A kosár üres!
A háborús bűncselekmények alapvető fontosságú értékeket sértenek, „veszélyeztetik a világ békéjét, biztonságát és jólétét”. De mentesül-e a felelősség alól a katona, ha parancsra cselekedett? Milyen kötelezettségei vannak háború idején a megszálló hatalomnak? Milyen bíróság, és mikor jogosult eljárni háborús bűnök esetén?
Elhalasztja a Kúria a Pfv.IV.21.556/2019-es számon iktatott, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult per tárgyalását. Korábban az ügyben eljáró tanács 2020. április 15-re tűzte ki a felülvizsgálati kérelem elbírálását. Erről az eljáró tanács a feleket értesítette.
A kormány által a koronavírus járvány miatt fennálló egészségügyi veszélyhelyzetre tekintettel bejelentett adó és járulékfizetési kedvezmények érvényesítéséhez a főtevékenységgel kapcsolatos árbevételi kritériumokat is teljesíteni kell a vállalkozásoknak. A társasági szerződésekben megjelölt főtevékenységi kör önmagában kevés ahhoz, hogy egy vállalkozás a rendkívüli egészségügyi veszélyhelyzeti adókedvezményeket igénybe vegye. A kormány által kihirdetett járulékfizetési könnyítésekhez ugyanis a rendelet hatálybalépését (2020. március 24.) megelőző 6 hónapban az adózó bevételének legalább 30 százaléka az érintett főtevékenységből kellett, hogy származzon.
Az Alkotmánybíróság továbbra is ellátja feladatait, és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke elmúlt hetekben és napokban számos intézkedést hozott, amelyek célja, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét továbbra is fent lehessen tartani. A megváltozott működésnek az indítványozókat érintő elemei a következők. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni. Az elektronikus kapcsolattartás általános szabályai szerint tehát az elsőfokú bíróságon elektronikus úton is be lehet nyújtani az alkotmányjogi panaszokat. Közvetlenül az Alkotmánybírósághoz indítványt benyújtani az általános szabályoknak megfelelően továbbra is csak postán lehet. Az alkotmányjogi panaszok esetében az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek van helye, amit az Alkotmánybíróság a jelen helyzetben az Ügyrend 28. § (6) bekezdése alapján, illetve a gyakorlatban is méltányosan bírál majd el. A főtitkári előkészítő eljárásban a hiánypótlást az Abtv. 55. § (3) bekezdésében megállapított 30 napos határidőn belül elektronikus úton is be lehet nyújtani a hianypotlas[kukac]mkab.hu email címen.
Elrendelte a kormány a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását és megjelent a rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről. Sorra veszik a különböző eljárásjogi kérdéseket: így többek között a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés, a fizetési meghagyás és a lejáró biztonsági tanúsítványok ügyét, a határozott idejű bírósági vezetői kinevezéseket, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló szabályokat, a polgári peres eljárásokra és a közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályozást, valamint az ügyvédi esküt.
Rendkívüli ítélkezési szünet lépett életbe a bíróságokon a koronavírus fertőzés miatt. Az ítélkezési szünet alatt nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvánost ülést a hazai bíróságok. Miként zajlik a bírósági munka a veszélyhelyzet idején? Mely eljárási cselekményeket nem érinti az ítélkezési szünet?
Több mint 20 fejlesztéspolitikai intézkedést jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amelyekkel segíti a pályázatok megvalósítását a veszélyhelyzetben. A források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé - közölte az ITM.
Munkajogi, adózási szempontból egyaránt külön kategória a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett önkéntes munka, amelyre nézve a közteherfizetést is speciális rendelkezések határozzák meg.
Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy az Alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
A Kúria határozatában megállapította, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban kizárólag arra van törvényes lehetősége a bíróságnak, hogy pótolja vagy korrigálja a törvény kötelező, de nem mérlegelésen alapuló rendelkezéseit. Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.210/2020. számú jelentős ügyben 2020. február 27-én hozott határozatáról: egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban kizárólag arra van törvényes lehetősége a bíróságnak, hogy pótolja vagy korrigálja a törvény kötelező, de nem mérlegelésen alapuló rendelkezéseit. Ily módon pl. a bűnösség megállapítása nem sérelmezhető, a büntetéskiszabási tényezők nem értékelhetők újra, s nem kerülhet sor ezáltal a törvényben kötelezően előírtnál enyhébb végrehajtási fokozat meghatározására.
A Kúria határozatot hozott társtettesként elkövetett emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettének és társtettesként elkövetett emberi test tiltott felhasználása bűntettének tárgyában. Tájékoztató a Kúria Bfv.III.589/2019. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: a törvényszék a 2017. december 11. napján kelt ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pontja és (5) bekezdés b) pontja], 17 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pontja és (4) bekezdés b) pontja], emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében (Btk. 171. §) és emberi test tiltott felhasználásának bűntettében [Btk. 175. § (1), (3) bekezdés b) és c) pontja]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, azaz összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
Vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó ügyben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria döntéséről az Mfv.II. 10.252/2019/7. számú ügyben, mely szerint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségére 2012. július 1. előtt a polgári jog szabályai, 2012. július 1. után a munkajogi szabályok az irányadóak.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel indokolt lehet a versenytársak együttműködése a szűkösen rendelkezésre álló termékek és a tisztességes forgalmazás biztosítása érdekében - áll az Európai Versenyhatóságok Hálózata (European Competition Network, ECN) által március 25-én kiadott közös nyilatkozatban.
A kijárási korlátozás miatt szükséges-e minden dolgozónak munkáltatói igazolást kiadni. Ha igen, az igazolásnak mit kell tartalmaznia?
Lehet-e valaki egész hónapban készenlétben? Munkát nem végez. Nem akarjuk elküldeni, és fizetés nélküli szabadságra sem akarjuk küldeni, de pillanatnyilag nem tudunk részére munkát biztosítani.
A koronavírus-járvány kész helyzet elé állította mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. Záporoznak a kérdések mindkét oldal részéről, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben. Tipikus munkavállalói kérdés, hogy érdemes-e aláírni közös megegyezést?
A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit.
Egy vidéki települést elkerülő út néhány méter távolságra került tíz lakóházhoz. A beruházó a szükségtelen zavarásért nem akart kártérítést fizetni a tulajdonosoknak, végül a bíróságok kényszerítették erre.
Dr. Csák Zsolt, a Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnöke adott interjút az Inforádió Paragrafus című műsorának 2020. március 19-én. A tanácselnök beszámolt az általa a Kúrián vezetett joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről és a vizsgálat eredményeiről. Kiemelte, hogy behatóan vizsgálták a perújítási okok érvényesülését, azok arányát, illetőleg azt, hogy milyen mértékben változtatják meg a bíróságok a perújítási eljárásban a jogerős ügydöntő határozatokat.
Az elektronikus ügyintézési portálon közvetlenül elérhető az E-cég betekintő felület, melyben cégjegyzékszám alapján kereshetők, megtekinthetők a nyilvános cégiratok - tudatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményben csütörtökön. A bíróságokon cégügyszakban az egyes cégek iratait eddig elsősorban a bírósági lajstromirodákban, ügyfélközpontokban személyesen lehetett megismerni.
