A kosár üres!
A 2019. évi CXXVII. évi törvény indokolása a hazai jogrendet a „korlátozott precedensrendszerbe” sorolja. A jogrendünk átkeresztelése a jogalkalmazókban és a felekben egyaránt egyfajta „habituális” bizonytalanságot válthat ki. Idegen-e a hazai jogszemlélettől a precedensrendszer? Mennyire legyünk ezután angolszászok, és mennyire maradjunk kontinentális jogalkalmazók? Indokolt-e olyan jogegységesítési eszközt elhagyni, amely korábban jól működött? Alkalmas-e a jelenlegi infrastruktúra a bevezetett precedensrendszer kiszolgálására? A Törvény rendelkezéseit már 2020. április 1-től alkalmazni kell, a már kialakult napi gyakorlatainkat tehát a korlátozott precedensrendszerben kell tovább folytatni és tovább gondolni. A tanulmány kérdésfeltevései egy, a napi gyakorlatokból felnéző járásbíróságon tárgyaló bírótól származnak.
Csak az ügydöntő határozatok képesek anyagi jogerőre és keletkeztetnek ítélt dolgot, a kártalanítási kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés csupán alaki jogerőre képes, ennek megfelelően ítélt dolgot nem keletkeztet - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1653/2018. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék fogvatartási körülmények miatti kártalanítás tárgyában hozott két végzését.
Az április 7-én a Magyar Közlönyben közzétett 93/2020. (IV. 6.) számú kormányrendelet feljogosítja az Operatív Törzset (OT), hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen. Ezzel az OT lényegében a hatályos adatvédelmi jogszabályokra tekintet nélkül korlátozás nélkül ismerhet meg – adott esetben különleges – személyes adatokat, ami a járvány elleni küzdelem érdekében szüksége lehet ugyan, de adatvédelmi aggályokat is felvet.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések a gazdasági társaságoknak nem csupán likviditási gondokat okozhatnak, hanem magukat a döntéshozatali eljárásokat is megnehezítik. Mindez a 2019-es üzleti év közelgő lezárására, a pénzügyi beszámolók elfogadására és az éves rendes köz- és taggyűlésekre tekintettel egyre égetőbb problémaként jelentkezik, ami a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok esetében már látható is.
Tájékoztató a Kúria döntéséről, miszerint az elévült adómegállapítási időszak adófizetési kötelezettségének rendezése során bizonyítási eljárás nem folytatható le, a rendezésnek számviteli eszközökkel kell megtörténni. A Kúria illetékes tanácsa a Kfv.I.35.160/2019/8. számú ügyben hozott határozatának összefoglalóját az alábbiakban olvashatják. Az elsőfokú adóhatóság a 2009. október-december hónapokra áfa adónemben ellenőrzést folytatott le felperesnél, amelyben adott termékértékesítések után adókülönbözetet állapított meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatást tett közzé honlapján a végrehajtási eljárások szüneteléséről veszélyhelyzet idején. A NAV tájékoztatóját az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet alapján készítette el.
A Kúria a járványügyi vészhelyzet idején is magas szakmai színvonalon látja el az Alaptörvényben és a jogszabályok által előírt ítélkezési és jogegységesítési feladatait. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet értelmében a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek nyilvános tárgyalás tartását nem kérhetik. A Kúria a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében dönt a tárgyaláson kívüli elbírálásról. E döntéséről pedig soron kívül értesíti a feleket. A felülvizsgálati kérelmeket a Kúria eljáró tanácsai tárgyaláson kívül, illetve tanácsülésen bírálják el. A veszélyhelyzet a határidők folyását – ha a kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem érinti. A közigazgatási ügyszakot érintően 2020. április 1-vel jelentős hatásköri és szervezeti változások megtörténtek a Kúrián. A Közigazgatási Kollégiumban új tanácsok kezdték meg működésüket. A Polgári Kollégiumban pedig Munkaügyi Részkollégium alakult.
A koronavírus-járvány magyar kereskedelemre gyakorolt hatása már most is számottevő. A vállalkozásokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az, hogy a koronavírus megfelelő alapul szolgálhat-e a szerződés teljesítésének elmulasztására, és milyen kártérítési következményekkel jár ez. A koronavírussal kapcsolatos kereskedelmi kérdéseket meg kell különböztetni aszerint, hogy a koronavírus a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi vagy "csupán" akadályozza. Lehetetlenülés esetén beszélhetünk a sokszor emlegetett vis maiorról. A vis maior a magyar jogban nincs definiálva, és nem vonatkozik rá speciális jogi szabályozás sem. A bírói gyakorlat a vis maiort olyan abszolút ellenállhatatlan természeti vagy emberi erőnek tekinti, amelyet emberi eszközökkel nem lehet meggátolni, és amely tipikusan a szerződések lehetetlenüléséhez vezet.
2020. március 31. napján kihirdették a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet. Hasznos összefoglaló a polgári peres eljárásokat érintő szabályokról. A rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a határidő a polgári peres eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése és a rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a rendelet hatálybalépését követő 30. napig. A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni. A bíróság - szükség esetén - további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket. Az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. (pl. Skype, Zoom, vagy Microsoft Teams programok).
Az ügyvédi titok védelme érdekében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke visszavonta a Zoom alkalmazás auditációját. A Zoom az egyik legnépszerűbb kommunikációs platform, amelynek népszerűsége az elmúlt hetekben még inkább megugrott. Hazánkban a koronavírus miatti több ügyvéd is erre a platformra helyezte át az ügyfelekkel való kommunikációt. Fontos, hogy az auditáció visszavonása nem érinti az eddig ezen rendszerrel történt távazonosítások és távellenjegyzések érvényességét, mert nem az eszköz alkalmassága, hanem az eszköz útján továbbított adatok bizalmassága tekintetében merültek fel kockázatok.
Idén is indítottak közérdekű pereket webáruházakkal szemben az illetékes törvényszékeken, hogy kevesebb tisztességtelen eljárással találkozzanak a vásárlók.
Egyelőre nem jelent meg a gazdasági mentőcsomag egyik legjobban várt elemére vonatkozó szabályozás. A rövidített munkaidő után igényelhető bértámogatásról Palkovics László azt mondta, május 1-től lehet igénybe venni.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében 2020. április 1. napjával megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, így a fizetési meghagyásos eljárásokban és a végrehajtási eljárásokban sem lehet a beadványokon ezen bíróságokat megjelölni címzett bíróságként. Ennek megfelelően soron kívül módosításra kerültek 2020. április 2. napján a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő FMH01 és FMH02 számú ÁNYK űrlapok, továbbá a végrehajtási eljárásokban alkalmazott VH01, VH02, VH10, VH11 és VH12 számú ÁNYK űrlapok.
Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.
A világhíres szexuális ragadozó, H. Weinstein védőcsapatának vezetését Donna Rotunno, a szexuális bűncselekményekkel megvádolt férfiak védelmére specializálódott ügyvédnő látta el, akit hol buldogként, hol rottweilerként aposztrofának letaglozó kérdezési stílusa miatt. „Együttérzek az áldozatokkal, de a munkámat el kell végeznem” - vallja. - Milyen a jó védő - mi a hivatás titka?
Az Európai Unió Bírósága alkalmazkodik a körülményekhez annak érdekében, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatással összefüggő európai közszolgáltatások folytonosságát.
Írásunkban igyekszünk képet adni az egyszerűsített végelszámolásról: kezdeményezéséről, előnyeiről, illetve arról, hogy kiknek ajánljuk ezen eljárás igénybevételét.
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (Vr.) által elrendelt veszélyhelyzetben, a koronavírus-járvány nemzetgazdaságot és állampolgárokat érintő hatásának enyhítése érdekében több olyan kormányrendelet is született, melyek előírásai a nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek részére nyújtanak bizonyos mértékű kedvezményeket. A 2020. április 5-én kihirdetett 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet – többek között – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások folyósítása során alkalmazandó, általánostól eltérő szabályokat, továbbá a veszélyhelyzet kihirdetésekor fennálló jogosultságok automatikus meghosszabbodását írja elő.
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a fizetési moratórium ellen a PITEE - adta hírül a magyarországi devizahitel-adósok érdekeit képviselő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE). Elég rossz üzenet a kormánytól, hogy a szerződő feleknek mindig fel kell készülniük arra, hogy a kormány a tudtuk nélkül módosítja a szerződéseiket.
Változások történtek a legfőbb bírói fórum szakmai irányításában. A Kúria elnöke új vezetőket bízott meg igazgatási feladatokkal.
