Hírfolyam

Elektronikus bírósági ügyintézés - Kapcsolattartás január 1-től a peres és nemperes eljárásokban

Januártól még több ügyet intézhetnek online a bíróságok ügyfelei. Az elektronikus ügyintézés 2018 első napjától valamennyi polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi nemperes eljárásban, valamint a büntető- és szabálysértési eljárásokban is biztosított. A 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárások tekintetében az alábbi jogszabályok rendelkeznek a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályairól:

Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak a paksi atomerőmű bővítése ellen – jelentette be az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.

Idén már biztos nem lesz ítélet Bróker Marcsi perében

A Szolnoki Törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel azt közölte: már az első sértettek tanúkénti kihallgatásakor nyilvánvalóvá vált a bíróság számára, hogy egy-egy tanú esetében a büntetőügyekben megszokott, átlagosan legfeljebb egy-másfél óra helyett a kihallgatásuk akár két-három órán át is tarthat. Papp Judit elmondása szerint ennek az az oka, hogy a bíróságnak sok olyan okiratot kell a tanúk elé tárnia, amelyeket a nyomozás során nem tettek meg az eljáró hatóságok. Mindez több száz kihallgatandó tanú esetében jelentősen elhúzhatja az eljárást – tette hozzá. Így annak ellenére, hogy a Kun-Mediátor-ügy prioritást élvez, idén előreláthatólag nem hoznak ítéletet az ügyben – jegyezte meg a szóvivő.

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios-ügyben

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében - közölte a főügyészség szóvivője. Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.

Hibás adóbevallás: új lehetőség, hogy megússza az adóellenőrzést

Január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az adózók előre bejelentsék önellenőrzési szándékukat. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig nem indíthat adóellenőrzést a bejelentéssel érintett adónemre, illetve adómegállapítási időszakra – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek, tehát önellenőrzés abban az esetben is végezhető, ha azt nem előzte meg az önellenőrzési szándék bejelentése. Amennyiben a bejelentést követően elmarad az önellenőrzés benyújtása, a bejelentést tevő adózó emiatt szankcióval nem sújtható.

Változó pénzügyi lízing

Az illetéktörvény 2018. január 1-jét követően hatályos szövege a 2%-os illetékmérték feltételein továbbra sem változtat, ugyanakkor a törvény kiegészül egy fontos módosítással: a lízingbeadók mentesülnek a pótilleték megfizetése alól abban az esetben, ha a lízingszerződés nem a lízingbeadónak felróhatóan nem megy teljesedésbe.

Hatékonyabbak lesznek a büntetőeljárások júliustól

Nagyszabású képzés keretében készítik fel a bírósági dolgozókat az új büntetőeljárási törvény júliusi hatálybalépésére. Az Országos Bírói Hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján az is elhangzott: az új kódex lerövidítheti a sokvádlottas, nagyobb bűnügyek eljárását, de célkitűzése az eljárásrendek közötti bizalom erősítése is. Rugalmasabban és szélesebb körben alkalmazhatóvá tették az egyszerűsítést szolgáló lehetőségeket, a nyomozati szakaszban nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a terhelt együttműködésének és beismerésének. A bíróságra kerülő ügyek száma várhatóan csökkenni fog, a tárgyalást megelőző szakaszban egy részük be is fejeződhet. A tárgyalást megelőző előkészítő ülésen a felek jogkövetkezmény nélkül terjeszthetik elő a bizonyítási indítványaikat, a vádlott pedig lemondhat a tárgyaláson való jelenlétének jogáról, így a távollétében ügydöntő határozat születhet.

Időszakok, amelyekre a katásnak nem kell megfizetnie a tételes adót

Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben. Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó január 3-ától heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít, akkor – noha már január 3-ától nem minősül főállásúnak – január hónapra még 50 ezer forintos kata terheli. Ennek ellenére e jogviszonyában a biztosítása január 2-ával megszűnt, amiből az is következik, hogy az 50 ezer forinthoz kapcsolódó 94 400 forintos ellátási alapot ebben a hónapban mindössze 2 nap alatt szerezte meg.

Online számla-adatszolgáltatás: akár milliós bírság is kiszabható lesz

A jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül. Azoknak, akik csak adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységet végeznek, vagy egyetlen számlájuk sem éri el az áfa-határértéket, nem kell lecserélniük a számlázó rendszerüket. Azonban az adatszolgáltatás az első jelentendő számlától már náluk is belép majd. A nyomtatvány használatával kiállított, azaz a „kézi számlák” nem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100 000-500 000 Ft közötti áfatartalmú számlákról 5 munkanapon belül, az 500 000 Ft felettiekről pedig 1 munkanapon belül kell jelentést küldeni.

Megszólalt Geréb Ágnes az ítéletéről

Még nem tudni, mikor kell megkezdenie fogházbüntetését. "Nekem az a legfontosabb, hogy tudok-e tükörbe nézni, tudok-e aludni. Tudok" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Geréb Ágnes.

Nyugdíjasnak mennyi bért kell fizetni?

Teljes jogú nyugdíjas munkavállalónak az adott munkakör betöltése esetén kötelező-e legalább a garantált bérminimumot fizetni, vagy annál kisebb összegben is meg lehet vele állapodni? Munkaviszonyban az alapvető jogokat és kötelezettségeket a felek a munkaszerződésben rögzítik. A feleknek azonban nincsen teljes szabadsága a tekintetben, hogy a jogviszony tartalmát meghatározzák.

Devizahitelesek: mégis van remény?

Semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú hitelszerződést a szlovén legfelsőbb bíróság arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - közölte a szlovén sajtó pénteken. Robert Preninger, a hitelfelvevő ügyvédje a szlovén közszolgálati televíziónak elmondta: ez az első jogerős ítélet nemcsak Szlovéniában, hanem az Európai Unióban is - írta az MTI alapján az Index.

Megválasztották az új Országos Bírói Tanács tagjait - Az új OBT első ülését január 30-án tartja

A bíróságok szervezetéről szóló törvény szerint a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) megbízatása 6 évre szól. A 2012-ben megalakult testület mandátuma idén lejárt. Az új OBT tagjait megválasztó küldöttértekezletet 2018. január 15-én tartották a Magyar Igazságügyi Akadémián.

Megújult költségmentességi szabályok a polgári perekben - Legfontosabb tudnivalók és kitöltendő nyomtatványok!

A 2018. január 1-je után indult polgári ügyekben új perjogi és költségmentességi szabályok szerint kell a bíróságoknak és a feleknek is eljárniuk. Ugyanakkor a január 1-je előtt megindult és folyamatban lévő ügyekben változatlanul a korábbi szabályok irányadók. Az új ügyekben, ha bármelyik fél (felperes, alperes) nem tudja, illetve nem áll módjában a per költségeit – például az eljárási illeték, szakértő díját vagy tanú költségét – megfizetni, költségmentesség iránti kérelmet nyújthat be.

Amit az alkotmányjogi panaszról tudni érdemes! - Megújult indítványminták és tájékoztatók

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok benyújtását segítő, az eddigieknél részletesebb, az újabb gyakorlatot is ismertető megújult tájékoztatókkal és indítványmintákkal segíti a jogkeresők dolgát. - Összefoglaló a legfontosabb tudnivalókról. Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény, az Abtv. (az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény) és az Ügyrend [az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat] állapítja meg.

Újabb bírósági döntés született a tao-pénzek nyilvánosságáról

Ezúttal a Győri Törvényszék döntött úgy, hogy ki kell adni az utóbbi két év adatait.

Perre készül a csillagászati összegre bírságolt skodás család

Egy szóládi család 300 ezer forintos bírságot kapott, mert a rendőrök szerint 167 km/órás sebességgel hajtottak el egy ellenőrzési pont alatt Balatonföldváron. A családfő szerint ez lehetetlen, mert ha akartak volna, sem tudtak volna ilyen gyorsan menni a telepakolt öreg Skodával. A férfi felesége az Origónak azt mondta, nem fogják kifizetni a bírságot.

Panasz esetén nem mindegy, mit ír a webáruháznak

Interneten rendelt meg a vásárló egy laptopot 140 ezer forintért, ám miután bekapcsolta, látta, hogy az rosszul jeleníti meg a karaktereket és a színeket. Visszaküldte ezért azt egy hét múlva, és levelében mindössze annyit írt, hogy a termék hibás. Később szembesült csak azzal, hogy hiába szerette volna visszakapni a pénzét, a webáruház javítani vagy cserélni volt hajlandó a terméket.

Elhagyta a munkahelyét, felmondtak neki. Jogosan?

A munkavállaló köteles a munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Az alábbi tanulságos eset munkavállalója a rendkívüli időjárási helyzet miatt megnehezedett hazajutásra hivatkozással, a munkaidő lejárta előtt két órával, a munkáltató kifejezett tiltása ellenére elhagyta a munkahelyét. A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Jogos volt az intézkedés? A Kúria döntött.

NAV tájékoztató az egyetemlegesen keletkezett vámtartozásról

Az egyetemlegesen keletkezett vámtartozást bármely adós felé közölheti a NAV, olvasható az adóhivatal tájékoztatójában.

Tételek: 12861 - 12880 / 16583 (830 oldal)