A kosár üres!
Átengedheti-e a munkavállalóit kapcsolt vállalkozásának egy belföldi cég munkaerő-kölcsönzésen kívüli konstrukcióban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A családvédelmi akciótervvel összefüggésben nyújtott be módosító javaslatot Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Ebben talált néhány érdekes pontot a 24.hu.
Az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozott tagállamok közül a 2004-2018. közötti időszakban hazánk volt a legaktívabb az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését illetően – hangzott el az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat (EJSZH) „Érdekek és értékek az Európai Unióban” címmel szervezett képzésén. Az Országos Bírósági Hivatal az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat működtetésével támogatja a magyar bírákat abban, hogy eleget tudjanak tenni az uniós jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos feladataiknak.
2019. november 14-én kétoldalú találkozót tartott Gyulán a magyar és a román Alkotmánybíróság. A bilaterális találkozón magyar részről Sulyok Tamás elnök, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Bitskey Botond főtitkár, Szabó Attila kabinetfőnök és Ágoston Andrea protokollfőnök vettek részt. A román Alkotmánybíróságot Valer Dorneanu elnök, Varga Attila alkotmánybíró, Claudia Krupenschi kabinetfőnök és Benke Károly vezető főtanácsadó képviselték.
Komoly bírsággal és akár szabadságvesztéssel is járhat, ha családi vállalkozások nem járnak el kellő alapossággal versenyjogi szempontból. Érdemes alaposan tájékozódni arról, hogy függetlenek-e egymástól a vállalatok, vagy egy vállalatcsoportban vannak. Előnnyel járhat az, ha egy csoport tagjaiként működnek a vállalkozások, de bírság esetén felelnek is egymásért.
Végleg megszűnnek a munkaügyi bíróságok, s a törvényszék elnöke fogja beosztani, melyik bíró, milyen ügyeket tárgyalhat. Vagyis, semmi garancia nincs arra, hogy továbbra is a munka világa területén korábban nagy gyakorlatot szerzett bírók ítélkezhetnek majd a munkavállalók peres ügyeiben.
A nyíregyházi férfi már visszaesőnek számít a trükkös üveg visszaváltásban, ezért szabtak ki rá letöltendő büntetést. Négy sörösüveget álcázott borosüvegnek, így 296 forinttal verte át az egyik nagy élelmiszeráruházláncot. Hat napra kell bevonulnia a büntetésvégrehajtási-intézetbe.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg. Hétfőn közli a munkavállalóval a munkaidő-beosztását, aki örömmel veszi tudomásul, hogy szombatra és vasárnapra pihenőnapra osztják be, így még aznap megszervez egy baráti kirándulást a hétvégére. Szerdán tájékoztatja a főnöke, hogy a munkaidő-beosztástól eltérően hétvégén dolgoznia kell. Megteheti ezt jogszerűen? Milyen szabályok vonatkoznak a rendkívüli munkaidőre?
Kell-e számlát kiállítania az adószámmal rendelkező magánszemélynek a szerzői jogdíjról? Milyen adó- és járulékfizetés terheli a kivaalany felhasználót?
Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.
Varga Judit szerint mindez nem jelenti a bírói függetlenség csorbítását. A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében. Ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók személyes függetlenségét - mondta az igazságügy-miniszter szombaton Budapesten, a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.
Önmagában az, hogy szubjektív körülmények miatt nem fejezhető be megadott időtartam alatt egy, a korábbi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzés, nem jelenti azt, hogy a jogszabályi rendelkezés lehetetlenné teszi a felkészülést az új szabályok alkalmazására - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/451/2019. számú, alkotmányjogi panasz elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványt.
Bírák vagyunk..." - Az Országos Bírósági Hivatal ünnepi kiadványt jelentetett meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója alkalmából. Ebből idézünk most néhány örök érvényű gondolatot egykoron élt kiváló bíróktól, akiknek tevékenysége, elhivatottsága összefonódott a magyar bírósági szervezet múltjával. Ezúttal Wlassics Gyula gondolatát idézzük.
A 2019. november 12-én benyújtott, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló, T/8021. számú törvényjavaslat nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem egy új törvény lép hatályba 2020. július 1-jétől. Ebben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal. Írásunkban az egyes keresőtevékenységek kapcsán felmerülő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetjük.
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől szigorodtak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai, az Országházban és az Országgyűlés Irodaházának épületében új helyszínek szolgálnak a média munkatársai munkavégzési és tartózkodási helyéül. De mi is a média feladata? Ki minősül újságírónak és milyen előjogok és kötelezettségek illetik? A jog szabályain kívül milyen normákat kell még betartania egy médiamunkásnak?
December 3-ára hívta össze a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) alakuló ülését.
Magyarországon jelenleg több, mint félmillió egyéni vállalkozót tart nyilván a KSH, vagyis jól látható, hogy rengeteg ember ilyen formában végez gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók nagy számára és az „intézmény” népszerűségére tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és ki az, akit a jogszabályok kizárnak ebből a körből.
A nyugdíjbiztosítással összefüggő 2020. évben várható változások alapvetően a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény (T/8021. számú törvényjavaslat, továbbiakban Tbj. mód) következnek és elsősorban azokat a nyugdíjasokat érintik, akik ellátásuk mellett keresőtevékenységet folytatnak.
A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak - mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön. Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.
Biztosítási összeg megfizetése iránti perben hozott döntést a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.20.509/2018. számú ügyről. A Kúria a több mint nyolc éve tartó perben nagy mennyiségű perirat áttanulmányozása, a szerteágazó bizonyítási eljárás anyagának áttekintése alapján hozta meg elvi kérdéseket is érintő határozatát.
