Hírfolyam

Jogosult jubileumi jutalomra vagy sem? A Kúria eldöntötte

A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyára irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el – mondta ki a Kúria. A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. II. 10.645/2017. számú ügy felperese 1980-tól munkaviszonyban, majd 1992-től hivatásos szolgálati viszonyban tevékenykedett.

Magyar devizahiteles ügy: itt az Európai Bíróság ítélete!

A magyar devizahitel-elszámolási jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelszerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt - döntött ma az Európai Bíróság a Sziber-ügyben. Hogy a 2014-ben elfogadott elszámolási jogszabályok ennek megfelelnek-e, arról nem mondott határozott véleményt a testület, azt a magyar bíróságnak kell megítélnie, vagyis a lényeget tekintve visszadobta a labdát az Európai Bíróság a Fővárosi Törvényszéknek.

Újabb, 2,2 milliárd forintos sikkasztás vádja a Quaestor-ügyben

A Quaestor-ügyben mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen 8 személlyel szemben nyújt be ma újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt. A Fővárosi Főügyészség a személyi és tárgyi összefüggésre tekintettel a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő bűnügyhöz (alapügyhöz) egyesítse.

Csökkent a poros ügyek száma a Fővárosi Ítélőtáblán

Az ítélőtábla elnöke szerint az idei év első négy hónapjában tovább csökkent az egy éven túli ügyek száma, április végén már csak hat ilyen volt. A cél az, hogy a felterjesztéstől számított hat hónapon belül jogerős döntés szülessen az ügyekben. Az idei év első négy hónapjában a polgári ügyek 90 százaléka, a büntetőügyek 80 százaléka befejeződött hat hónapon belül a Fővárosi Ítélőtáblán.

Paks2: fontos pert bukott el a kormány

Ki kell adnia a Paks2 oroszokkal kötött megvalósítási szerződését a kormánynak, miután elbukta az ezzel kapcsolatos pert. Négy év küzdelem után a Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntése szerint a kormánynak ki kell adnia a paksi bővítésmegvalósítási szerződéseit. A beszámoló szerint a bíróság precedens jelleggel azt is kimondta, hogy az infotörvény rendelkezéseit nemzetközi szerződésekre is alkalmazni kell.

Akár lex Cinege utcának is hívhatnák az alaptörvény-módosítást

Változatlanságot, de horror-szcenáriókat – a gyülekezési jog durva korlátozását – is bele lehet látni a hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogászok szerint az alaptörvény tervezett, az otthon, illetve a magánszféra védelmét erősítő módosításába. A tegnap benyújtott tervezet nézve a bíróságok kezében lesz a kulcs, hogy továbbra is az alapjogokat vagy a kormány (politikai) szándékát tekintik-e elsődlegesnek.

Itt a törvénymódosítás: elsőre akár meg is úszható a hatalmas GDPR-bírság

Kedd este nyújtotta be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Info. törvény módosításáról szóló javaslatát, amely a május 25-i GDPR-rendeletet vezeti át a jogszabályokon. Ez alapján úgy tűnik, előfordulhat, hogy első alkalommal az uniós adatvédelmi szabályok be nem tartása után csak figyelmeztetést kaphat a vállalkozás.

Óriási nyugdíjemelés jöhet Magyarországon, mutatjuk, kiket érint

Sok-sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentette a kormány. Elvesztett perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi vagy legalábbis egy ahhoz hasonló szisztémát. Lényegében ezt a két kimenetelt jósolja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, a Kúria kezdeményezte: az Alkotmánybíróság semmisítse meg rokkantnyugdíjasokat érintő törvényt.

Végleges döntés: nem kell kitakarni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát

Hosszú évek óta tartó jogi vita végére tett pontot szerdán a Kúria, mikor kimondta, nem kell kitakarni a tüntetésekről készült tudósításokban látható rendőrök arcát. Az éveken át tartó jogi vita többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Ab alapvetően máshogy látta a kérdést. A szóbeli indokolásában a bíró azt mondta, a jogbiztonság elve alapvetően befolyásolta a mostani döntést. A Kúria ugyanis véget akart vetni ennek a "pingpongozásnak" a rendesbíróságok és az Alkotmánybíróság között. Baka András kiemelte ugyanakkor, hogy bár egyet lehet érteni az Ab sajtószabadság-párti álláspontjával, a hatályos szabályozás viszont nem engedi meg ezt a tág értelmezést. Vagyis az Alkotmánybíróság lényegében egy új kivételt kreált, ahol a sajtószabadság elvét előnyben kell részesíteni a képmás jogával szemben.

Az idei évtől másképpen kell adózni az önkormányzatok felé

2018. január elsejétől fontos változások léptek életbe az építmény-és a telekadó, valamint az iparűzési adó vonatkozásában. Arról, hogy mire érdemes odafigyelni, arról Deli Lajos szakértőt kérdeztük a Rádió Orienten.

Pénzbírságot szab ki a hatóság, ha leveri a fészket az önkény

A természetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos leverni a fecskefészket, a szabálysértők – akik olvasóink jelzései alapján azért elő-előfordulnak – bírságra számíthatnak.

Kémper: felmentették a volt titkosszolgálati vezetőket, a Legfőbb Ügyészség feloldatná a titkosítást

A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés. A Legfőbb Ügyészség a határozathirdetés után jelezte: kezdeményezni fogja a titkosítás feloldását.

Kiküldött munkavállalók: új uniós szabályt fogadott el az Európai Parlament

Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése, amelyről a testület tárgyalói korábban már előzetes megállapodásra jutottak a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal.

Itt az Alaptörvény módosítása, nem sokat lacafacázott a kormány

Benyújtotta a kormány az Alaptörvény hetedik módosítását, a 2016-os verzióhoz képest több változás is van. Az új kormányzati ciklusban létrejön a közigazgatási bíróság, amely bekerül az Alaptörvénybe is. A "rendes" bíróságok legfőbb szerve a Kúria, a közigazgatási bíróságoké pedig a Közigazgatási Felsőbíróság.

Véglegessé vált az online számlaadat szolgáltatás jogszabályi környezete - Július elején lép hatályba - Amire figyelni érdemes!

Július elsején lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség, azonban az adóalanyok a jogszabály több pontja kapcsán még bizonytalanok.

Állítási szükséghelyzet - egy újonnan nevesített jogintézmény a polgári perrendtartásban

Egy perben a jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. De mi van akkor, ha ezt az ellenérdekű fél miatt nem tudja megtenni? Mi van akkor, ha az ellenérdekű fél a jogvita eldöntése szempontjából fontos információt tart vissza? - Az új polgári perrendtartás egy új jogintézményt nevesít a probléma megoldására.

Mikor kötelező a póráz és a szájkosár? Büntetés vagy nagyobb baj is lehet a kutyasétáltatásból

A kutyasétáltatás szabályait be nem tartva akár örökre elveszítheted kedvencedet. A kutyasétáltatás nemcsak a felesleges energia levezetésére, de a kötődés megerősítésére, a közös játékra is kiváló alkalom, melyre érdemes naponta több alkalommal is időt szakítani. Ilyenkor a gazdié a vezető szerep és - ezzel együtt - a felelősség is. Ahhoz, hogy a kutyáknak, az ebtartóknak és a környezetük számára is biztonságos legyen a séta, sok mindenre oda kell figyelni, amit nemcsak a szimpla óvatosság, de a törvények is megszabnak.

Levegőminőség, nukleáris hulladék, szeszes italok adóztatása - Kötelezettségszegési eljárások, uniós döntések hazánkra vonatkozóan

Az uniós kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság a múlt héten három döntést is hozott Magyarországra vonatkozóan hazánk ellen folytatott kötelezettségszegési eljárásokban. A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat.

Tisztességtelenül kereskedett az Exch-Immo és a Club Hotels - Maximális GVH-bírság üdülési jogok továbbértékesítésével kapcsolatban

Üdülési joggal rendelkezők megtévesztése miatt a törvényi maximumot elérő összegre, együttesen mintegy 41 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Exch-Immo Kft.-t és a Club Hotels Europe Ingatlanhasznosító Kft.-t - tájékoztatta erről a GVH. A versenyhivatal közleményéből kiderül: az Exch-Immo Kft., illetve a tevékenységét 2016-ban részben átvevő Club Hotels Europe Kft. üdülési jogok továbbértékesítését ígérte egyes fogyasztóknak, ám feltételként szabták meg új üdülési jog vagy egyéb, hosszú távra szóló üdülési termék megvásárlását.

Új korszak kezdődött a csalások elleni küzdelemben - Az Európai Ügyészség kulcsfontosságú partnere a OLAF - Új szabályok jönnek!

Az Európai Ügyészség létrehozása az uniós költségvetést érintő csalások elleni küzdelem egy új szakaszának kezdetét jelenti. Az Európai Ügyészség kulcsfontosságú partnere a OLAF. A Bizottság most új szabályokat javasol az OLAF-ra vonatkozóan. Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet módosítására. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az OLAF megfelelő eszközökkel rendelkezzék az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködéshez a csalások Unió-szerte történő feltárása és kivizsgálása érdekében.

Tételek: 10421 - 10440 / 14687 (735 oldal)