Hírfolyam

Változnak az Airbnb szerződési feltételei

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel – közölte Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos csütörtökön.

Pénzt vesz fel az ügyvezető a cég számlájáról, így adózik

A 2018/54. számú adózási kérdés érdekes egyedi esetet tárgyal, aminek több közérdekű tanulsága is van. A történet lényege, hogy egy gazdasági társaság munkaviszonyban álló ügyvezetője 2017-ben több alkalommal úgy vett fel pénzösszegeket a kft. pénzforgalmi számlájáról, hogy e tételeknek a társaság érdekében történt felhasználását semmilyen bizonylat vagy okirat nem igazolta. A felvetett kérdés arra irányult, hogy milyen adóvonzatai vannak a szóban forgó összegnek.

Az utalványok áfájának kezelése 2019-től. Fogalmak

A nyári adócsomag egyik előre látható áfa-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt. Bár a módosítás csak a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra vonatkozik, az előttünk álló három hónap még így is szűkös, hogy felkészüljünk az új szabályok alkalmazására. Jelen (négy részből álló) cikksorozat első részében egyrészt áttekintjük a főbb szabályokat és változásokat, majd a későbbi cikkekben ismertetjük azokat a kérdéseket-problémákat amelyeket mindenképpen tisztázni szükséges a szabályok implementálása során.

Az új Pp. és a HR feladatai: ami lemarad, kimarad

Elsőre meglepőnek tűnhet, de HR feladatokat látunk az új, idén januárban hatályba lépett 2016. évi CXXX. törvény, azaz a polgári perrendtartás kapcsán. Arról valószínűleg már sokan hallottak, hogy az ügyvédek életét „pokollá” teszik az új szabályok, a szélsőségesen formalista visszautasítások a bíróságok részéről (pl. az ügyvéd e-mailcíme és telefonszáma nem a megfelelő sorrendben kerültek a keresetlevélben feltüntetve stb.), de arról talán jogász berkeken kívül kevesebben hallottak, hogy mennyire megváltoztak a bizonyítás szabályai az új eljárásjogi törvényben.

Így lehet óriásit bukni a kivitelezési szerződésen

Még a legnagyobb beruházások esetén a leggondosabb előkészítés mellett is előfordulhat, hogy a kivitelezési tevékenység úgy indul el, hogy nem áll rendelkezésre a felek által aláírt kivitelezési szerződés. Jóllehet az elektronikus építési naplóba a szerződést is fel kell tölteni, a szerződés hiánya általában nem akadályozza meg a munkakezdést. Érdemes azonban tudni, hogy a szerződés aláírásának elmaradása komoly következményekkel járhat.

Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) meghatározza azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg. Bár ez kézenfekvőnek tűnhet, de tényleg ilyen egyszerű?

Kinek, és hogyan kell bejelentkeznie az adóhatósághoz?

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján. Ebből következik, hogy az adózó – adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében – köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információs füzetben részletezi, mely esetekben, kinek, hogyan kell bejelentkeznie az adóhatósághoz.

Társasházkezelők: új világ jön 2019-től

A két éve megjelent jogszabály módosítás (a bürokrácia csökkentésről) 2019-től új feladatokat ró a társasházkezelőkre és az ingatlanügyi hatóságra (földhivatalra) is. A jelenleg ismert törvényi szabályozás több kérdést is felvet, és szükséges felhívni a leendő és jelenlegi közös képviselők, intéző bizottsági tagok figyelmét a várható kötelezettségekre. A 499/2017 (XII.29.) kormányrendelet jelenleg az üzletszerűen végzett társasházkezelői és ingatlankezelői tevékenységet nyilvántartásba vételhez köti, amely nyilvántartást a kormányhivatalok vezetnek. A jelenlegi ingatlan-kezelői nyilvántartási rendszer, 2019-től kiegészül az ingatlanügyi hatósággal. E közben a társasházak feletti törvényességi felügyeletet a jegyző látja el.

Megszüntetett munkabérelemek

Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? A munkáltatónál alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint havi prémium. Ezeket nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza. A munkáltatónál idén új kollektív szerződés lépett hatályba, ami az előbbi juttatásokat nem tartalmazza. A tájékoztatóban szerepel, hogy ha módosul a kollektív szerződés és az eltérő szabályozást fog tartalmazni, mint a tájékoztató, akkor a módosított kollektív szerződés lesz az irányadó.

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz. Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.

Milyen esetekben köthető ki kötbér a szerződésben?

A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára. Melyek a kötbér alapvető szabályai és típusai?

Jó tudni: a munkaügyi igényeknél mások az elévülés szabályai

Sokak által ismert, hogy a polgári jogban az általános elévülési idő 5 év. A elévüléssel megszűnik a követelés bírósági úton való kikényszeríthetősége. A munkajog területén keletkező igények tekintetében is beszélhetünk elévülésről. Azonban a munkajogi elévülés szabályai több ponton is különböznek az elévülés általános szabályaitól.

Az adókikerülési szabályok változására kell készülni a hazai vállalkozásoknak

Számos, a hazai vállalkozásokat is jelentős mértékben érintő módosítást tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest az Európai Bizottság által elfogadott Adókikerülés Elleni Direktíva (ATAD). Várhatóan a legjelentősebb változást a kamatlevonhatósági szabályok módosulása okozza, az új alapokra helyezett szabályozást ez év végéig kell átültetniük a tagországoknak a nemzeti jogba. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elmaradt a körültekintő felkészülés és a széleskörű társadalmi egyeztetés, ott komoly bizonytalansággal járt az új szabályozás bevezetése.

Nem engedték el a temetésre, felmondott. Jogosan?

A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.

Kútfúrás: megint változtatnának a törvényen

A kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak a Parlamentben.

Megújuló választottbíráskodás - Beszélgetés Burai-Kovács Jánossal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnökével

"A választottbíróságnak nem az a feladata, hogy a hagyományos értelemben jogot szolgáltasson. Egyezségre törekszünk, és ez nem feltétlenül jogi alapon születik" - mondja Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke. A január 1-jével hatályba lépett új választottbírósági törvény kapcsán beszélgettünk az elmúlt időszak változásairól.

A legfőbb ügyész panasza szerint önkényeskedhetnek a BM alá tartozó titkosszolgálatok

Meglepő témát tárgyal az Alkotmánybíróság jövő kedden: Polt Péter legfőbb ügyész kéri a nemzetbiztonsági törvény néhány pontjának megsemmisítését, mert azok szerinte sértik az Alaptörvényt. A jogszabályt 2014 végén módosították, részletesen szabályozva különböző bizalmi állást betöltő tisztségviselők, köztük az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzését. Polt Péter beadványa szerint a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett szöveg sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, mert a BM alá tartozó nemzetbiztonsági szolgálatok úgy minősíthetnek bárkit nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak, hogy nem kötelesek elárulni, mire alapozzák ezt.

2020-ra állhat fel a közigazgatási bíróság

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel. A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például el kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie.

A Kúria is megerősítette: lehet perelni az árfolyamkockázat miatt

Az Európai Bíróság valójában egy olyan gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely Magyarországon kívül régóta bevettnek számít. Perelhetők a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatának viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége miatt – állapította meg a Kúria azt követően, hogy az Európai Bíróság egy magyar ügyben kimondta: az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is. A Kúria közleményében azt is hozzáteszi: a tisztességtelenség érdemben vizsgálható, tekintet nélkül a „forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre”.

Fontos ítélet az Európai Bíróságon: perelhetnek a devizahitelesek

Az árfolyamkockázat esetében nem elég, hogy általánosságban írt erről a bank a szerződésben - mondta ki a luxemburgi testület egy magyar ügyben. Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.

Tételek: 9881 - 9900 / 14680 (734 oldal)