Hírfolyam

Mi az általános hatáskörű bíróság? - Az új Pp. hatásköri szabályai - Január 1-től

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Diákhitelesek, figyelem, változás jön

Januártól már a követeléskezelő intézi a felmondott diákhiteleket, derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Az eddigi eljárás szerint a problémás ügyfelek egyből a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerültek, a tartozást az adóhatóságnak kellett behajtania. A januárban életbe lépő rendelkezés szerint a Diákhitel Központ negyedévente adja majd át a követeléskezelőnek a felmondott hiteleket, a köztes időszakban a központ még engedélyezhet részletfizetést a nem fizető ügyfélnek.

Pálffy István elvesztette a parlamenti ittasságáról szóló pert

Valóságalappal bíró tényállítást tett Novák Előd, amikor négy éve arról írt Facebook-oldalán, hogy Pálffy István korábbi híradós műsorvezető, akkori kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ittas volt egy plenáris ülésen – állapította meg a Kúria a napokban kézbesített ítéletében. A bíróság szerint valóban gúnyos, de a fentiekkel összefüggésben nem minősül a jelenleg dublini magyar nagykövet Pálffy emberi méltósága megsértésének, hogy Novák a vezetéknevét „Piálffy”-ra torzította.

Ezekben az esetekben kérhető a munkaviszony helyreállítása

Az Országgyűlés döntött a munka törvénykönyve újabb módosításáról, melynek egyik eleme, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén szélesebb körben lesz kérhető a munkaviszony helyreállítása. Tekintettel arra, hogy ennek számos komoly következménye van (elmaradt bérek kifizetése akár évekre visszamenőleg), érdemes áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat.

Ab: a kormány önkényesen különböztette meg a nyugdíj előtt álló tanárokat

Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen” határozta meg egyes pedagógusok átsorolását. A határozat felidézi: a köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése.

Sérülhet a jogvédelem a jövőre életbe lépő új polgári perrendtartás miatt

Az ügyvédek tartanak a január 1-én hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp). Szerintük helyes a perelhúzással szembeni fellépés, de több indokolatlan szűkítő szabály lesz. Az ügyvédi munkadíjak drágulhatnak is. A Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese, Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a szakmai színvonal emelését jelenti.

Ügyvédek a gyorsuló időben

A 2018-as év a hazai ügyvédség számára alapvető szakmai változásokat hoz: a nagy eljárásjogi kódexek mellett hatályba lép az ügyvédi tevékenységről szóló törvény is. Az alapvető jogrendszer- és a hivatásbéli változások kapcsán áttekintjük az ügyvédi rend társadalmi státusát, a szakmán belül jellemző presztízs-viszonyokat, a szakterületi preferenciákat és a főbb ügyvéd-típusokat.

Túlzsúfolt börtönök, korlátozott devizahitelesek - Két érdekes magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán

A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának az európai elfogatóparancsok végrehajthatóságára gyakorolt hatásaival kapcsolatos C-496/16. sz. Aranyosi ügyet azért törölték a nyilvántartásból, mert a kérdéses elfogatóparancsot kibocsátó magyar bíróság visszavonta a parancsot, így pedig az ügy folytatása a Bíróság szerint – az azt Luxembourgba küldő német bíróság ezzel ellenkező álláspontja ellenére is – okafogyottá vált. Érdekes magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bíróságának asztaláról.

A közszolgálati per - Alapvetően módosul a szabályozás január 1-től

Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény. Alapvető változás, hogy a közszolgálati jogviszonyból (állami tisztviselők, hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők) származó jogviták ezentúl közigazgatási pernek minősülnek majd, és elbírálásukra a közigazgatási perrendtartás szabályai lesznek irányadóak. A keresetlevelet változatlanul a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, ide nem értve azon esetköröket, amelyekben a peres eljárás tárgya a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának jogszerűsége. Fontos változás, hogy a közszolgálati perekben a jövőben a Fővárosi Törvényszék az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el. További újdonság, hogy csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezni, és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni.

Januártól kötelező peres eljárásban a jogi képviselet

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt. A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz – kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti.

Tízmilliárdok folyhatnak be az államkasszába

A Facebook bejelentette, hogy a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat. Számítások szerint a cég óriási az összegekkel tartozhat az országoknak. A jövőben helyben könyveli majd reklámbevételeit a Facebook, adta hírül a vállalat. A cég így sok országban saját kirendeltségeket hozhat létre és fizethet be adót az államkasszákba – magyarázta Szabó Dániel, a Napi.hu szerkesztője.

Választható lesz a szakképzés anyagának egy része - Módosul a nemzeti köznevelési és szakképzési törvény

A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben. Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon? - Adatvédelmi aggályok, kockázatok és a legfontosabb tudnivalók

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Gyökeresen átalakul a számlázás

Fél év múlva, 2018. július 1-től a vállalkozások online kell adatot szolgáltatniuk a NAV-nak számláikról. Sztankó Dániel, az RSM vezető adószakértője arról is beszélt az InfoRádió Adóinfó című magazinműsorában, hogy mi a helyzet a papír alapú számlázással. A vállalkozásoknak 2018. július 1-től minden olyan számláról tájékoztatni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amit belföldi adóalany felé állítottak ki és áfája meghaladja a 100 ezer forintot – tájékoztatott az adószakértő.

Nagy változás jön a bíróságokon

Több közigazgatási per indulhat jövőre az új törvény bevezetése után - mondta az InfoRádiónak a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája. Barabás Gergely azt követően beszélt erről, hogy az új közigazgatási perrend bevezetéséről tartottak szakmai háttérbeszélgetést.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben

A Fővárosi Törvényszék 2017. december 11-én elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben. A P. Imre és társai ellen indult büntetőügyben a bíróság a vádlottakat az emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.

Parragh: erősíthetik a versenyképességet az új választottbíróságok

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a választott bíróság elnökségének felállítása alkalmából ismertette, hogy az MKIK mellett Állandó Választottbíróság néven működő új testület jogosult a kereskedelmi választottbíráskodásra az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyek így feladat-, és hatáskör nélkül maradva, megszűnnek. Indoklása szerint az elmúlt évek bankszektort, hitelezést, energiakereskedelmet érintő változásai, vagy az új piaci szereplők megjelenése miatt új vitalehetőségek jöttek létre, megváltoztak a választott bíróságok feladatai, ezzel elkerülhetetlenné vált a régi választott bíráskodás átalakítására.

Székely László: nem okoznak alapjogi visszásságot az örökbefogadás szabályai

Nem okoz alapjogi visszásságot, hogy az örökbefogadó legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadott gyermeknél, valamint az sem, hogy a nevelőszülő nincs eleve előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadási eljárásában - közölte az alapvető jogok biztosa Székely László. Az életkori különbség mértékével kapcsolatban a biztos kiemelte, hogy ez alapvetően nem alkotmányossági kérdés:

Jó hírt kaptak az ingatlan bérbeadók

A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi MTI-nek küldött közleményében. Hozzátették: a rövid távú bérbeadók, így az airbnb-zők pedig már három lakásra választhatják a tételes átalányadót, a könnyítésekkel jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya. A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre: a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó.

Változnak az illetékszabályok a lakások adásvételénél

Változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől. A döntés értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott. Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie.

Tételek: 11101 - 11120 / 14687 (735 oldal)