Hírfolyam

Egyszerre több országból is járhat a nyugdíj

Bárhol dolgozik is egy magyar az Európai Unióban, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban, az ezekben az országokban végzett munka után is jogosult lesz nyugellátásra. Annál is inkább fontos ezt tudni, mert ugyan jelenleg is több százezren dolgoznak külföldön, a K&H Bank tavaszi felmérése szerint ez a szám tovább emelkedhet.

Etikus hackerek - Nincs különbség a szándék között a büntetőeljárásban

Ormós Zoltán internetes szakjogász szerint a büntetőeljárásban értékelhető, de önmagában nem ment fel senkit az, ha jobbító szándékkal hackerkedik. A szakértő a BKK és a T-Systems elektronikus jegyvásárlási felületével kapcsolatban a múlt héten kipattant botránnyal kapcsolatban elmondta, ha valaki egy bank biztonsági rendszerét kívülről akarja tesztelni, az könnyen belefuthat abba, hogy letartóztatják. Ugyanez érvényes az internetes biztonsági rendszerekre is - tette hozzá.

Orosz kód a nemzeti konzultáció honlapján: megnevezte a felelősöket az adatvédelmi hatóság

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda felelős azért, hogy a nemzeti konzultáció honlapján az orosz Yandex cég adatgyűjtő mérőkódja futott. A nemzeti konzultáció honlapját készítő cég munkatársának szakmai hibája, gondatlansága miatt futott orosz analitikai kód a nemzeti konzultáció honlapján, de az elküldött adatokat az orosz szerver nem fogadta – ezt állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata, amelyet csütörtökön ismertetett Péterfalvi Attila elnök.

Völner: Ellentmondásokkal teli az EB indítványa

Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt a Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában értékelte a döntést. Az Európai Bizottság főtanácsnoka 344 pontból álló indítványának végkövetkeztetései között azt javasolja a bíróságnak, hogy utasítsa el a tanácsi határozat megsemmisítése iránti kereseteket, amelyet éppen hazánk és Szlovákia nyújtott be.

Jövő novemberig biztosan elhúzódik a Kun-Mediátor ügye

Az első tárgyalást november 6-án tartják. A közlemény szerint a tárgyalást november 6-ára, 9-ére és 16-ára tűzte ki a bíróság az előkészítő ülésen, ahol meghallgatták az ügyészt, a vádlottat és a védőt is a bizonyítás keretének, terjedelmének és a bizonyítási sorrend meghatározása érdekében.

Lecsapott az MNB a Sberbankra

Pénzforgalmi jogszabálysértések miatt 19 millió forintos bírságot szabott ki rá. Emellett arra kötelezte a hitelintézetet, hogy szeptember végéig orvosolja az általa elkövetett szabálysértéseket. A Sberbank a megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB-rendelet és az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló kormányrendelet több előírását is – közölte a jegybank.

A magyar kormány nem akarja bezárni a CEU-t

Alaptalanok azok a vádak, hogy a magyar kormány be akarná zárni a CEU-t - mondta Németh Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában. Van elmozdulás a CEU ügyével kapcsolatban – nyilatkozta Németh Zsolt az InfoRádió műsorában. Az Ország¬gyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta: már folynak a tárgyalások azokkal az amerikai államokkal, amelyeknek budapesti campusa is van.

Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB

Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

Az uniós támogatásokat feltételekhez kötnék - Cél a jogállamiság érvényesülése

A tagországoknak szánt uniós támogatásokat a jövőben a jogállamiság általános elveinek biztosításáéhoz kell kötni - jelentette ki Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa Brüsszelben sajtótájékoztató keretében. A cseh uniós biztos egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, egyetért azzal a bizottsági felvetéssel, amely az uniós alapokhoz való hozzájutás feltételéhez kötné a jogállamiság biztosítását.

Össztűz a magyar kormányra kvótaügyben

Azon a napon, amikor az Európai Bíróság főtanácsnoka azt javasolta: utasítsák el a magyar keresetet az uniós menekültkvóta ügyében, az Európai Bizottság is lépett. Az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás is egy lépéssel közelebb került a bírósághoz. Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Érkeznek a feljelentések a kiszivárgott BKK-s adatok miatt

Az MSZP és a DK is feljelentést tett, miután kiderült, hogy több mint háromezer ember személyes adata kerülhetett ki a BKK netes jegyértékesítési rendszeréből. A 24.huhoz egy neve elhallgatását kérő forrás juttatott el egy adatbázist, amely neveket, ímélcímeket és igazolványszámokat tartalmazott. A BKK a Tarlós István által elrendelt átfogó vizsgálat végéig nem nyilatkozik. Ma már egyáltalán nem működik a BKK netboltja, hiába szeretnénk regisztrálni, nem történik semmi. A honlapot azért hozták létre, hogy interneten is lehetőség legyen például havi bérletet venni.

Jogászkodással védekezett Kovács Béla a kémügyben

Védence el sem követhette az Európai Unió intézményeivel szembeni kémkedést, mivel a gyanúsítással érintett időszakban a büntető törvénykönyvben még nem szerepelt ez a tényállás – állítja a jobbikos politikus, Kovács Béla védője. A Legfőbb Ügyészség álláspontja más, ám azt a nyomozás érdekei miatt egyelőre nem kívánják kifejteni.

Green Holidays-csőd: jár-e jutalék a közvetítőnek a meghiúsult utazásokért?

Kőteleky László, a Nettravel.hu Kft. stratégiai igazgatója szerint nem kell visszafizetniük a jutalékot a viszonteladóknak, mivel a megbízó hibájából történt az utazás meghiúsulása. Az érvelése szerint a közvetítő teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és az ügynöki szerződésnél erősebb Polgári Törvénykönyv is azt tartalmazza, hogy a megbízó hibájából meghiúsuló szerződés esetén a jutalék nem jár vissza. Ilyen esetben, arra is érdemes figyelni, hogy a jutalékszámlát nem szabad sztornózni, mert akkor a csődbiztos vagy a felszámoló később erre hivatkozva már jogosan kérheti vissza a jutalék összegét.

Repkedő kövek az út mentén - Kinek kell vállalnia a felelősséget az okozott károk miatt?

Gyakran előfordul, hogy kavicsok pattannak az úton autónkra, miközben mellettünk nyírják a füvet. Ebben az esetben az úgynevezett fokozott veszéllyel járó tevékenységet érintő felelősség szabályai érvényesek, azaz a veszélyes üzemi felelősség. Veszélyes üzemnek számít rendszerint a különböző gépi működtetésű berendezések, eszközök, szerszámok használata is. A károsult a kárt okozó munkáltatójához fordulhat. Ha magánszemély végzi az említett tevékenységet, akkor pedig természetesen hozzá. Ehhez meg kell állapítani a károkozó személyét, hogy kinek az érdekében, megrendelésére végzi a tevékenységét és milyen jogviszony alapján. Ezen kérdések tisztázása után indítható eljárás, ha a károkozó önként nem tesz eleget kártérítési kötelezettségének. Közúti baleset okozásánál a büntetőjogi felelősség megállapítására is sor kerül.

Fordulat a milliárdos lepkeperben

Újabb fejezetéhez érkezett Magyarország talán legkomikusabb, hosszú évek óta húzódó büntetőpere, az úgynevezett lepkeper. A szóban forgó ügy lényege, hogy Gabnai Ernő kokadi erdész a saját telkén visszanyírta a cserjéket, ám ezzel állítólag kiirtott hatezer kiemelten védett keleti lápi bagolylepke-hernyót (Arytrura musculus). A különleges lepkefaj egyedeinek eszmei értéke 250 ezer forint, az ügyészség ezért másfél milliárdot követelt a férfitól. Az ügyben első fokon ezt az összeget elutasította a bíróság. Az ügyészség fellebbezett, ezzel egy időben alig 20 millióra mérsékelte a korábbi gigantikus büntetési összeget. 2016 júniusában a Debreceni Ítélőtábla másod fokon ezt is elutasította. A bíróság ugyanis nem látta bizonyítottnak, hogy a bokron egyáltalán éltek lepkék. Jogerősen arról is döntöttek, hogy a gazdát 400 ezer forint költségtérítés illeti meg és a perköltséget is az állam állja. A 12 millió forintos perköltséget a bíróság nem fizette ki, ezért végrehajtás indult el.

Elindult az aláírásgyűjtés a népszavazásért az állami cégvezetők fizetéséről

A referendumot kezdeményező Vágó Gábor (az LMP egyik alapító tagja, volt országgyűlési képviselő) népszavazási kérdését a Kúria hitelesítette, annak szövege: Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?

Hadiállapot veszélyére hivatkozva utasított el egy kezdeményezést az NVB

A párizsi békeszerződésről, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról és a bolti munka korlátozásáról sem lehet népszavazási aláírásgyűjtést indítani - döntött a Nemzeti Választási Bizottság. Váradi Barna magánszemély kérdése arra vonatkozott: Magyarország kérje a hágai Nemzetközi Bíróságon az 1947-es párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin nép önrendelkezési jogát. Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy nemzetközi szerződést érint, arról azonban nem lehet országos népszavazást tartani. Emellett – mivel békeszerződésről van szó, amelyet a világháború lezárása érdekében kötöttek – egy semmissé nyilvánítás eredményezheti azt is, hogy az ország újra hadban áll a részes államokkal, az alaptörvény szerint azonban a hadiállapotról sem lehet népszavazást tartani.

Rendszeresen adott magánkölcsönt kamattal: a Kúria szerint is bűnös

Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette valósul meg, ha magánszemély vonatkozó engedély hiányában rendszeresen és haszonszerzés érdekében folytat pénzkölcsönzési tevékenységet – szögezte le nemrégiben jelentős ügyben hozott határozatában a Kúria. Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] és három rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Emellett vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben. A fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelt terhére megállapított bűncselekményeket az 1978. évi IV. törvény 298/D paragrafus a) pontja szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének minősítette. A bíróság megállapította, hogy a büntetés nem halmazati jellegű, így mellőzte a szabadságvesztést, és felemelte a vagyonelkobzás összegét.

Török Tamás: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége

A tanulmány „A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport Összefoglaló véleményének legfontosabb megállapításait ismerteti. A vezető tisztségviselők hitelezők irányában fennálló felelőssége mostanában két okból is különösen aktuális téma. Egyrészt a Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6-án fogadta el a tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét. Másrészt - valószínűleg részben az utóbbi hatására – 2017. július 1-jétől a jogalkotó jelentős mértékben újraszabályozta a Cstv. 33/A. §-ában, valamint a Ctv. 118/B. §-ában foglalt ún. jogszerűtlen gazdálkodásért való vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelősségét előíró szabályokat.

Paks 2 - Perrel jutna a szerződésekhez a Párbeszéd

Jávor Benedek pert indít annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra azokat, a paksi bővítéshez kapcsolódó szerződéseket, amelyeknek már feloldották a titkosságát. A politikus hangsúlyozta, hogy két éve titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnál, aki idén év elején arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás és ezért egyeztetéseket kezdett a kormánnyal az ügyben. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője az egyeztetések után közölte vele, hogy a kormány tájékoztatása szerint a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották.

Tételek: 11741 - 11760 / 14764 (739 oldal)