Hírfolyam

Nyugdíjemelés 2018: itt az új kormányrendelet

Megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a 2018. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendelet, melynek rendelkezései szerint 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások. A szabályozás mindenekelőtt viszont arról rendelkezik, hogy a 3 százalékos emelés végrehajtása előtt 0,8 százalékkal meg kell emelni azon személyek ellátását, akik 2017 novemberében 9,6 százalékos nyugdíj-kiegészítésben, illetve egyösszegű kifizetésben részesültek, illetve arra jogosultságot szereztek.

Ab: Valótlanságot állítani még választási kampányban sem szabad

Jogosan ítéltek el rágalmazásért egy jelöltet, aki mindenféle bűncselekménnyel vádolta meg ellenfelét, holott ez nem volt igaz. Nem volt alkotmányellenes, hogy egy korábbi polgármesterjelöltet rágalmazásért elítéltek – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az illető jelölt még 2010-ben egy kampányfüzetben lopással és más, konkrétan részletezett bűncselekményekkel vádolta meg ellenfelét, a hivatalban lévő polgármestert.

Ab: Aki keresőképtelen, attól nem lehet megvonni a rokkantsági támogatást

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy bár az állam elég nagy szabadsággal határozhatja meg, hogy pontosan kinek mi jár, azért nem önkényesen. Egy állampolgár hiába kért rokkantsági támogatást, pedig egészségi állapota alapján jogosult lett volna. Az illető egyéni vállalkozó volt, és bár szüneteltette a tevékenységét éppen az állapota miatt, a törvény azt mondta ki, hogy az egyéni vállalkozás akkor is kereső tevékenységnek számít, ha nem működik.

A sajtószabadság a nyerő: a Hunvald-ügyben a tudósítás joga üti a képmáshoz való jogot

A közügyekről szóló korrekt bírósági médiatudósítás a sajtószabadság védelme alatt áll. Akkor is, ha az érintett (volt) közszereplő megalázónak tartja. A bilincses fotó „arra bátorítja a nyilvánosságot, hogy bűnösnek tartsanak, és előítélettel álljanak az igazságügyi hatóságok által értékelt tényekhez. Ez meg is történt” – egyebek mellett ezzel indokolta Hunvald György szocialista politikus, VII. kerületi expolgármester, hogy miért nyújtott be alkotmányjogi panaszt egy kúriai határozat ellen az Alkotmánybírósághoz (AB).

Olyan újdonságok lesznek a bíróságokon, mint az osztott perszerkezet

Radikálisan megújul a polgári perrendtartás. Gyorsabb és professzionálisabb lesz a január 1-jén hatályba lépő gyökeresen új polgári perrendtartás (pp) - mondta el Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke. A pp egyik lényeges újítása az úgynevezett osztott perszerkezet. Ennek lényege, hogy a per előkészítő szakaszában a feleknek elő kell adniuk bizonyítékaikat és jogi álláspontjukat, a bírónak pedig jeleznie kell, hogy milyen ellentmondások, hiányosságok hátráltathatják a döntést - mondta az elnök.

Kitehetem-e az utcára a volt élettársamat?

Optimális esetben a felek még az élettársi (jog)viszonyuk alatt, de legkésőbb annak megszűnése után közös megállapodással rendezni tudják a közösen használt ingatlan további használatának kérdését. És ha nem? Közös lakás vagy közösen bérelt ingatlan esetén egyik fél sem kiszolgáltatott, hiszen továbbra is változatlan jogosultságok illetik meg mindkét felet.

Új európai adatvédelmi rendelet: most még felkészülhetsz!

Sok cégvezető még nem is tud róla, de aki tud, azoknak a jelentős része sem kezdte meg a felkészülést az új európai adatvédelmi rendeletnek való megfelelésre – írja a vg.hu. Aggodalomra nincs ok, elhoztuk a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.

Hamisan vádolta a BKV-t - félmilliót fizet a nő

Elbukta a pert az az anya, aki márciusban azt állította, hogy a 75-ös troli vezetője rácsukta az ajtót úgy, hogy a babakocsiban ülő öt hónapos gyereke egy idegennel maradt az utcán - írja az Index.

Van, ami még a halálbüntetésnél is rosszabb

Míg a halálbüntetést 1990-ben eltörölték idehaza, addig a bíróság a súlyosabb bűnök elkövetőit életük végéig rács mögé dughatja, akár úgy, hogy onnan semmiképp nem szabadulhatnak. Ez a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, ami az EU-ban csak nálunk létezik. – Interjú dr. Lévay Miklós jogtudóssal, az ELTE ÁJK Kriminológia Tanszékének vezetőjével.

Decemberben kell dönteni az eváról

December 1-je és 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a törvény hatálya alá újonnan bejelentkezők, de akik eddig is így adóztak, nem kell újra jelentkezniük.

A büntetést kiváltó egyezség jellemzői és lehetőségei - A büntető és szabálysértési eljárásban alkalmazott mediáció lehetőségei

A tanulmány a büntetőeljárás egy speciális diverziós formájátt, a büntetést kiváltó mediációt mutatja be. Speciális jelentőségét az adja, hogy a közvetítői eljárás az egyetlen, hatékony, alternatív eszköz, amely a büntetőjogban, a sértett és az elkövető közötti relációban peren kívüli megoldásul szolgálhat.

Online szerencsejáték: Jogerősen pert nyertek a magyar állammal szemben

Jogerősen pert nyert az Unibet onlineszerencsejáték-szolgáltató a magyar állammal szemben, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős döntése értelmében Magyarország jogellenesen járt el, amikor a külföldi online szerencsejáték szolgáltatókat bírsággal sújtotta, illetve a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta.

Gyorsabb és hatékonyabb bírósági eljárások 2018-tól? - Bírósági vezetők az új Pp. és Be. által hozott legfontosabb változásokról

Várhatóan gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek az eljárások a jövő év elején, illetve közepén életbe lépő új polgári és büntetőeljárási törvény nyomán - erről beszélt a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese és büntető kollégiumának vezetője Budapesten tartott közös sajtótájékoztatóján. Egriné Salamon Emma elnökhelyettes elmondta: az új polgári perrendtartást (Pp.) minden 2018. január 1-je után induló polgári és munkaügyi perben alkalmazni kell, a korábbi ügyek viszont a jelenleg hatályos Pp. szabályai szerint folynak tovább.

Milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé? - Bírósági tájékoztató az új közigazgatási perrendtartás hatálybalépése kapcsán

A 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartási törvény egyik pillére – a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében – hogy a jogalkotó alapvetően a közigazgatási bíróra és annak jogértelmezésére bízza, hogy a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, az állam mely cselekvései vitathatók közigazgatási bíróság előtt. Ennek előnye, hogy esetről-esetre dönthető el azon közigazgatási tevékenységek köre, amelyek a bíróság elé vihetők, és a bíró nem kötött a jogalkotó akaratához. A jelenlegi közigazgatási perjogi szabályok alapján a közigazgatási bíróságok elé kerülő ügyekben a felperes túlnyomó többségben a közigazgatási hatóságok által kibocsátott alakszerű, formális közigazgatási határozatot támad.

Gyanúsítottakat hallgatnak ki a Quaestor-ügyben

A Fővárosi Főügyészség sajtóközleménye szerint a nyomozó hatóság még 2015 decemberében különítette el az alapügytől az úgynevezett "soltvadkerti hűtlen kezeléssel" érintett ügyrészt, amiben a nyomozók a napokban összesen öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

Százmilliókat kaphat vissza a MÁV a vörösiszapperben

A MÁV Zrt. 96 százalékban megnyerte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. elleni kártérítési pert a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának szerdán kihirdetett ítélete szerint. A bíróság arra kötelezte az alperes Mal Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen ki a felperes MÁV-nak 369 630 896 forint főkövetelést, a számlák keletkezésétől törvényesen járó késedelmi kamatot, továbbá 12 536 846 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a MÁV keresetét elutasította. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap elmosta a vasúttársaság Székesfehérvár–Szombathely-vonalán az Ajka–Devecser közötti 1,5 kilométeres vasúti szakaszt, emiatt a MÁV-nak kára keletkezett. A vasúttársaság kártérítési igénye 380 793 665 forint volt.

A joghatóság szabályozása a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Unió területén

Az utóbbi években tapasztalt gazdasági felélénkülés, és a szerteágazó, nemzetközi, főként uniós érintettségű gazdasági kapcsoltok kialakulása következményeként a jogvitába torkolló szerződéses kapcsolatok folytán indult gazdasági per lefolytatásának előkérdéseként a magyar bíróságnak sok esetben abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy egyáltalán van-e az ügyben a joghatósága. Joghatóság kérdésében az Európai Unió területén a 44/2001/EK rendelet és az annak 2015. január 10. napjától helyébe lépő 1215/2012 EU rendelet szabályai az irányadóak.

Sulyok Tamás: eljött az idő az Alaptörvény első átfogó értékelésére

Tavaly ősszel az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programot indított az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatára. Az ország különböző pontjairól érkező bírók és jogtudósok, valamint a tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói ennek eredményeit mutatják be kétnapos konferencia keretében, Budapesten. A neves felszólalók csaknem húsz szakmai előadásban értékelik a társadalom széles körét érintő aktuális jogi kérdéseket. A résztvevőket a megnyitón a két szervező intézmény nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte.

Több ponton módosították a családtámogatási törvényt

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási formát vezettek be. A havi 50 ezer forint összeget az a nyugdíjas kaphatja, aki gyermekét legalább húsz éven otthon gondozta, ezalatt legalább egy évig emelt szintű vagy kiemelt ápolási díjat kapott. A családtámogatási törvény módosításával a bölcsődéket vagy minibölcsődéket fenntartó önkormányzatok a jövőben nagyobb arányban vehetnek fel gyermekeket az ellátási körzeten kívülről. Egyről két évre hosszabbodik az úgynevezett diplomás gyed jogosultságának időtartama.

Munkavállalói rendelkezés a ki nem vett szabadságról - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

A munkavállalónak rendelkeznie kell a ki nem vett, fizetett éves szabadsághoz való jog átvitelének és felhalmozásának lehetőségével, amennyiben a munkáltató nem biztosítja e munkavállaló számára a fizetett éves szabadsághoz való jogának gyakorlását. Az uniós joggal ellentétes az, ha a munkavállalót arra kötelezik, hogy még az előtt vegye ki a szabadságát, hogy meggyőződhetne arról, hogy annak idejére jogosult-e fizetett szabadságra - áll az Európai Unió Bíróságának C-214/16. sz. ügyben hozott ítéletében.

Tételek: 13061 - 13080 / 16583 (830 oldal)