Hírfolyam

Rá se néz a lakásra a társtulajdonos. Lecsaphatok rá?

Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? Van. Itt vannak a legfontosabbak erről! A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi feltételeit.

A hibázó ügyvéd harca a késlekedő földhivatallal

Az ügyvéd a végleges szerződés helyett az előszerződést nyújtotta be a földhivatalhoz, ez utóbbi azonban csak nyolc hónap múlva szólt neki, hogy így nem tudja bejegyezni a tulajdonváltozást. Az adóhatóság az ügyvéd nyakába varrta a késlekedés miatti bírságot, amelyet ő a földhivatalon akart behajtani. A bíróság mindkettejüket vétkesnek találta és megosztotta közöttük a kárt.

Elektronikus fizetőeszközökkel elkövetett csalások: itt az EU-s álláspont az irányelvről

Az Európai Unió tagországainak igazságügyi miniszterei elfogadták álláspontjukat a nem készpénzes fizetőeszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló irányelvről – közölte az uniós miniszterek tanácsa pénteken.

Szankcionálnák a vásárlók hiányos tájékoztatását

A jövőben szankcionálható lenne a kereskedő, ha nem megfelelően tájékoztatja vásárlóit a nála kapható háztartási gépek energiafogyasztásáról – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogszabálytervezetében. Bár ez egyelőre háztartási kombinált mosó-szárítógépekre vonatkozik, a kormány elgondolása mögötti szándék mindenképp aktuális.

Jogsértést követett el Simonka György, amikor saját magát reklámozó pólókat küldött az ovisoknak

A Nemzeti Választási Bizottság egyhangú döntéssel megállapította: jogsértő volt, hogy Simonka György fideszes képviselőjelölt a Facebook-oldalát hirdető pólót küldött a Békés megyei óvodásoknak.

Ezek a részmunkaidő szabályai

Részmunkaidő esetén a napi munkaidő mértékére nincs megállapított minimum: akár napi vagy heti 1 órára is létesülhet a munkaviszony, és a munkaidő tartamának nem kell egész órának lennie. Hogyan kell kiadni a szabadságot, betegszabadságot annak a munkavállalónak, aki például csupán heti egyetlen napot dolgozik? Miért előnyös a részmunkaidős foglalkoztatás sajátos típusa, a munkavégzés behívás alapján? Melyek a részmunkaidő sajátos szabályai?

Utólag emelne árat a fejlesztő. Bepereljem?

A feleknek ugyanolyan feltételekkel kell megkötniük a végleges szerződést, mint amelyekben az előszerződésben megállapodtak. Egyikük sem térhet el ettől egyoldalúan, a vételár sem emelhető tehát (kivéve, ha az előszerződésben a vételár módosíthatóságában állapodtak meg, de ez nagyon ritka).

E-matrica nélkül: így kerülhető el a bírság

Több esetben panasszal éltek az autósok a Budapesti Békéltető Testületnél olyankor, amikor véletlenül felhajtottak az autópályára, de már az első kihajtónál el is hagyták azt, ennek ellenére bírságot kellett fizetniük. Idén kedvezően változtak az autópálya használat feltételei, érdemes előre tájékozódni, hogy ne a pótdíj kézhezvétele után kelljen kapkodni annak érdekében, hogy minimalizálni tudják kárukat.

Kimondta az Ab: nem lehet lázadni az adó nemfizetésével

A polgári engedetlenség elvben nem szankcionálható, de attól még lehetnek következményei – közölte az Alkotmánybíróság. Ha valaki nem ért egyet a beszedett adók felhasználásával, az nem lehet ok arra, hogy visszakövetelje az adóját, és ha ezért megbüntetik, azzal nem sértik meg a jogait – mondta ki az Alkotmánybíróság.

Felmentették első fokon Kocsis Istvánt

A Fővárosi Főügyészség korábban hat ember ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt, azt állítva: munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, az MVM-nek 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak, amelyből 12 milliárd térült meg.

Czeglédy-ügy: Döntött a Kúria

Visszautasította a Kúria Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos felülvizsgálati kérelmét, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre annak elbírálására. A Kúria csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: a legfőbb ügyész indítványával érintett ügyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) - minősített többséggel meghozott - határozatában felfüggesztette Czeglédy Csaba Adrián független országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát. A felfüggesztő határozat szerint a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Lekésett csatlakozás - Melyik tagállamban perelhető a légitársaság? - Joghatósági kérdések - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Az a légitársaság, amely a csatlakozást magában foglaló repülőútnak csak az első szakaszát valósította meg, a késés miatti kártalanítás érdekében a más tagállamban található végső célállomás helye szerinti bíróságok előtt perelhető. Ez az eset áll fenn, amikor az egységes foglalás a teljes repülőút tekintetében különböző légi járatokra vonatkozott, és a végső célállomásra jelentős késéssel való érkezés az első járat során bekövetkező zavarra vezethető vissza - álla az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Zalában sem ismeri minden illetékes a társasházi törvény módosításának részleteit

Jelentős módosításokat hajtott végre a társasházi törvényen az országgyűlés, melyekről a társasház-kezelők többsége vélhetően semmit sem tud. Erre hívta fel figyelmünket, amikor megkereste szerkesztőségünket Markotán Tibor nagykanizsai társasház-kezelő. Mint azt elmondta: a részben már idén hatályba lépett, illetve 2019-től hatályba lépő változások új helyzetet teremtenek az intézőbizottságok, számvizsgálók és az ingatlantulajdonosok számára is.

Az egyéni vállalkozó céges helyett lakossági bankszámlát is nyithat

Nem mindig kötelező a céges bankszámla nyitás egy vállalkozónak, noha sokan ezt hiszik. Megteszi helyette egy olcsóbb lakossági számla is.

Fennáll-e az áfaalanyiság? – a Kúria döntése

Az áfaalanyiság megállapítására vonatkozóan beszerzett bizonyítékokat a bíróságnak okszerűen kell értékelnie – mondta ki a Kúria. A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint a Kfv. VI. 35.675/2017. számú, adózási jogviszonyhoz kapcsolódó egyedi ügyben az elsőfokú adóhatóság határozatában többek között kötelezte a felperest áfa adónemben adókülönbözet és ehhez kapcsolódóan adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

Illeték- és költségmentesség az adóigazgatási eljárásokban

A NAV adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló információs füzetének befejező része a tárgyi illetékmentességben részesülő eljárásokkal, a teljes és a részleges költségmentességgel, továbbá az illeték visszatérítésével foglalkozik. A kérelemre indult adóigazgatási eljárásban az illetékkötelezettség megállapításakor figyelemmel kell lenni az illetéktörvény (Itv.) illetékmentességi szabályaira és csak azon első fokú, illetve jogorvoslati eljárásért lehet megkövetelni az illeték lerovását, amelyet az Itv. nem minősít tárgyi illetékmentes eljárásnak.

Lényeges adatok büntetőügyek fiatalkorú és felnőtt korú terheltjeiről - Elérhetőek a 2015. és 2016. év összesítő táblázatai

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéséről és adatátvételéről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján a bíróságok a jogerős határozattal befejezett büntetőügyek fiatalkorú és felnőtt korú terheltjeiről a CD és Fk. adatlapokon szolgáltatnak adatot, melyeket az Országos Bírósági Hivatal dolgoz fel.

Rabok munkában

Napjainkban 18 ezer személyt őriznek börtönökben, és közülük csak minden második végez munkát. Bár a kormány célja a fogvatartottak önellátása és teljes foglalkoztatása, ma még a fogva tartás több tízmilliárdos költségének javát az adófizetők teremtik elő. A foglalkoztatás, munkáltatás lényegét a Bvtv. 216. § (1) bekezdése foglalja össze. Az állam a mindenkori költségvetés teherviselő képességének megfelelően az adójogszabályokban meghatározott adó- és járulékkedvezményekkel támogatja az elítéltek teljes körű munkáltatásának megvalósítását és a szabadulás utáni munkavállalását. A munkáltatás további sajátossága, hogy a szerződés nem munkáltató és munkavállaló szabad elhatározásából létrejött szerződésen alapul, hanem az elítélt számára kötelezően előírt jogszabályi rendelkezésen.

Elítélték az Index újságíróját

A Győri Törvényszék keddi jogerős ítéletében megrovásban részesítette, és a perköltség megfizetésére kötelezte Nyilas Gergelyt, az Index újságíróját. Ellene azért emelt vádat az ügyészség, mert 2015 augusztusában, a menekültválság csúcsán riportkészítés keretében kirgiz állampolgárnak adta ki magát a határrendészet munkatársainak. Amikor büntetőeljárás indult ellene, az Index újságírója azzal érvelt, hogy a sajtótörvény értelmében nem vonható felelősségre olyan – nem súlyos vagy aránytalan – jogsértésért, melynek elkövetése nélkül egy bizonyos közérdekű információ nem lett volna megszerezhető. Vagyis a jogszabály pont az övéhez hasonló esetekre lett kitalálva, hogy az újságírót ne büntessék, amiért a munkáját végezte.

Hatalmas mennyiségben zúdulnak a bíróságra a devizahiteles perek

Tizenötezer olyan ügy érkezett tavaly az ország bíróságaira, amelyben az ügyfelek a korábban megkötött devizás szerződések egy vagy akár több pontját kifogásolták. Száz gazdasági és polgári jogi per közül átlagosan nyolc a devizahitelezés miatt kezdődött, a legtöbb a fővárosban és Pest megyében. Az Országos Bírósági Hivatal kimutatása szerint 2013 utolsó két hónapjában hatszáz, ezután 2014 egészében ötezer körül mozgott az ilyen ügyek száma, 2015-ben viszont már 11 ezer devizás pert jegyeztek fel, egy évvel később pedig újabb 19 ezret. A múlt esztendőben nagyjából 15 ezer ügy érkezett.

Tételek: 10881 - 10900 / 14813 (741 oldal)