A kosár üres!
A bíróságoknak különleges szerepük van a hozzáadottérték-adóval (Héa, a magyar rendszerben áfa) kapcsolatos eljárások alakításában – mondta a Kúria elnöke az Adózás Európában - XIV. Nemzetközi Adókonferencián 2020. október 26-án. Az online tanácskozáson dr. Darák Péter „A hozzáadottérték-adó gyakorlata az európai és nemzeti adójog kölcsönhatásában” címmel tartott előadást.
Az ártatlanság vélelme egy olyan római jogi eredetű jogviszonyokat meghatározó norma, amely alkotmányos alapelvünk része. Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint „senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg”. Ám sajnos előfordul, hogy a büntető eljárás során – vagy hiba, vagy a döntést hozón kívül eső egyéb körülmény folytán - ártatlan embereket ítélnek el, akik így jogtalan büntetést szenvednek el. Ez a cikk az ő kártalanításukhoz való jogukkal foglalkozik.
A családi gazdaságok helyzetét, kedvezményeit rendezi a parlament által most tárgyalt törvényjavaslat. A hivatalos megfogalmazás szerint az új törvényi szabályozás legfőbb célja, hogy „az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára”. A kormány, a saját bevallása szerint is elavult, túlzottan bürokratikus szabályozás helyett javasolt új törvénytől egyebek mellett a már amúgy is kiemelten kezelt családi gazdaságok megerősítését várja, valamint a generációváltást is támogatná, és a termelők együttműködését is ösztönözné.
A fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga alapvető jogként jelenik meg, ugyanis a tájékoztatáshoz való jog deklarálása a felek (a vállalkozás és a fogyasztó) közötti egyensúlyhiány kiegyenlítését szolgálja. A tanulmány a tájékoztatáshoz való jog megjelenési formáit mutatja be a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződési alapelvei és az Egyes Szerződések című Harmadik Részének fogyasztói szerződései körében. Részletesen vizsgálja az együttműködési és a tájékoztatási kötelezettség szabályait, az általános szerződési feltételeket, az elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos ide vonatkozó szabályokat és az akadályközlési kötelezettséget.
Idén is folytatódott az ún. „semmisségi ügyek” elbírálása a Kúrián. Tíz az 1956-os forradalomban és szabadságharcban részvételt megtorló elítélések törvényi semmisségét igazolta a Kúria 2020. január 1. és október 22. között, egy ügyben az iratokat megküldte a kérelem elbírálása hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Január 1-jén nyolc „semmisségi ügy” volt folyamatban, október közepéig további nyolc indítványt nyújtott be a Legfőbb Ügyész, így öt ügy elbírálása folyamatban van.
Nem az áldozatoknak tulajdonított tettek, hanem az ítéletek meghozatala volt köztörvényes bűncselekmény – mondta a Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnöke az M1-nek adott interjújában 2020. október 23-án.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezéséről szóló 2020/10. Adózási kérdést.
Számít-e a hárommilliós összeghatárnál, hogy a katás bt. csak két hónapig működik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
Eredetileg az idén, június végéig a SZÉP-kártyákra érkező összegek után a munkavállalónak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kellett megfizetnie, az akkor még 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót nem (az adó mértéke mostanra 15,5 százalékra csökkent). Később ez kitolódott az év végéig, a mostani változtatás pedig további fél évre biztosítja a kedvezőbb adózást.
Az Országgyűlés hétfőn egynapos ülést tart, amelyen szigoríthatja a karanténszabályok megsértése miatti szankciókat. Az ülés 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a képviselők ezután döntenek arról az előterjesztésről, amely egyebek mellett 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelné a karanténszabályok megsértése miatt kiszabható bírság legmagasabb összegét.
Verebics János: Sárközy Tamás (1940-2020) (Jogtudományi Közlöny, 2020/3., 138-140. o.) Ma, 2020. október 26-án ünnepelné 80. születésnapját Sárközy Tamás. Verebics Jánosnak a Jogtudományi Közlönyben megjelent nekrológjával emlékezünk a jogtudósra, az egykori szerzőnkre és barátunkra.
A napokban több hírportálon is megjelent: a home office bizonyos feltételek mellett akár telephelyet hoz létre, amely után iparűzési adót kell bevallani és fizetni. Több vállalkozó is a szívéhez kaphatott: újabb adminisztrációs lavina, amibe, ha nem vigyáz, belefulladhat.
A Kft., azaz a korlátolt felelősségű társaság elég ismert és elterjedt cégforma. Általában addig nincs is gond, míg a Kft. tulajdonosa a cégben akar maradni. Mi történik, ha már nem szeretne tulajdonos lenni? Egyszerűen kiléphet, felmondhat a cégtulajdonos?
Bár viszonylag kevés állatkínzással kapcsolatos ügy jut el ma Magyarországon bírósági szakaszba, de az utóbbi időben kiszabott büntetések követik a joggyakorlatot – nyilatkozta dr. Székely Ákos a Kossuth Rádiónak adott interjújában 2020. október 21-én.
A technológia nem fejlődhet az emberiség biztonságának rovására; jövőorientált polgári jogi felelősségvállalással kell védeni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat; a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szabadalmak jól működő rendszerére van szükség - fogalmazta meg az Európai Parlament legfrissebb ajánlásában.
Nem csak a krimikben hozhat érdekes fordulatot egy váratlanul előkerülő végrendelet, a hagyatéki eljárások tengernyi izgalmas meglepetést tartogatnak – véli Kultsár Kinga. A kaposvári közjegyzőhelyettes nap mint nap a legváltozatosabb ügyekkel foglalkozik, a vadkáresetektől a tartozások rendezésén át a különböző közjegyzői okiratok elkészítéséig. Szerinte a közjegyzői hivatás legvonzóbb része, hogy itt tényleg az ügyfelek vannak a középpontban, a jogi problémákra pedig gyors és hatékony megoldást tudnak nyújtani.
Szervezettebb formában, szabad kapacitásukat felhasználva végezhetik tudományos és kutatási tevékenységüket a főtanácsadók a Kúrián. Ennek érdekében új feladatokat kap a Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Jogi Irodája, amely új szervezeti struktúrában, Nemzetközi Tudományos és Dokumentációs Főosztály néven folytatja a jövőben tevékenységét.
A cég nevében történő írásbeli nyilatkozattételhez elengedhetetlen a cégen belül legalább egy természetes személy, aki a céget képviseli és aláírási jogosultsággal rendelkezik. De ki is lehet cégvezető? Mit jelent a cégjegyzés, milyen formái lehetnek? A polgári jog főszabálya szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő nagyfokú önállósággal és teljes felelősséggel köteles ellátni.
Nem kell megvárni, amíg egy adós már nem tudja fizetni a hiteleit, van lehetőség elkerülni e helyzet kialakulását, amit az új uniós előírások átvétele is segíthet.
A fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga alapvető jogként jelenik meg, ugyanis a tájékoztatáshoz való jog deklarálása a felek (a vállalkozás és a fogyasztó) közötti egyensúlyhiány kiegyenlítését szolgálja.
