővé tévő kiskapuk. Ennek fényében érdemes ránézni, hogy mi is kell ahhoz, hogy munkahelyi vendéglátásról lehessen beszélni.

Jog és jogtudomány a kereszténység nézőpontjából - Tudományos pályázatot hirdet a Keresztény Jogakadémia

A Keresztény Jogakadémia tudományos tanulmányok írására vonatkozó pályázatot hirdet! A pályamű bármely jogterületen és jogágazaton belüli témával foglalkozhat, ha az adott témát - felekezeti megkötöttség nélkül - keresztény szempontból szemléli és elemzi. Olyan munkákat várnak, amelyek alkalmasak továbbgondolásra, gyakorlati alkalmazásra vagy oktatásra, nyomtatott és elektronikus kiadványban való megjelentetésre, széles körben való terjesztésre.

Tételek: 5881 - 5900 / 14728 (737 oldal)