Hírfolyam

Lex CEU - Orbán küldöttje tárgyal, az AB döntése csúszik

Várhatóan csak a nyári szünet után, ősszel dönt az Alkotmánybíróság (AB) arról a beadványról, amelyben ellenzéki pártok támadták meg az április elején elfogadott lex CEU-t, azaz a felsőoktatási törvény módosítását. Utólagos normakontrollra ugyan volt lehetőség, csakhogy ebben az esetben semmiféle határidő nem köti az Alkotmánybíróságot (előzetes normakontrollnál 30 napja lett volna a testületnek). Mivel az AB nyári szünete július közepén kezdődik és augusztus végéig tart, a Magyar Nemzet számítása szerint őszig szinte bizonyosan várni kell a testület határozatára.

Nyár végéig kötelező regisztrálni a cégkapura

Jövőre indul a cégkapu, a magánszemélyek által már széles körben használt Ügyfélkapu vállalkozásokra szabott testvére. A cégek számára kötelező a regisztráció, amire ráadásul már a nyáron sort kell keríteni; július 1. és augusztus 30. között van erre mód. Fontos különbség az Ügyfélkapuhoz képest, hogy a cégkapura kötelező regisztrálni minden gazdálkodó szervezetnek (tehát a gazdasági társaságoknak, de például az egyéni vállalkozóknak és alapítványoknak is). Ráadásul nincs is erre sok idejük: augusztus 30-ig be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattatásra szolgáló elérhetőségeiket, vagyis email-címeiket és telefonszámaikat az úgynevezett Rendelkezési Nyilvántartásba – olvasható ki az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényből. Egyelőre a mulasztás következményei nem világosak, és az sem, hogy az elérhetőségek megadására pontosan miként van mód. A Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) online felülete magánszemélyként – Ügyfélkapu-azonosítóval és jelszóval való belépést követően – már használható, azonban még nem él a céges elérhetőségek bejelentésére szolgáló funkció.

Lúgos támadás – nyomozna az ügyészség az aljas levél miatt, de egyelőre nem tud

Törvényi akadály miatt el kellett utasítania a feljelentést az ügyészségnek a levél kapcsán, amelyet B. Krisztián, a lúgos támadással vádolt orvos ügyvédje csatolt a Kúria előtti eljárásban. A büntető törvény rendelkezése szerint ugyanis hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették – vagyis az alapügy – nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ügy jelenlegi szakaszában ez a hatóság a bíróság. A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek ezért a hamis tanúzás bűntette miatti feljelentést – a törvény által megkívánt feljelentés hiánya miatt – el kellett utasítania. E törvényi akadály elhárultával, azaz az alapügy jogerős befejezését követően a feljelentést az ügyészség haladéktalanul elbírálja.

Egy ügyész és három NAV-os került őrizetbe

Őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három hivatásos állományú tagját, egy helyi ügyészségi ügyészt és egy további személyt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt - közölte a főügyészség az MTI-vel. A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak milliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, melynek tagja volt a NAV három hivatásos állományú tagja, egy ügyvéd és egy helyi ügyészségi ügyész. A kifizetett jogtalan előnyért cserébe a csoport tagjai a működésük során megismert bűnügyi információkat szolgáltattak ki az arra jogosulatlan személyeknek, a büntetőeljárás alóli mentesülésük, vagy cselekményük enyhébb elbírálása érdekében.

Változtak a csekkbefizetés szabályai

Egy június 26-án hatályba lépett európai uniós rendelet alapján egyes csekkek használatához személyi igazolványt és lakcímkártyát kell felmutatni - közölte a Magyar Posta. A tájékoztatás szerint továbbra sincs adatrögzítési kötelezettség az M (mentes) jelzésű csekkeknél, ezek többnyire adó, pénzbírság, illetékek befizetésére használt hatósági csekkek. Az FM (feltételesen mentes) jelzésű csekkeknél - ilyenek a közüzemi fehércsekkek és a sárgacsekkek - 300 000 forint felett szükséges a személyazonosítás.

Hátrányba kerülhet az egészségügyi ellátásban, akinek nincs bejelentett lakcíme

Mintegy ötvenezer magyar állampolgárnak érvénytelen a biztosítási jogviszonya, mert nincs bejelentett lakcíme. A hatályos törvény szerint így nem számít belföldinek, ezért hátrányba kerülhet az egészségügyi ellátás során. Székely László ombudsman jogszabály módosítást szorgalmaz a témában. Székely László szerint elsősorban a jogszabályok nem megfelelő ismerete és a régóta berögzült félelmek miatt nincs sokaknak bejelentett lakcíme, az érintettek közül ugyanis sokan nem tudják, hogy 2013 márciusa óta nem kell a bérbeadó hozzájárulása a bejelentkezéshez.

Alkalmatlan és Alaptörvény-ellenes az erőből átnyomott plakáttörvény

A Political Capital közleménye szerint a parlamenti pártoknak és a kormánynak a jövőben lényegesen drágább lesz az óriásplakátokon történő reklámozás. A törvény értelmében ugyanis ezek a költségvetési szervek csak listaáron vásárolhatnak óriásplakátot. Bár a listaáron történő beszerzés előírása elviekben átláthatóbbá tenné a közterületi politikai hirdetések világát, az új törvény rendelkezései valójában többet ártanak, mint amennyit használnak, állítja a Political Capital.

Paksi bővítés – A Kúria szerint sem hitelesíthető az LMP népszavazási kérdése

A Kúria szerint sem hitelesíthető az LMP-nek a paksi bővítés megakadályozását célzó népszavazási kérdése, mert a bíróság szerint nemzetközi szerződést érint, tehát nem lehet népszavazást tartani róla – közölte a Kúria sajtótitkársága kedden az MTI-vel. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) április 18-án tagadta meg a Ferenczi István, az LMP országos elnökségi tagja által benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését. A Kúria kedden elbírálta az NVB határozata ellen benyújtott jogorvoslatot és helybenhagyta a hitelesítést megtagadó döntést.

Csak kérni kell és teljesül - Változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Azok a követelések, amelyeket zálogjog biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjei is hamarabb nyernek majd kielégítést, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is). Fontos megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbségben részesüljenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultja (azaz általában a bank) bejegyzésre kerüljön a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba).

Ki fizeti majd a hitelt? Szerződésbe foglalják a párok a vagyont

Megduplázódott a házassági vagyonjogi szerződések száma az elmúlt években országosan. Általában ingatlanokat, autókat, értékpapírokat, bankszámlákat és üzletrészeket foglalnak bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan ennél tovább mennek. Extrém esetben azt is szabályozhatják, hogy ki fizeti majd az internetet, kit terhel a felvett diákhitel visszafizetése. Új jelenség, hogy sokan azért kötnek házassági szerződést, hogy menekítsék a vagyon egy jövőbeli ingatlanhitel vagy kártérítés terhe alól. Gyakran azok szánják rá magukat, akik már pórul jártak egy hitelfelvétellel.

Vége a csődturizmusnak: bárhol behajtható a tartozás

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok. Mostantól lehetőség nyílik arra, hogy korszerű nemzeti eljárásokat alkalmazzanak a vállalkozások megmentése vagy a más uniós országokban található adósoktól történő pénzbehajtás céljából. Erősödik a jogbiztonság és megszilárdulnak az úgynevezett csődturizmussal szembeni biztosítékok. Ha az adós röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt áthelyezi a székhelyét - akár egy másik uniós tagállamba -, a bíróságnak gondosan mérlegelnie kell az ügy összes körülményét annak megállapítására, hogy valódi-e a székhelyáthelyezés, nem pedig az enyhébb csődeljárási szabályok kihasználására irányul.

Már az adóellenőrzések során eldőlhetnek a későbbi adóperek

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait. Az új Kp. rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítése révén. Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a peres eljárás során, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

Bennfentes kereskedelem miatt bírságolt a jegybank - 17 millió forintot szabott ki az MNB

Bennfentes kereskedelem miatt 17 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy magánszemélyre és feljelentést tett a nyomozó hatóságnál - közölte a jegybank. A közlemény szerint a magánszemély egy befektetési szolgáltató üzletkötőjeként az általa megismert ügyfélmegbízások teljesítése (jóváhagyása és tőzsdére történő továbbítása) előtt ugyanazon pénzügyi eszközökre ellenirányú tőzsdei megbízásokat adott, így nyereséget realizált.

Öt év tartózkodás után járna brit letelepedés a brexitet követően

Letelepedésért kell folyamodnia és egy, az azt feltüntető külön okmányt kell majd igényelnie annak a 3 millió uniós állampolgárnak, aki a jövőben tartósan Nagy-Britanniában szeretne tartózkodni és az ottani juttatásokból részesülni. A belügyi tárca tervei szerint az új eljárás az ország uniós kilépése után lépne érvénybe. A hétfői bejelentés nem volt váratlan, Theresa May kormányfő múlt hét csütörtökön a brüsszeli uniós állam- és kormányfői csúcson megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek.

Megfelel az Alkotmánynak a plakáttörvény szabályozása - Az Alapjogokért Központ álláspontja

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni. Szánthó Miklós azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.

Aggályos a civiltörvény - Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleménye

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos "komoly" aggályokat - mondta Michael O'Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában. Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.

Alkotmánybíróság elé kerül a plakáttörvény

Aláírja az MSZP a plakáttörvény miatt készült jobbikos alkotmánybírósági beadványt, vagyis a Fidesz által az Országgyűlésen áterőltetett szabályozást mindenképpen vizsgálnia kell az Alkotmánybíróságnak (Ab). Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke hétfő délután közölte a Magyar Nemzettel, hogy frakciójuk tagjai ellátják szignójukkal a dokumentumot. A Jobbik képviselőcsoportját vezető Volner János múlt pénteken, a parlamenti szavazás után már bejelentette, hogy az Ab-hez akarnak fordulni, mert szerintük alaptörvény-ellenes a kormánypártok által benyújtott, majd elfogadott törvénymódosítás. Egyrészt a tartalma, amely megtiltaná a pártoknak, hogy kedvezményesen plakátoljanak, másrészt pedig az elfogadás módja is felvet szerintük kérdéseket, hiszen kétharmados jogszabály helyett a kormánypártok egy feles törvénybe írták bele a terveiket.

Sokan perlik a bíróságokat kártérítés miatt

Leginkább kártérítés iránt indítanak pereket az állampolgárok a bíróságok ellen - közölte a Magyar Hírlappal az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A pereskedők keresetük döntő többségét arra az állításra alapozzák, hogy a bírósági eljárásban sérült a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéshez való joguk. A bíróságok ellen indított perek közül 2016-ban 582 ügy fejeződött be jogerősen. Ebből 289 perben a bíróságok a képviseletüket saját hatáskörben látták el, míg 293 esetben az OBH meghatalmazás alapján járt el. A jogerősen befejezett ügyek közül 26 zárult a bíróságok elmarasztalásával, azaz 96 százalékban megalapozatlanok voltak a keresetek.

Döntött a Kúria: Tarsoly Csabának nem kell visszamennie a börtönbe

Lesöpörte az ügyész fellebbezését a Kúria, így házi őrizetben maradhat az egykori Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba – tudta meg a hvg.hu. A Kúria döntésével jóváhagyta az előzetes letartóztatás megszüntetését, fenntartva a házi őrizetet. Az ügyészség azzal érvelt, hogy fennáll a bűnismétlés veszélye, ezért kellene továbbra is/újra börtönbe kerülnie a Quaestor-vezérnek. A bíróság ezzel nem értett egyet, hiszen Tarsoly cégei mind vég-, vagy felszámolás alatt állnak, így gyakorlatilag nincs is mivel „megismételnie” a bűncselekményeket.

Példátlant húzott a Fidesz, mert nem akarta egész nyáron nézni, hogy Orbán lop

A magyar parlamentarizmus történetében valószínűleg nem történt meg az, ami most. Kétharmados törvényből lett feles. Az persze erősen kérdéses, hogy a pénteken elfogadott törvény még az a törvény-e, amit Áder János visszaküldött megfontolásra: papíron persze igen, de a lex csicskaként és lex Simicskaként is elhíresült jogszabályból lényegében csak a tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg, a tartalma és a módosításban érintett törvényhelyek is gyakorlatilag teljes egészében kicserélődtek benne, sőt még a címe sem maradt ugyanaz, mint a múlt héten elfogadott törvényé.

Tételek: 11821 - 11840 / 14742 (738 oldal)