Hírfolyam

Adófeltöltés: a határidő elmulasztásának bírság lehet a vége

A mai napon lejár az adóelőleg-kiegészítésre (úgynevezett feltöltési kötelezettség teljesítésére) rendelkezésre álló határidő, figyelmezteti az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és a társasági adó alanyait a NAV. Az érintett adózóknak az adóelőleget az adóévi várható éves fizetendő adó összegére kell kiegészíteniük (feltölteniük), 2017. december 20-áig. Feltöltési kötelezettsége társasági adót érintően azon adóalanyoknak keletkezik, melyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, egyszerűsített vállalkozói adó kiegészítési kötelezettség valamennyi eva hatálya alá tartozó adóalanyra vonatkozik.

Módosul több kulturális jogszabály - Januártól egyszerűsödnek a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárások

Módosul az előadó-művészeti, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény - közölte a Kultúráért Felelős Államtitkárság. Az Országgyűlés által 2016-ban elfogadott, általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatályba lépésével egyszerűsödik több, a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárás.

Új év, tavalyi szabadság - Amit az év végi "bennragadt" szabadság kiadásáról tudni érdemes

Az év végével esedékessé válik az eddig ki nem adott szabadságok rendezése, egyúttal sok munkáltatónál ez a legmegfelelőbb időszak, hogy az ünnepi leálláskor kerüljön kiadásra a munkavállalók bennmaradt szabadsága. A kérdés azonban nem csak célszerűségi szempontok alapján merül fel. Gyakori tévhit, hogy a munkavállaló maga köteles gondoskodni a szabadsága kivételéről, a munkáltatót csak adminisztratív kötelezettség terheli ebben. De hogyan is rendelkezik a jog? - A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

A professzionális peres eljárások garanciái - A új polgári és közigazgatási perrendtartás legfontosabb újításai

„A perrendtartás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek megmutatják, hogy a konkrét perben kinek, mikor, mit és hogyan kell csinálnia” - hangzott el a Fővárosi Törvényszék (FT) 2017. december 13-án megtartott sajtókonzultációján, ahol a bevezetendő polgári és közigazgatási perrendtartás legfontosabb újításairól beszélgettek újságírók a meghívott szakértő bírákkal. „A 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatásai sem voltak elhanyagolhatóak, de minőségileg más változásokat indukáltak, mint a 2018. január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartás. A Ptk. az anyagi jogi szabályokat tartalmazza, ezért sokkal lassabban érezhető a hatása, mint a polgári perrendtartásé, hiszen ha a régi Ptk. hatálya alatt kötöttünk egy szerződést, akkor mindaddig, amíg az a szerződés él, a megállapodásra vonatkozóan főszabályként a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni” - kezdte előadását Parlagi Mátyás, az FT Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese.

Visszaüthet, ha szabályozatlan a jutalomosztás

Az év vége kiváló alkalom arra, hogy a munkaadó jutalmat osszon, de ennek is megvannak a maga szabályai, amelyeket jó betartani. A Munka Törvénykönyve nem szabályozza a jutalmazás szabályait, de a joggyakorlat viszonylag világos utat mutat e tekintetben.

A boltoknak nem kötelező visszavenni a hibátlan terméket

Üzletben vásárolt hibátlan termék cseréjét vagy vételárának visszatérítését a vásárló nem követelheti a kereskedőtől – figyelmeztet a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) és a CP Contact közleményében. A gyakorlatban az üzletek többsége mégis önként vállalja a rossz méretű, duplán megvásárolt vagy egyszerűen csak nem szimpatikus termékek visszavételét, de ennek feltételei boltról boltra alapvető eltéréseket mutatnak. Aki katalógus- vagy webáruházban, esetleg árubemutató keretében vásárolt, annak egyértelmű a helyzete: törvény szerint a vásárlástól 14 napon belül joga van elállni és ebben az esetben a vételárat is vissza kell kapnia.

Januártól szigorodik a jogosulatlan pénzügyi közvetítők büntetése - Elfogadták az MNB által kezdeményezett jogszabály-módosítást

A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás alapján 2018 januárjától két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők. Az új büntetőeljárási törvény révén jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók a bírói engedélyhez kötött leplezett felderítési eszközök - nyilatkozta Barnóczki Péter, a jegybank igazgatója.

Mi az általános hatáskörű bíróság? - Az új Pp. hatásköri szabályai - Január 1-től

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Diákhitelesek, figyelem, változás jön

Januártól már a követeléskezelő intézi a felmondott diákhiteleket, derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Az eddigi eljárás szerint a problémás ügyfelek egyből a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerültek, a tartozást az adóhatóságnak kellett behajtania. A januárban életbe lépő rendelkezés szerint a Diákhitel Központ negyedévente adja majd át a követeléskezelőnek a felmondott hiteleket, a köztes időszakban a központ még engedélyezhet részletfizetést a nem fizető ügyfélnek.

Pálffy István elvesztette a parlamenti ittasságáról szóló pert

Valóságalappal bíró tényállítást tett Novák Előd, amikor négy éve arról írt Facebook-oldalán, hogy Pálffy István korábbi híradós műsorvezető, akkori kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ittas volt egy plenáris ülésen – állapította meg a Kúria a napokban kézbesített ítéletében. A bíróság szerint valóban gúnyos, de a fentiekkel összefüggésben nem minősül a jelenleg dublini magyar nagykövet Pálffy emberi méltósága megsértésének, hogy Novák a vezetéknevét „Piálffy”-ra torzította.

Ezekben az esetekben kérhető a munkaviszony helyreállítása

Az Országgyűlés döntött a munka törvénykönyve újabb módosításáról, melynek egyik eleme, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén szélesebb körben lesz kérhető a munkaviszony helyreállítása. Tekintettel arra, hogy ennek számos komoly következménye van (elmaradt bérek kifizetése akár évekre visszamenőleg), érdemes áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat.

Ab: a kormány önkényesen különböztette meg a nyugdíj előtt álló tanárokat

Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen” határozta meg egyes pedagógusok átsorolását. A határozat felidézi: a köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése.

Sérülhet a jogvédelem a jövőre életbe lépő új polgári perrendtartás miatt

Az ügyvédek tartanak a január 1-én hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp). Szerintük helyes a perelhúzással szembeni fellépés, de több indokolatlan szűkítő szabály lesz. Az ügyvédi munkadíjak drágulhatnak is. A Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese, Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a szakmai színvonal emelését jelenti.

Ügyvédek a gyorsuló időben

A 2018-as év a hazai ügyvédség számára alapvető szakmai változásokat hoz: a nagy eljárásjogi kódexek mellett hatályba lép az ügyvédi tevékenységről szóló törvény is. Az alapvető jogrendszer- és a hivatásbéli változások kapcsán áttekintjük az ügyvédi rend társadalmi státusát, a szakmán belül jellemző presztízs-viszonyokat, a szakterületi preferenciákat és a főbb ügyvéd-típusokat.

Túlzsúfolt börtönök, korlátozott devizahitelesek - Két érdekes magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán

A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának az európai elfogatóparancsok végrehajthatóságára gyakorolt hatásaival kapcsolatos C-496/16. sz. Aranyosi ügyet azért törölték a nyilvántartásból, mert a kérdéses elfogatóparancsot kibocsátó magyar bíróság visszavonta a parancsot, így pedig az ügy folytatása a Bíróság szerint – az azt Luxembourgba küldő német bíróság ezzel ellenkező álláspontja ellenére is – okafogyottá vált. Érdekes magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bíróságának asztaláról.

A közszolgálati per - Alapvetően módosul a szabályozás január 1-től

Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény. Alapvető változás, hogy a közszolgálati jogviszonyból (állami tisztviselők, hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők) származó jogviták ezentúl közigazgatási pernek minősülnek majd, és elbírálásukra a közigazgatási perrendtartás szabályai lesznek irányadóak. A keresetlevelet változatlanul a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, ide nem értve azon esetköröket, amelyekben a peres eljárás tárgya a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának jogszerűsége. Fontos változás, hogy a közszolgálati perekben a jövőben a Fővárosi Törvényszék az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el. További újdonság, hogy csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezni, és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni.

Januártól kötelező peres eljárásban a jogi képviselet

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt. A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz – kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti.

Tízmilliárdok folyhatnak be az államkasszába

A Facebook bejelentette, hogy a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat. Számítások szerint a cég óriási az összegekkel tartozhat az országoknak. A jövőben helyben könyveli majd reklámbevételeit a Facebook, adta hírül a vállalat. A cég így sok országban saját kirendeltségeket hozhat létre és fizethet be adót az államkasszákba – magyarázta Szabó Dániel, a Napi.hu szerkesztője.

Választható lesz a szakképzés anyagának egy része - Módosul a nemzeti köznevelési és szakképzési törvény

A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben. Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon? - Adatvédelmi aggályok, kockázatok és a legfontosabb tudnivalók

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Tételek: 11141 - 11160 / 14734 (737 oldal)