Sok a kérdőjel a lakáslottó körül
Megjelent kedden a lakáslottó néven elhíresült nemzeti otthonteremtési közösség (nok) működési szabályait részletesen meghatározó kormányrendelet. A törvényben rögzített alapelveket jobban kibontja, de az is lényeges, hogy mi nincs benne: nyitott kérdések még bőven maradtak. Részletekbe menően szabályozza a kedden megjelent kormányrendelet az otthonteremtési közösség szervezőinek jogait és kötelezettségeit, valamint a nokok eljárásrendjét. Rögzítve van, hogy a tagokkal hogyan kell kommunikálni, miként kell vizsgálni fizetőképességüket. A kormányrendeletben rögzített részletszabályokból kiderül, hogy a tagok havi befizetései nem haladhatják meg a jövedelem 50 százalékát. A rendelet ugyancsak szabályozza azt a kérdést, hogy mit lehet kezdeni a tagi befizetésekkel, lévén a törvény csak azt írja elő, hogy azokat kizárólag bankszámlán lehet tartani, és csak állampapírba szabad fektetni. Egy kérdés ugyanakkor nem rendezett: elvileg a törvény lehetőséget teremt arra, hogy azok a tagok, akik lakáshoz jutnak, annak vételárába a nokpénz mellett beszámíthassák ingatlanjukat. A kedden megjelent részletszabályok azt nem határozzák meg, hogy milyen gyakran kell sorsolásokat tartani: ezt minden esetben a szervező dönti el. Azt, hogy működésük tíz-tizenöt éve alatt hogyan és miként nyerik meg lakásukat a tagok, előre kell rögzíteni, menet közben variálni nem lehet.
